Tragikus leírni is, azonban komoly kérdés, hogy marad-e életképes magyar közösség a térségben. És vajon mi vár azokra, akik a nagyhatalmi agresszió foglyaiként túlélők maradnak? Érzékeny és nehéz idők ezek, amikor a kimondott szónak kétszeres súlya van. Fokozott felelősség hárul most az írástudókra, véleményformálókra Budapesten, hiszen Ukrajna geopolitikai érdekzónává alakult, és a magyar közösség sorsa is kritikussá vált. Ilyen időkben halálos felelőtlenség Kárpátalja visszatéréséről delirálni, aminek nemhogy politikai relevanciája nincs, ám annál többet árt az ott élőknek. És ugyanúgy diplomáciai farkasvakság katonai beavatkozást szorgalmazni, vagy annak elmaradása miatt a kormányt bírálni. Bicinium éneklő verseny – Tisza-parti Általános Iskola. Felelős politikus vagy tollforgató ilyet nem is tehet, ahogy az alaptalan pánikkeltés sem szolgálja a magyarság érdekeit. A higgadtság, megfontoltság most életeket mentő erény, ahogy az aktív segítségnyújtás is. Erre pedig kiváló lehetőséget kínálnak a Keleti pályaudvar mindennapjai vagy az adománygyűjtő akciók.
… Tizenhárom éve indította útjára a városmarketing szempontjából sem elhanyagolható koncepcióját a szegedi Tisza Park Fejlesztéséért Civil Kezdeményezés. A kutyasétáltató helyként, kerékpározásra és sportolásra is alkalmas területként lehelnének életet a 10 kilométeres partszakaszba. … Jubileumához érkezett a Tisza-parti Szent István Népünnepély, hiszen idén immár tizedik alkalommal ünnepelték Szent István napját halászléfőző versennyel a Sárgán, azaz a Tömörkény István Üdülőtársulat egykori szabadstrandján a Maros-torkolattal szemben. … Idén is családok és baráti társaságok töltik meg a Sárgát augusztus 20-án, azaz a Tömörkény István Üdülőtársulat egykori szabadstrandját a Maros-torkolattal szemben, ahol immár tizedjére halászléfőző versennyel ünneplik államalapításunkat. …
Elsőáldozás 1938-ban. A harangláb előtt készült képről Gyuris Józsefné, Horváth Ilonka és Engi Lajosné ma jó egészségnek örvend. Szürkében Székely Tivadar jegyző, a plébános Schneider Vendel. Európában egyedülálló Gyálarét régmúltjáról Trogmayer Ottó, a Móra-múzeum néhai régész-igazgatója, Szeged díszpolgára írta, hogy lakói a Tisza közelségében, a vízparton és az ártéri szigeteken éltek. A folyó halbőségére alapozó, növénytermesztő és állattenyésztő falu létét az élelem, a kényelem és a védelem határozta meg. Az emberek kiscsaládi keretekben gazdálkodtak, és nyeregtetős, úgynevezett paticsfalú (agyaggal betapasztott, fonott sövényfalú) házakban laktak. A területet "a Tisza-parti édenkert legrégebbi csücskének" nevezte. Az Európában egyedülálló nyolcezer éves település nyomát is a tudós kutató tárta fel Gyálarét nagyréti területén. 1965-ben bukkant rá a Lúdvári Vénuszra; a kultikus agyagszobrocska a kőkori termékenység-istennőt ábrázolja. A másolat bemutatását a civilek nagy igyekezettel szorgalmazzák.
Nagy Boldizsár (szerk. ): Meseország mindenkié (Labrisz Leszbikus Egyesület, 2020) - Új könyv Tartalom Felhívjuk figyelmét, hogy a könyvet kizárólag bankkártyás, illetve Paypalos fizetéssel lehet megvásárolni! A kötetben tizenhét kortárs szerző friss meseátiratai szerepelnek modern környezetben, kisebbségi és hátrányos helyzetű hősökkel. A szerzők között vannak népszerű és kevésbé ismert írók is. Elhagyja Magyarországot a Meseország mindenkié szerkesztője | Elle. A mesék azokat is megszólítják, akik nehezebben találják a helyüket a világban. Megerősítenek abban, hogy bár nem vagyunk egyformák és különböző utakat járunk be, de ha megérkezünk, a kapu mindannyiunk előtt nyitva áll. Állapotfotók Olvasatlan példány
Kérdésünkre reagálva elmondta, hogy a könyv ledarálása óta nem sokat javult a helyzet itthon, majd hozzátette, nem érzi precedens-értékűnek az elköltözését, hiszen számos heteroszexuális párt és cisznemű embert ismer, akik szintén a költözésen gondolkodnak, lévén: számukra is fogy a levegő itthon.
Natalie Portman pedig most jelentette be, hogy gendertudatos meseátiratokat ír. Valóban ráfér egy porolás a klasszikus gyűjteményekre, mert még néhány évvel ezelőtt is megjelent például olyan népmeseantológia itthon, amiben a férj veréssel neveli a feleségét, az após lelkes támogatásával, és a happy end bizony az, hogy az asszony megtanulja a leckét, ezentúl szorgosabban végzi a házimunkát. Hogyan tudnak a mesék káros előítéleteket, sztereotípiákat szinte láthatatlanul felépíteni? Hiszel abban, hogy azokat a meséket, amelyek több száz éve gyökereznek a kulturális és nyelvi hagyományunkban, át- vagy felül lehet írni? Vannak mesekutatók, akik azt állítják, hogy a gyerekek kizárólag bináris felépítésű világot ábrázoló meséket képesek befogadni, ezen túl minden más összezavarja őket. A Meseország mindenkié szerkesztője nem érzi magát biztonságban, elhagyja Magyarországot | 24.hu. Hogy sokszínűség helyett azt kell egy mesében bemutatni, hogy minden fekete-fehér, jók vannak és gonoszak, a nő párja a férfi, és nem sérülhetnek a rögzült archetípusok, mert azok valamiféle ködös, ősi bölcsességet hordoznak, ami, akár az anyatej, esszenciális táplálék.
Te milyennek látod a gyerekkorunkat meghatározó mesék világát? Mint legtöbben, én is ilyen mesékkel találkoztam gyerekkoromban, de mára azért szerencsére jobb a helyzet. A magyar gyerekkönyvpiac nagyon sokszínű, sok merész és nyitott kiadó van, rengeteg olyan gyerekkönyv megjelent már itthon, ami hasonló témákat dolgoz fel, mint amilyenek a Meseország mindenkié című gyűjteményünkben szerepelnek. Nagy boldizsar meseország mindenkié. Sőt, díjakat is kapnak ilyen könyvek: ott van például a Ribizli a világ végén című feminista népmeseantológia, amit Zalka Csenge Virág állított össze vagy Bán Zsófia meséje, a Vagánybagoly és a harmadik Á – avagy mindenki lehet más, amiben az egyik szereplőnek két leszbikus anyukája van. A szülők nagyon jó kis könyvtárat össze tudnak állítani ma mese- és gyerekkönyvekből, de ha valaki a Grimm-Perrault-Benedek Elek vonalon kívül nem igazán nyitott másra, akkor ott valóban egy konzervatív, nem túl színes, patriarchális világkép érvényesül. Érdekes egyébként, hogy neves népmesekutatók, mint például az amerikai Jack Zipes kifejezetten károsnak tartják a Grimm-meséket, nem is mesélik őket a gyerekeiknek, de így van ezzel több feminista híresség is, például Keira Knightley és Kristen Bell.