Miképp ez a film is: az Amerikai mesterlövész nem csinál politikai kérdést az iraki megszállásból, egyszerű tényként kezeli azt, akár a fronton, akár otthon, a család melegében játszódjon az adott jelenet, mely főbb helyszínek egyébként szerkezetileg váltják egymást a film során, így mutatva be a profi katonák életét uraló állandó kettősséget. Még úgy sem lehet a háború konkrét éltetésével vádolni a filmet, hogy a benne feltűnő irakiak egytől-egyig sárosak valamiben. Hisz ne feledjük, hogy egy átlagos amerikai tengerészgyalogos számára pontosan ilyennek tűnhetnek. A rendezés minden pillanatban a topon van, látszik, hogy Eastwood gyakorlott filmes, akit nem tud zavarba hozni még egy olyan vitatható jelenet sem, mint amilyen az előzetesben is látható gyermekgyilkosság. Könyv: Amerikai mesterlövész (Chris Kyle). Persze ezeket a pillanatokat is átszövi a tárgyilagosság, a Kyle-ra oly jellemző lényegre törés, elérve, hogy a film végig dokumentumfilmszerű tisztaságot sugározzon magából. Ez pedig szép eredmény, még akkor is, ha az Amerikai mesterlövész karakterisztikája több sebből vérzik.
Le tudsz-e lőni egy kisgyereket, aki gránáttal rohangál? Fent maradsz a háztetőn a távcsöved mögött, vagy lemész és bemocskolod a kezed? Az Amerikai mesterlövész ugyan (vélhetően) akkurátusan mutatja be egy sniper tevékenységét a háborúban, de újat mutatni nem tud. A jelenetek persze látványosak, okosan megkomponáltak és jól rendezettek, a szükséges feszültség is végig megvan, de ez egy szimpla háborús film, aminek minden elemét láttuk már korábban valahol. Az amerikai mesterlövész magyarul. Néhány elejtett közhelyen kívül nem igazán kapunk betekintést abba, mitől lesz valaki jó mesterlövész, vagy hogy Kyle mit csinált másként, mint a többiek, hogy ennyire sok embernek tudta ennyire pontosan szétloccsantani az agyát. Tartsd bent a levegőt, meg nézz a távcsőbe, ez már a Battlefieldben is bejött. Az biztos, hogy az Ellenség a kapuknál ebben a tekintetben például sokkal jobb volt. Az Amerikai mesterlövész tehát háborús filmnek viszonylag izgalmas, de nem túl kiemelkedő. Karakterdrámának viszont sokkal rosszabb. Kyle négy kiküldetés között visszatér feleségéhez és időközben gyarapodó családjához, csak hogy a nő olyan közhelyekkel fárassza őt és a nézőt, mint a "még akkor sem vagy itt igazán, amikor itt vagy".
Kevin Costner a kislányáért harcol a Black and White-ban, de ez sem érdekelt sok embert, a negyedik helyen nyitott és mindössze 6, 5 millió dollárt énekelt ki az amerikaiak zsebéből. A tízes észak-amerikai toplista (zárójelben a hétvégi bevétel és az eddigi összbevétel millió dollárban): 1. Amerikai mesterlövész ($31, 9/$248, 9) 2. Paddington ($8, 5/$50, 5) 3. Projecct... Johnny Depp idióta bajszára a kutya sem kíváncsi Forrás: InterCom middle George Lucas is leszerepelt, Strange Magic című animációs filmje csupán 5, 5 milliót termelt, de még így is meg tudta előzni a kilencedik helyen szégyenkező Mortdecai-t. A nevető harmadik Jennifer Lopez A szomszéd fiú című thrillere lett, 15 milliós eredményével a toplista második helyezését szerezte meg (ráadásul mindössze 4 millió dollárba került). Amerikai mesterlövész ($64, 4/$200, 1) 2. A szomszéd fiú ($15/$15) 3. Paddington ($12, 4/40, 1) 4. Az amerikai mesterlövész videa teljes film. Bérhaverok ($11, 6/$39, 7) 5. Elrabolva 3 ($7, 6/$$76, 1)...
És ez a mániákus patriotizmus a film alapjául szolgáló könyvben is tisztán látható, íme, néhány idézet: "Vad, megvetendő gonosz lények. Ilyenekkel harcolunk Irakban. Ezért is nevezik sokan - én is - az ellenséget vadembereknek. Nincs más szó rájuk". "Csak azt kívánom, bárcsak még többet megölhettem volna. Nem is a dicsőség miatt, hanem mert hiszem, hogy a világ jobb a vademberek nélkül, akik amerikai életekre törtek". "Azon gondolkodtam, mit éreznék, ha embert kellene ölnöm? Most már tudom. Nem nagy ügy". Szörnyen hangzik, igaz? ORIGO CÍMKÉK - Amerikai mesterlövész. A film mégsem mély megvetéssel nyúl Chris Kyle karaktere felé. Hogy miért nem? Mert bármilyen borzasztó, nem ő volt az egyetlen, aki így látta a világot, és nem lenne szép dolog kikiáltani bűnbaknak és rákenni a több millió háborúban szolgáló katona összes bűnét. Eastwoodék sokkal hatásosabb utat választottak: bemutatták a háború könyörtelen mozzanatait, az emberölés addiktív mivoltát, és egyszerűen azt, hogy mi történik egy "jó hazafival", aki egy idő után jobban vágyik a csatatérre, mint haza a családjához.
Az egyik bárány, a másik farkas, és a harmadik a vadász, aki megvédi a bárányokat a farkasoktól. Érdekes film, de nekem végig az volt az érzésem, hogy többek között azért készült, hogy meggyőzze az embereket, hogy az iraki háború szükséges rossz volt. De az utóbbi időben egyre több dokumentum kerül elő, hogy Irak sem vegyi fegyverekkel nem rendelkezett és Szaddam Husszeinnek esze ágában sem volt megtámadni az USA-t. [Filmkritika] Amerikai mesterlövész. De igazából ez már csak történelem, ami ennek a háborúnak is az igazi tragédiája volt, az a sok halott civil és katona, több ezer rokkant és a rengeteg pszichésen sérült ember. Aki még nem látta ezt a mozit, annak nyugodt szívvel ajánlom, mert Clint, mint rendező (is) nagyon tud valamit! Az adható 10 csillagból 7, 2-öt adok rá. Fotó: -a-
Majd hazajön, papás-mamást játszik, sebesült veteránokkal foglalkozik, míg 2013-ban az egyik súlyosan zavart pártfogoltja meg nem öli. The end. Mielőtt még spoilerezéssel vádolnátok, ezek a puszta tények, két éve tele volt velük az internet, Kyle könyve pedig magyar nyelven is olvasható egy ideje. Mivel Chris nem volt a szavak embere, ezért a kötet sem lett túl szentimentális: a száraz, militarista szakzsargon és texasi szóhasználat keverékében írt Amerikai mesterlövész úgy számol be a száznál is több leszedett ellenséges egységről, mintha egy tizenkét éves Call of Duty-rajongó írta volna, Kyle pedig emiatt nem is igazán tűnik jó fej embernek, sőt, meglehetősen negatív képet fest saját magáról, amit a közeli ismerősei és a katonai adatai sem nagyon próbálnak megmásítani. Röviden, tömören: Chris Kyle egy seggfej volt, aki megpróbált jobbá válni idővel, de mire célba ért volna, megölték. Adott hát a kérdés: hogy lesz ebből a nem túl szimpatikus karakterből egy 132 perces háborús film főhőse?
Ma már a tömegek kötelességszerűen emelik magasba a zászlót és szajkózzák a forradalom jelszavait. Mintha a szexuális forradalom országaiban a brezsnyevi pangás évei kezdődnének. Ez azonban egyáltalán nem változtat a tényen, hogy az elmúlt évtizedek kultúrharcában az LMBTQ-ideológia fényes győzelmet aratott. A szexuális forradalom a 60-as években kezdődött (bár valódi gyökerei inkább a 20-as évek), és egy emberöltő alatt olyan sebességgel formálta át a nyugati kultúrát, hogy a legéberebb elemzők is csak kapkodták a fejüket. Barack Obama első elnöki ciklusára még úgy jelentkezett be (Hillary Clintonnal együtt), hogy ellenezte a melegházasságot, és talán eszébe sem jutott, hogy a második ciklusában egy öltözőháború kirobbantásával majd kulcsszerepet fog játszani a nemek társadalmi lebontásának radikális kísérletében. Amerikában és Európában az elmúlt néhány évben (és tényleg csak néhány évben! Mi az az lmbtq. ) olyan hirtelenséggel omlottak le évezredes kategóriák, mint egy Duna menti löszfal. Ijesztő az a könnyedség, ahogy a (Bonhoeffer szerint még a Krisztus személye által meghatározott) "Napnyugat" legalapvetőbb tartópillérei egyetlen felismerhetetlen kupaccá rogytak össze, maguk alá temetve a férfi és női identitás korábban kikezdhetetlen építményeit is.
Csupán minél több irányból kívánják terjeszteni az LMBTQ-propagandát. "A coming out nem csak egyszer történik meg" – tweetelte az Oreo, hozzátéve: Ez egy utazás, amelyhez minden egyes lépésnél szeretetre és bátorságra van szükség. " A reklámot a PFLAG nevű szervezettel közösen készítették el, amely önmagát az "első és legnagyobb szervezetként írja le, amely egyesíti a szülőket, családokat és szövetségeseket a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és queer emberekkel". Se a videóból, se a szlogenből nem derül ki, hogy mégis mi köze van a szexuális orientációhoz és az ezzel kapcsolatos küzdelemnek a csokis sütikhez? LMBTQ-propagandavideóval reklámozza csokis sütijét az Oreo | Demokrata. " – teszi fel a jogosnakt űnő kérdést a Summit News. Nem ez az első alkalom, hogy az Oreo belevág a propaganda terjesztésébe. 2020-ban a Twitter oldalukra szivárványos zászlóval, valamint a transzneműek színeivel hirdették a csokis sütijüket. We're celebrating #NationalComingOutDay with the different LGBTQ+ flags. Have questions about the flags? Ask and our friends at @PFLAG can help answer them!
Időnként felröppentek (később hamisnak bizonyult) hírek arról, hogy megtalálták a homoszexualitást determináló gént, és ezzel egyidőben egyre több országban tiltani kezdték a szexuális hajlam megváltoztatására (vagy helyreállítására) irányuló terápiákat (az Amazon éppen most tiltotta le az ilyen jellegű könyvek forgalmazását). Látjuk, mi áll az érvek mögött? A természet. A hajlamot a természet határozza meg, ezért megváltoztathatatlan. A narratíva szerint a természet tesz valakit hetero-, homo- vagy biszexuálissá. A teljes cikk (a sorozat első része) elolvasható itt. Mi áll az LMBTQ-ideológia győzelme mögött? (7) Mi áll az LMBTQ-ideológia győzelme mögött? Az LMBTQ mi leginkább az alábbiak közül?. (6) Mi áll az LMBTQ-ideológia győzelme mögött? (5) Mi áll az LMBTQ-ideológia győzelme mögött? (4) Mi áll az LMBTQ-ideológia győzelme mögött? (3) Mi áll az LMBTQ-ideológia győzelme mögött? (2)
— OREO Cookie (@Oreo) October 11, 2020 Belföld ➤ Külföld ➤ Sport ➤ Gazdaság ➤ Kultúra ➤ Bulvár ➤ Életmód ➤ Receptek
Tovább. 6. A romantika és a Bloomsbury-kör Tamás Gáspár Miklós szerint a tizenkilencedik századi regényirodalom valójában a házasságtörésről szólt. Ez így általánosságban biztosan nem igaz (gondoljunk csak Victor Hugóra vagy Dickensre! ), de az kétségtelen, hogy a romantika erőteljesen feszegette a kor tabuit és ez leginkább a kötelesség és a vágyak, a házasság és a szabad szerelem szembeállításában jelent meg. Ezt a szembeállítást látjuk Nathaniel Hawthorne A skarlát betű vagy Jókai Aranyember c. regényében, de ezt a dilemmát fogalmazta meg Charlotte Brontë Jane Eyre c. műve is, amelyben a házasság súlyos kötelékét egy rejtegetett őrült feleség testesíti meg. Sőt, születőben volt Oscar Wilde-tól a Dorian Gray arcképe és később Virginia Woolf-tól az Orlando is, amelyek már a homoszexualitás és a nemi identitás többarcúságát tették láthatóvá. A kegyelemdöfést azonban a Lytton Strachey vezette és szexuális extremitásairól ismert Bloomsbury-kör adta meg a 19. századi viktoriánus társadalmi kísérletnek, amelyet gyűlölői a szigorú vallásossággal és a szexuális vágyak elfojtásával jellemeztek.