A biai Sándor–Metternich-kastély országos szintű műemléki védelem alatt áll. 2008-ban, a helyi önkormányzat megbízásából a BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszék kutatói átfogó tudományos dokumentációt állítottak össze, mely szemrevételezés, helyszíni megfigyelés, levéltári kutatások, a szakirodalom feldolgozása alapján mutatja be az épületegyüttes múltját és jelenét. Sándor–Metternich-kastély – Wikipédia. Fontos megjegyezni, hogy az épületek helyszíni feltárására mindezidáig nem került sor. A kastély, feltehetően későbarokk előzmények után, klasszicista, ill. empire stílusban épített együttese lehetséges, hogy … "Hild egyik korai műve, bár az ekkor még pályája kezdetén álló mester szerzősége vitatható, s e vitathatóság a kastély stílusából, annak »Palladieszk« vonásaiból származik, amely az épületegyüttes diszpozíciójában, tömegalakításában és belső térkompozíciójában ugyanúgy észrevehető, mint a homlokzatmotívumok direkt formai utalásaiban. A biai kastély építészének személyéről – stíluskritikai alapon – tehát csak az állítható, hogy jól ismerte az itáliai későreneszánsz villa Andrea Palladio életművébe tartozó előképeit, s azok jellegzetességeit inkább romantikus, mintsem stílustisztaságra törekvő attitűddel alkalmazta.
Sándor Móric, "az Ördöglovas" 1823-ban édesapja, Sándor Vince császári és királyi kamarás halálakor örökölte meg a bajnai kastélyt, majd ő döntött úgy, hogy kapjon klasszicista stílust az épület. Móric, a különc és merész gróf egy világlátott, nagyvilági személyiség volt, aki éppen készült feleségül venni Metternich Leontine-t, Metternich kancellár lányát. Egy korszerűen felszerelt és modernebb kastélyt álmodott meg, és a megvalósításhoz a kor jeles szakembereit hívta segítségül. Megnyílt a legendás Ördöglovas kastélya, a Sándor–Metternich-kastély - Csodahelyek. A belső terek megújítására Alessandro Sanquirico-t kérte fel, akit az európai utazásai során ismert meg, és aki a milánói Scala díszlettervezője volt. A kastély építészeti egységének kialakítása pedig Hild József tervei alapján készült. Az 1835-ös esküvő után a család bő száz évig használta a csodás bajnai kastélyt időszakosan a bécsi Metternich rezidencia mellett. Ebben az időszakban az egykori vadászkastély parkja is átalakult, angolpark lett, amelyben kazánfűtéses, egzotikus növényekkel teli pálmaház is helyet kapott.
A gróf világhírű lovai fűthető istállót kaptak. Sándor Móric, a szenvedélyes lovas Lóra csak apja halála után ülhetett, mert nagyon szigorú nevelést kapott. Nem tanult lovagolni, ösztönös tehetség volt, és olyan vakmerő lovassá vált, hogy "Ez nem ember, ez egy ördög" – ezt mondták róla Angliában. Egy különösen vad lovat is betört és akadályugrásban több világcsúcsot felállított. Hajmeresztő lovasbravúrjairól vált híressé vagy inkább hírhedté. A történetek szerint egyik kedvelt lovaglóhelye a budai várba vezető lépcső volt és vendégségbe is lovon járt, az emeleteken is így közlekedett. Az őrült grófot nem érdekelte sem a saját, sem az állatok testi épsége, kocsikat ugratott át, vagy éppen a kastélya erkélyéről vetette magát a mélybe lovastul. Előfordult, hogy egyszer ugratás során a kastély üvegházában landolt és csúnyán megsérült ő és a lova is. A pesti, a bécsi és a londoni sajtó is gyakran számolt be az Ördöglovas őrült tetteiről. Pilisjárók: A bajnai Sándor-Metternich kastély és a Szent Adalbert katolikus templom. A lovak jelentették az életét, és végül a vesztét is azok okozták: számtalan kisebb-nagyobb sérülés, agyrázkódás és elpusztult ló után 1850-ben Linzben, egy ugratás közben kiesett a kocsijából, és fejét egy vasrácsnak ütötte.
A BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszéke 2008-ban készített átfogó elemzést a Sándor-Metternich kastélyról. (A teljes tanulmány elolvasható a honlap Építészeti értékek menüjében a Sándor-Metternic-kastélyról szóló oldalon. ) A tudományos dokumentáció az épületegyüttes felmérésén kívül a jövőbeni hasznosíthatóságra is javaslatot tesz: az elkülönülő épületszárnyak lehetővé teszik a lakó- szállodai, teázó-kávézó, éttermi, előadótermi és koncert-rendezvénytermi hasznosítást. És bár az épületegyüttes teljes felújításáig még hosszú időnek kell eltelnie, rendezett tulajdoni viszonyok nélkül a komolyabb tervezés elképzelhetetlen. Ez a feltétel a legutóbbi testületi döntéssel valósult meg, hiszen a Sándor-Metternich-kastély épületegyüttese - a katolikus templom kivételével, mely egyházi tulajdon - hosszú évtizedek után kizárólagosan a biatorbágyi önkormányzat tulajdonába került. Forrás: Saját tapasztalataink 2013 tavaszán jártunk itt. Az épület egyik részében iskola működik, a másik része eléggé elhanyagolt, nem látogatható.
Sándor Móric gróf által írt zeneműveket is hallhatunk az egyik teremben. A vakmerő lovas ugratásait, lovasbravúrjait nemcsak korabeli ábrázolásokon, hanem VR-szemüveges szimulációs állomáson keresztül is láthatjuk, átélhetjük. A kiállítás másik főszereplőjének, Paulina hercegnének párizsi éveiről diavetítést nézhetünk végig, és férjével közös nagyvonalú párizsi otthonukba is betekintést nyerhetünk. A sarokszalonban rekonstruált Worth-ruhamodelleket tekinthetünk meg a korszak legelegánsabb párizsi ruhaházaiból és korabeli divatlapokat lapozva a 19. század második felének elit divatéletét ismerhetjük meg. Az egyik terem fő attrakciója Metternich-Sándor Paulina és gróf Kielmanseggné párbaja, melyet a legenda szerint fedetlen felsőtesttel vívtak meg Bécsben. A kiállítótérben interaktív eszközök állnak rendelkezésre több korosztály számára, valamint a digitális tárlatvezető applikáción (Visual Guide alkalmazás) külön gyerekútvonal is elérhető. A belépőjegy mellé ingyenes feladatlap jár a legkisebbek számára.
A kastély felújítása A Bajna központjában álló kastély a II. világháborúig maradt épségben. Először tábori kórház lett belőle, majd szükséglakásokat, aztán a helyi termelőszövetkezet irodáját, végül gépállomást alakítottak ki a falai között. 2016-ra az omladozó épület már életveszélyes állapotúvá vált. Az Ördöglovas egykori kastélyának felújítása 2018-ban kezdődött, a méltatlan állapotban lévő épületet szinte a romjaiból kellett újjávarázsolni. Az Ördöglovas kastélya című állandó kiállítás bemutatja Sándor Móricot és lányát Metternich-Sándor Paulinát, valamint megismerhetjük a kastély múltját. Sándor–Metternich-kastély – Kiállítótermek, látnivalók, érdekességek A két emeleti díszterem helyreállítása izgalmas folyamat volt, a látogatók ma az eredeti látványban gyönyörködhetnek: Az Etruszk terem stukkómennyezetén, festményein csak restaurálást végeztek, mert maradt elég töredék az újraöntéshez, valamint archív fotók is segítették a munkát. A Raffaello terem káprázatos mennyezetfreskóját viszont egy korábbi födémcsere alkalmával muszáj volt eltávolítani, ezért leválasztották és szelvényekre vágva tárolták azokat több nemzedéken keresztül, majd most visszahelyezték.
a 109 kilósok szombati viadalán. (Fontos megjegyezni: a kvalifikációs számításban alapul vett ún. Robi-pontok a versenyző világcsúcshoz viszonyított teljesítményét tükrözik, és igazságtalan módon az alacsonyabb kategóriában szereplők pontjait nem számítják át a felsőbb súlycsoport világrekordjának megfelelően…) Azaz Nagy Péternek csak a 410 kiló teljesítése erejéig lehetett a saját kezében a sorsa, innentől kezdve szorítani kell, hogy az említett 109 kilósok (Michalski mellett a spanyol Marcos Ruíz, az osztrák Sargis Martirosjan és a rangsorban harmadik kínai Jang Cse) ne a +109 kilós versenyt válasszák, ha mindkét kategóriában jogosultak lennének az olimpiai részvételre. Szóval, kaotikus a helyzet… Immár biztos, hogy júniusig semmi sem dől el, megannyi külső körülménynek kellene a legszerencsésebben alakulnia, hogy mégis legyen magyar súlyemelő Tokióban. Noha, nem teljesítette a 410 kilós tervet, és messze került Tokió, Nagy Péter nem keseredett el a verseny után. "Nem vagyok szomorú, a körülményeket tekintve a 404 kiló jó eredmény.
A súlyemelő Nagy Péter hetedik lett az olimpián A grúz Lasa Talahadze világcsúccsal nyerte a súlyemelők utolsó számát, a férfi plusz 109 kilogrammos súlycsoportot a tokiói olimpián, amelyen Nagy Péter összesítésben a hetedik helyen végzett. Az ólomsúlyú Nagy Péter indulhat az olimpián Hivatalossá vált, hogy Nagy Péter kvótát szerzett a tokiói olimpiára, így a magyar súlyemelők közük egyedüliként indulhat a tavalyról idénre halasztott nyári ötkarikás játékokon. Tudja, honnan származik a pénznek nincs szaga mondás? Az elmúlt évszázadokban számos különös adót vetettek már ki az egyes államok törvényhozói. Legtöbbször az volt a céljuk, hogy az államkassza bevételeit gyarapítsák, ám olyanra is akadt példa, hogy egy adóval a nyugatosítás érdekében próbálták rávenni az alattvalókat egy régi hagyomány elhagyására - írja a Múlt-kor történelmi magazin. A lap összeállításai alapján mutatunk be néhány igazán meghökkentő régi adófélét, többek között azt is, melyhez a címben említett mondás köszönhető.
Nagy Péter Született 1986. január 16.
A Szegedi Óriás összetettben 390 kilogrammig jutott… Nagy Péter tartalékos lett 2021. október 19. kedd 2021. október 22. péntek Már a civil élet felé is kacsingat a súlyemelő. … Képgaléria Nagy Péter eddigi legjobb olimpiai helyezését érte el 2021. augusztus 4. szerda 2021. szerda Az olimpia előtt azt mondta Nagy Péter, hogy nincs élete formájában és messze van az egyéni csúcsától. A szegedi súlyemelő 400 kilogramm környékén tervzett emelni összesítésben. Ehhez az első lépést szakításban egy… Nagy Péter biztosan ott lesz az olimpián 2021. június 18. péntek 2021. június 20. vasárnap A súlyemelőnek ez lesz a harmadik olimpiája. … Nüánszokon múlhat Nagy Péter kvótája 2021. április 23. péntek Június elején dőlhet el, hogy a szegedi súlyemelő részt vesz-e a tokiói olimpián. … Még az olimpiára is van esély! … Szavazzon! Ön szerint mi volt 2020 legnagyobb szegedi sportsikere? … Karácsonyi képeslap a szegedi olimpikontól 2020. december 22. kedd 2020. kedd Karácsonyi sorozatunk második részében Nagy Péterrel beszélgettünk az ünnepről.
A súlyemelésben is mint minden mérhető sportban különböző csúcsokat tartanak nyilván. A súlyemelésben megtalálhatunk nemtől, korosztálytól és súlycsoporttól megkülönböztett csúcsokat. Mivel az elmúlt években a nemzetközi szövetség döntése alapján a súlycsoportok változnak(tak) így a rekordokat is törlik, alapcsúcsokat határoznak meg. Az utolsó súlycsoport váltás 2019. január 1-től lépett érvénybe. Jelenlegi rekordok [ szerkesztés] Férfiak [ szerkesztés] Esemény Csúcs Név Szakosztály Dátum verseny Helyszín Hivatkozás 55 kg Szakítás 105 kg Alapcsúcs 2019. január 1. Lökés 127 kg Összetett 232 kg 61 kg 117 kg 143 kg 257 kg 67 kg 122 kg 156 kg Összett 278 kg 73 kg 135 kg 160 kg 295 kg 81 kg 142 kg Kmegy Máté Kecskeméti TE 2019. február 16. Baczakó Péter Emlékverseny Budapest, BKV Előre SC 177 kg 2020. december 5. Csapatbajnokság Döntő Budapest 316 kg 2019. április 10. Európa-bajnokság Batumi, Grúzia 89 kg 149 kg 180 kg 329 kg 96 kg 153 kg 186 kg 339 kg 102 kg 192 kg 347 kg 109 kg 161 kg Gyurkovics Ferenc Pécsi SE 2020. november 22.