1999. ISBN 0269001947909 Színházi adattár.
tanítónő. Férje Varga János tanító. Megjelent munkái [ szerkesztés] A Pollák – Virág-féle betűíró gyorstelegráf (Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye 1901). Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Bödők Zsigmond: Magyar feltalálók a távközlés történetében [1] Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Dr. Szurdoki Virág. Budapest: Akadémiai. 1969. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIV. (Telgárti–Zsutai). Budapest: Hornyánszky. 1914. Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Pollák Antal Nemzetközi katalógusok VIAF: 10630268 PIM: PIM74522 MNN: 275582 ISNI: 0000 0000 0905 2166 GND: 117703206
A közmédiának a helyszínen megszólalt egy, az oltáson frissen átesett csobánkai nő, aki arról számolt be, hogy a kormányzati oldalon való regisztráció után a Pfizer-vakcinát kapta meg. Arra a kérdésre, miért döntött úgy, hogy regisztrál, azt válaszolta: szeretnék életben maradni.
Ruszin-Szendi Romulusz az USA-ban tett hivatalos látogatást. Ruszin-Szendi Romulusz úgy gondolja, csökkenteni kell a bürokráciát. Az esetet eddig egyetlen kormány sem jelentette. A sértett nő állítása szerint az érintett alezredes a lányával is le akart feküdni. Ruszin-Szendi Romulusz honvédségi főparancsnok fogadta Kecskeméten az utolsó 9 katonát. Ruszin-Szendi Romulusz hivatalba lép. Ruszin-Szendi Romuluszt kedden hallgatták meg a parlamentben. Ruszin-Szendi Romulusz váltja a váratlanul távozott Korom Ferencet.
Sikeres évnek tartja a tavalyi esztendőt Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, aki szerint az afganisztáni kimenekítéssel katonáink nemzetközi síkon olyan feladatot hajtottak végre, amire számos ország nem vállalkozott, inkább meg sem próbálkoztak hasonlóval. Tavaly ráadásul első ízben került magyar parancsnok a KFOR élére, 2022-ben pedig Maliban, a Takuba kötelékben új, magas prioritású misszióban vesznek részt katonáink. A Magyar Honvédség parancsnokával a készített interjút. Sikeres évnek tartja a tavalyi esztendőt Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka, aki szerint az afganisztáni kimenekítéssel katonáink történelmi tettet hajtottak végre. Mint azt a elmondta: az afganisztáni művelet igazi fordulópontot jelentett a haderő életében, hiszen a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programnak köszönhető képességeket ötvözte a katonák felkészültségével, tehetségével és tapasztalataival. "Nemzetközi síkon olyan feladatot tudtunk végrehajtani, amire kevés ország vállalkozott, mi azonban a magyar érdekek érvényesítésén túl még más nemzeteknek is tudtunk segíteni" – mondta.
Múlt szerda este derült ki váratlanul, hogy Korom Ferenc vezérezredest a köztársasági elnök megbízatásának lejárta előtt felmentette parancsnoki tisztségéből. Benkő Tibor honvédelmi miniszter a Magyar Honvédség parancsnoksága hétfői székesfehérvári, rendkívüli állománygyűlésén jelentette be, hogy Ruszin-Szendi Romulusz vezérőrnagyot javasolta a Magyar Honvédség parancsnokának. Áder János köztársasági elnök határozata szerint Ruszin-Szendi Romulusz kinevezése június 3-tól 2026. május 31-ig szól. Az ünnepségen Korom Ferenc volt parancsnok átadta utódjának a Magyar Honvédség Parancsnokságának csapatzászlaját. © Túry Gergely Láthatóak voltak már arra utaló jelek, hogy Ruszin-Szendi lehet a parancsnokjelölt, néhány napja ugyanis Orbán Viktor miniszterelnök felmentette addigi pozíciójából. Múlt szerda este derült ki váratlanul, hogy Korom Ferenc vezérezredest a köztársasági elnök megbízatásának lejárta előtt felmentette parancsnoki tisztségéből. Néhány óra múlva a Honvédelmi Misztérium arról adott ki közleményt, hogy Korom maga kérte a felmentését, mondván, elvégezte a rá bízott feladatokat, az újabbak pedig "más típusú vezetőt kívánnak".
Lehetséges, hogy javulna a kárpátaljai magyarok helyzete egy ruszin államban, de nagy a valószínűsége annak, hogy inkább a ruszin nacionalizmusnak lennének kitéve a magyarok, mivel igen nagyszámú kisebbséget alkotnak Kárpátalján. [10] A narancsos forradalom bukása után az elnöki széket újból elfoglaló Viktor Janukovics kormánya végül 2010 nyarán döntést hozott, amelyben elutasítja, hogy a kárpátaljai ruszinoknak bárminemű autonómiát, vagy akár külön nemzetiségként való elismerést adjon. [11] De a ruszin vezetők nem adták fel. Azonban 2011 elején olyasmi hangzott el, miszerint Dimitro Szidor tiszteletes fenyegető hangon követelte Kijevtől, hogy legalább minimális jogokat biztosítson a ruszinoknak (önálló nemzeti kisebbségként való elismerésüket), amennyiben ha még erre sem hajlandó Ukrajna, a ruszinok felkelést készek indítani. [12] A felkeléssel való fenyegetés viszont aligha lehet valós, mert ezt Szidor és más ruszin vezetők határozottan cáfolták és az ukrán belbiztonsági erők provokáció-kísérletének tartják, hogy ők találták ki a felkelésről szóló kijelentést, hogy a ruszin mozgalmat szeparatizmussal lehessen gyanúsítani.