Már nem hiányzik a színház, mert semmilyen pozitívum nem maradt benne – mondta keserűen Gáti Oszkár. – Életem során sok bukás volt, de meg kell tanulni a kudarcot is elviselni. 70 évesen is tele van tervekkel Gáti Oszkár - YouTube. (Ez is érdekelheti: Gáti Oszkár keményen beleállt Szörényibe: "Már öregecske, nem kell komolyan venni") Elfordult a színpadtól Gáti Oszkár több mint negyven évig volt hazánk egyik legkeresettebb színésze. Tagja volt a Nemzeti Színháznak, a Madách Színháznak, a Győri Nemzeti Színháznak és a Soproni Petőfi Színháznak is, szinkronhangként is sokat foglalkoztatták, egy idő után mégis megcsömörlött és hátat fordított a színpadnak, temetőgondnokként dolgozott. 2015 és 2018 Győrben a Menház Színházat igazgatta, két éve nyitotta saját kis teátrumát, amelyet idén számol fel. Gáti Oszkár színház bezárás bukás
Csak nem a színészettel?! Önmagammal. A férfi mindig magával van elfoglalva, csak nem szereti bevallani. Hogy amit kitűztem célul, azt teljesítsem. Nem azért, mert nagyon színész akartam lenni, hanem mert azt vágták hozzám, hogy »nem lehetsz«. Minden mulasztásunkat be kell pótolni. Látja, ezért tanul most annyit! Igen… Itt vagyok ötvenkilenc évesen, amikor már mindenki vígan él abból, amit elsajátított, nekem meg még mindig tanulnom kell. Szeretni, ölni, gyűlölni, nevetni, nyomorogni, énekelni, táncolni, röhögni ezen az egészen. Újra és újra, amíg le nem hull végleg a függöny. Az úton végig kell menni! Nekem is, ugyanúgy, mint mindenkinek. Új életet kezdett Gáti Oszkár: temetőőri munkája után ismét a színészkedést választotta. Én ezt választottam. Támogassa a vasárnapot Bizonytalan időkben is biztos pont a Vasárnap. Hogy a gazdasági nehézségek ellenére fennmaradhasson, fokozottan szüksége van az Olvasók támogatására. Fizessen elő egyszerűen, online, és ha teheti, ezen túlmenően is támogassa a Vasárnapot! Kattintson ide, hogy a járvány közben és után is legyen minden kedden Vasárnap!
Látom a fi atal kollégáim szenvedését is… Vegyük csak példának a Magyar Filmszemlét. Mindössze tizenöt emberről szól, itt meg vagyunk ezerötszázan, közülünk ezer éhezik. Ezt maga nem is tudja! Valóban nyomorognak! Bizony nekik az a boldogság, ha megtapsolják őket. Egészen más dolog látni a felszínen lévő fényt, a csillogást, mint benne élni. Még akár nekem is, aki nem tartozom a legalsó kategóriába. Már sokan elmondták, hogy a színész rettentően kiszolgáltatott, hiszen arcát, testét teszi színpadra, fi lmvászonra… Nem is ezért kiszolgáltatott. Inkább azért, mert mindenki belerúghat. Bárki! Ez önt is érinti? Hogyne! A hentesnél ezelőtt húsz évvel még szólhattam, hogy: »drága kisasszony – vagy hentes bácsi –, ha náthás, és az ujjával törli az orrát, utána ne fogja meg a sonkát, s tegye papírba, mert én azt megeszem! «. Ha ma én ilyesmit teszek szóvá, nem az van, hogy bocsánatot kér, és a kesztyűért nyúl, hanem azt feleli: »azt hiszi, hogy mert maga színész, magának mindent lehet?! « Ez a válasz.
Ötvenöt és hatvan év között nem állítom, hogy Dunát lehet rekeszteni ezzel az alkattal, ami én vagyok: még meg tudok állni a lábamon, rám lehet adni egy ruhát, egy palástot úgy, hogy a jelmeztervező is boldog, nem botlok el benne. A korona sem esik le a fejemről, és állítólag még valahogy kinézek. Ennek köszönhető. Nem vagyunk sokan, ezért én most tudok dolgozni. És a tanulás? Könnyen megy? Ha eltökélem magam, könnyen megy, csak mindig kitalálok valamit, hogy ne kelljen. De hát muszáj! El kell tartani magamat meg a családomat. Ez a munkám, ezért kapom a fi zetésemet. Ha volna pénzem, nem mennék föl a színpadra. Nem élvezi ezt a munkát? De élvezem! Ám mindezzel együtt ha nem pénzfüggő volna az életem, nem csinálnám. Akkor mivel foglalná el magát? Ülnék a kertemben, kapálnék, túrnám a földet, nevelném a két pici gyerekemet, olvasnék, zenét hallgatnék… A színészmesterséggel mi a problémája? Nézze, mindamellett, hogy sokan hangoztatják: mindent megtennének a tapsért, a nézők könnyeiért és kacagásáért, én azt mondom: sokkal nagyobb árat fi zetek azért, hogy elviselem mindazt, amit ebben a szakmában el kell tűrni.
Nem háttérzenének használja, hisz annak semmi értelme, hanem a varázslatos hangok, melyek az emberi lélek mélységéből erednek elindulnak belülről, és eljutnak valahová. A zene hallgatása közben átadja magát annak a világnak és válik részévé. Nem töpreng közben leendő sporteredmények tippelésével, mit főzzön hétvégére családjának, mivel lepje meg szeretteit, hanem odafigyeléssel elengedi magát, megszűnik a külvilág, és csak a zenéből létrejövő képekre, hangulatokra figyel. Mikor e könyvet megkaptam a szerzőtől, Vásáry Tamástól, olvasása közben azonnal rájöttem: igen, ez az! Többek között ilyen ismeretterjesztő írásra van szükség, hogy megértsük, bepillanthassunk nagy zeneszerzők műveibe, gondolataik világába, a zenén túli világba. 10 zeneszerző, csak néhányat közülük megemlítve: Liszt, Chopin, Mozart, Beethoven, Schubert műveiről ír a világhírű zongoraművész, bennük a szerzők belső titkaira is rávilágít. Beethoven szerint a zene magasabb rendű kinyilatkoztatás, mint a filozófia. Schumann talán erre válaszolt, mikor kimondta: fényességet küldeni az emberi szív mélységébe, ez a művészet.
A zongoraművész alapítványt hoz létre hátrányos helyzetű gyerekek támogatására és június 7-én jótékonysági koncertet ad Budapesten a Virtuózok című komolyzenei tehetségkutató műsorból megismert Kormányos Vanessza gyógyításáért. A Kossuth-díjas zongoraművész és karmester, a nemzet művésze rendszeresen ad jótékonysági koncertet, de az utóbbi időben leginkább azokon a gyermekeken szeretne segíteni, akik anyagilag, fizikailag vagy akár érzelmileg hátrányos helyzetűek. Tóth Aladár zenetudóst idézve elmondta: ha valakinek traumatikus a gyermekkora, akkor az törött szárnyú lélek lesz, de ha valakinek traumatikus az élete, az erős emberré is válik. Ilyen volt Beethoven is, aki művészetével a mai napig segít az embereken - mutatott rá. Vásáry Tamás Vásáry Tamás azt is elárulta, nagyon meghatotta őt a cisztás fibrózis betegséggel küzdő Kormányos Vanessza egészségi állapota, életkörülményei, ezért elhatározta, hogy jótékonysági koncertjével rajta segít. Beethoven-estjének bevételét egy steril szoba építtetésére használja fel, amelyre a kislánynak egészségi állapota miatt nagy szüksége van.
"Írd le" - javasolta a felesége. Bár azzal mentegetőzött, hogy nincs ideje, felesége mégis rábeszélte az írásra. "Belekezdtem, olyan volt, mintha egy vízcsapot nyitottam volna ki: ömlött belőlem az írás" - jegyezte meg. Az első pozitív visszajelzéseket irodalmi érdeklődésű első feleségétől és annak irodalmár családjától kapta. Miután leírta gyerekkorát, a debreceni éveket, a Budapestre költözést, felolvasták a leírtakat egymásnak a feleségével. "Nem úgy rögzítettem a gondolataimat, hogy könyvformát adjak az írásnak, ám a felolvasás közben kiderült, hogy mégis, így ahogy van, egy könyv készült el. Eszerint folytattam tovább, nyolc kötetre, háromezer oldalra rúg az anyag" - számolt be a terjedelemről a Kossuth-díjas művész. Vásáry Tamás szerint a könyv alapja egy pszichodráma, vegyítve a külső eseményekkel. "Rájöttem, ezért nem engedte a sors, hogy én beüljek egy operaház vezetői székébe, pedig mindig vágytam rá. De mindig közbejött valami, amikor például Tóth Aladárral megbeszéltük, hogy átveszem a budapesti operaház igazgatását, kitört az 1956-os forradalom, utána édesapámat lefogták, emigrálnom kellett.
Ez persze nem jelenti azt, hogy mindegyikükből valódi művész válik majd – figyelmeztetett. A mostani zsűri azonban olyan tagokból áll, akik várhatóan "jobban törődnek majd a szívvel, mint az ujjakkal" – jegyezte meg Vásáry Tamás. Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora a sajtóeseményen felidézte, hogy a zongoraverseny 1933-ban indult el a Zeneakadémián Dohnányi Ernő kezdeményezésére, első nyertese Fischer Annie volt. Szamosi Szabolcs, Fekete Péter, Vigh Andrea és Vásáry Tamás a Liszt Ferenc Nemzetközi Zongoraverseny sajtóeseményén (Fotó/Forrás: Filharmónia Magyarország) 2021-ben több évforduló is köthető a zenei megmérettetéshez. Nemcsak az 50. Budapesti Nemzetközi Zenei Verseny, de Liszt Ferenc születésének 210. évfordulója mellett a világhírű Liszt-interpretátor, Cziffra György 100. évfordulójáról is megemlékeznek. A versenyanyagban több Liszt-műre reflektáló Cziffra-átirat is helyet kapott, így lehetővé válik, hogy a világ legtehetségesebb ifjú zongoraművészei megismerkedjenek a Cziffra György-féle zongoratechnikával, amely szorosan kötődik ahhoz a Liszt és Dohnányi által világhírűvé vált improvizatív jellegű romantikus gondolkodásmódhoz, amely a magyar zongoraiskola aranykorát hivatott tovább éltetni.
Berlioz tanára, a kifinomult Lesueur utálta Beethovent, mert durvának tartotta. Gondoljunk csak az V. szimfónia kezdetére – mint egy elefánt a porcelánboltban. Itt már szó nincs Haydnról és Mozartról. Rögtön az első zongoraszonátájában jelen van a jellegzetes Beethoven – nem fokozatosan, finoman nőtt ki Mozartból és Haydnből, már a kezdetektől ott volt ez a fantasztikus erő. KB: Egyáltalán nem törődött a klisékkel és a szokásokkal. Szerintem ezt abszolút tudatosan tette. Állandóan új dolgokat keresett, szembe ment a bevett formákkal. – Emberként is lázadó lehetett? KB: Nagyon is – örök ellenzéki volt. Ebből a szempontból is hasonlíthatom egyik mesteremhez, Kocsis Zoltánhoz, aki nem mellesleg nagy Beethoven-rajongó volt. – A korból is következik ez a lázadás? Hiszen turbulensebb korban élt, mint Haydn és Mozart, akikkel társítani szokták. VT: Nem gondolom… Persze, ha bármely korban nézzük is az embereket, az egyik ilyen, a másik olyan. A környezet mindenkire hat, beépül az idegrendszerbe.
Az Erzsébet körúti középszigeten álló közvilágítási oszlopot februárban cserélték ki a kivitelező munkatársai, hogy kialakíthassák a gyalogátkelőt. Eközben a téren elkezdődött a növénykazetták burkolatának felhelyezése, és már zajlanak a további fatelepítés előkészületei. Folyamatban van a mesterséges váztalaj kialakítása, amelynek célja, hogy segítse a faveremrácsba kerülő fák gyökérzetének növekedését, egyúttal megfelelő alépítményként szolgáljon a térburkolatnak. Behelyezték a gyökércellák egy részét a felszín alá, folytatódik a burkolatok építése és a térbútorok kihelyezése, illetve a buszmegálló felépítmények befejezése, valamint az azokhoz tartozó térburkolatok kialakítása is megtörténik. Mindezek mellett a kivitelező a továbbiakban • a tér burkolatából fellövellő vízjátékot épít; • cserje- és évelőfelületeket alakít ki a növénykazettákban; • az ősszel telepíti az új faállomány fennmaradó részét; • a Nemzeti Színház egykori székeire utaló köztéri székeket, valamint asztalokat helyez ki; • két új MOL Bubi gyűjtőállomást telepít, és számos egyedi kerékpártámaszt helyez el; • akadálymentes nyilvános illemhelyet épít, valamint • új burkolati jeleket fest fel az átépítés után, továbbá új KRESZ-táblákat helyez ki.