Katalógus találati lista Listázva: 41-80 Találat: 286 Cég: Cím: 1105 Budapest X. ker., Ihász U. 10 Tel. : (1) 2619273, (1) 4317891 Tev. : fűrészáru, nyílászáró, ablak, fűrész- és gyalult áruk kiskereskedelme, ablakfríz, ajtó, utazási iroda működtetése, ajtólapok, lemezek, rétegelt lemezek, ablak fémszerkezet, ajtófríz, furnér- és falemezek kiskereskedelme, hossztoldott lamella, könyvelés Körzet: Budapest X. ker. 1037 Budapest III. ker., Harsány lejtő 6 (1) 430-1454 fűrészáru, lambéria, szolgáltató, fatelep, gyalulás, gerenda, lécek, tetőfóliák, láng és gombamentesítés, tetőszerkezetek Budapest III. ker. 1028 Budapest II. ker., Patakhegyi utca 83-85. (1) 2746301, (1) 2746301 fűrészáru, faipar, építőanyag, faáru, építőanyagok, asztalosipar, építőipar, bútorszerelvény, bútorlap, vasalat, faanyag, fűrész- és gyalult áruk kiskereskedelme, Bútorlapszabászat, fa tömegcikkek nagykereskedelme, ingatlan Budapest II. ker. 1161 Budapest XVI. ker., Széchenyi utca 13. Osb lap gyártó gép 9. (20) 3308153, (1) 4021076 fűrészáru, faipar, lambéria, építőanyagok, palló, gerenda, deszka, tetőléc, ablakfríz, tetőfólia, osb lap, lucfenyő, szarufa, fűrész- és gyalult áru importja, fűrész- és gyalult áru nagykereskedelme Budapest XVI.
A múzeumnak évente több mint másfél millió látogatója van. Gyűjteményének legnagyobb részét a Habsburg-uralkodók nemzedékeinek sok évszázados kincsei képezik. Természettudományi Múzeum Az 1889-ben megnyílt múzeum épülete szinte a Kunsthistorisches Múzeum tükörképe. A Természettudományi Múzeum őstörténeti részlegének leghíresebb tárgya a Willendorfi Vénusz, amelyet Bécstől nem messze találtak meg. Vannak itt dinoszaurusz csontváz gipszminták, s itt van Európa egyik legnagyobb koponyagyűjteménye, amely az ember fejlődését mutatja be. Itt található Európa legnagyobb drágakőgyűjteménye is, valamint történelem előtt szobrok, bronzkori tárgyak és kihalt madár- és emlősfajok is. Maria Theresien-Platz A Bécsi Szépművészeti Múzeum és a Természettudományi Múzeum hatalmas épülete között álló parkot Mária Teréziáról neveztek el. A parkban 3 szoborcsoport található, amelyek közül az egyik szökőkútként is funkcionál. A Maria Thereisen-Platzon, azaz a Mária Terézia téren áll Karl von Hasenauer és Kaspar von Zumbusch Mária Teréziát ábrázoló szobra is, amelyet 1888 körül építtettek, két díjnyertes pályamunka alapján.
A Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből származó több mint húsz alkotással bővül a Samsung Art Store kínálata A Samsung Electronics és a Szépművészeti Múzeum együttműködésének köszönhetően 21 darab, a Múzeum tulajdonában álló műalkotás kerül be a Samsung The Frame Art Store-ba. Így mostantól a Monet festmények és Bischof fotók mellett már magyar festők képeivel is díszíthetik lakásukat a világ legkülönbözőbb országaiban élő Samsung THE FRAME televízió felhasználók. A művészet digitalizációja A televíziók mérete évről évre növekszik: egyes előrejelzések szerint a készülékek képernyőjének átlagos mérete 2020-ra globális szinten elérheti a 47, 9 colt [1]. Az egyre nagyobb készülékek mindinkább uralják a belső teret, így a televíziók tudása mellett mára a dizájn is hangsúlyossá vált. A Samsung 2017-es felmérése szerint a 10-ből 7 felhasználó már kifejezetten figyelembe veszi a televíziók kialakítását a vásárláskor. Hiába váltak azonban a készülékek az otthonok stílusos kiegészítőjévé, a nap nagy részében kihasználatlanul, kikapcsolva állnak: a magyarok például átlagosan 4 óra 42 percet töltenek a képernyő előtt [2].
A Szépművészeti Múzeum nemzetközi jelentőségű magyar közgyűjtemény; ezért kulcsfontosságú, hogy az itt őrzött gazdag műkincs-állomány bemutatására legyen egy művészettörténeti és muzeológiai szempontokat érvényesítő, tudományos munkán alapuló koncepció. Olyan múzeumvezetési gyakorlatra és intézményi kommunikációra van ugyanis szükség, amely nem csupán az intézményben nagy költséggel megvalósított, de gyakran nem a múzeum szakmai munkatársainak tudományos teljesítményén alapuló "megakiállítások"-ra figyel, hanem alapfeladatát jobban betöltve képes a látogatók figyelmét felhívni a Szépművészeti Múzeum közgyűjteményének európai rangú kincseire is. Ezért javasoljuk, hogy a Szépművészeti Múzeum fejlesztésének kérdésében a fenntartó hivatalos formában kérje az ország illetékes tudományos testületeinek, elsősorban a Magyar Tudományos Akadémiának a részletes állásfoglalását, s e tárgyban készülő, mérvadó koncepció határozza meg a Múzeum fejlesztését. Budapest, 2010. május 18. Barkóczi István művészettörténész, muzeológus Nagy Gergely ICOMOS MNB elnöke Ráday Mihály művészettörténész, városvédő Rozsnyai József művészettörténész Sarkadi Márton építész Sisa József művészettörténész Szilágyi Márton irodalomtörténész, egyetemi docens Székely Miklós művészettörténész, a CentrArt Egyesület elnöke Takács Imre művészettörténész Tóth Áron művészettörténész, CentrArt Egyesület tudományos titkára
Albrecht Dürer és köre A nürnbergi születésű Albrecht Dürer, a német reneszánsz újító művésze a húszas éveiben járt Velencében, ahol az itáliai reneszánsz művészetelmélet kérdéseit tanulmányozta: az ideális emberi arányok megragadását, a természet minél hívebb ábrázolásának lehetőségét, a perspektíva és az anatómia problémáit kutatta. Nürnbergbe hazatérve műhelyéhez tehetséges fiatal művészek csatlakoztak, akiknek rajzstílusára nagy hatást gyakoroltak a virtuóz mester alkotásai. A Szépművészeti Múzeum Dürernek két saját kezű rajzát őrzi, de további művekkel, például Hans Schäufelein tollrajzával és a Lándzsás lovas sal kapcsolatban is felmerült korábban Dürer szerzősége. A gyűjtemény a művésznek közel kétszázötven metszetét őrzi. Ezek közül tíz látható a kiállításon, például a három mester rézmetszetként ismert lap: A lovag, a halál és az ördög, a Melencolia I és a Szent Jeromos a dolgozószobában. Az egy-egy kompozícióval szereplő Hans Schäufelein és Hans Baldung Grien 1503-tól dolgozott Dürer műhelyében üvegablakterveken és fametszetes könyvillusztrációkon.
Tárlatvezetés az Európai szobrászat 1350-1800 között c. kiállításon. A Régi Szobor Gyűjtemény az európai szobrászat középkortól a 18. század végégig terjedő hat évszázadának közel 650 művét őrzi. A kiállítás a gyűjtemény mintegy 100 remekművét mutatja be, a német későgótika, az itáliai reneszánsz és a legjelentősebb osztrák barokk szobrászok alkotásait sorakoztatva fel. Köztük olyan mesterműveket, mint Tilman Riemenschneider Madonna szobra, a firenzei származású velencei építész és szobrász, Jacopo Sansovino különleges viasz Madonnáját, vagy az osztrák barokk extravagáns alakjának, Franz Xaver Messerschmidtnek a Karakterfejei.
A kiállítás arra igyekszik választ adni, miért és mennyiben fontos Cezanne és a hozzá kapcsolódó művészettörténeti viszonyrendszer a jelen számára is. Cezanne életműve a modern művészet egyik alappillére, a kompozícióval, a látvánnyal és a valóság megragadásával kapcsolatos munkássága 1885 után az avantgárd törekvések kiindulópontja lett. A kiállítás – amely hangsúlyozottan nem hatástörténeti bemutató – Cezanne és az orosz, holland, német, magyar konstruktív/konkrét irányzatok sokrétű kapcsolódási pontjait vizsgálja a forma, a kompozíció, a szerkezet és a szín problematikájának a tükrében. Cezanne munkái mellett a De Stijl mestereinek (Piet Mondrian, Theo van Doesburg, Huszár Vilmos), az orosz avantgárd művészeinek (Kazimir Malevics, Alekszandr Rodcsenko, Antoine Pevsner, Mihail Larionov) és a Bauhausban is dolgozó alkotóknak (Paul Klee, Lyonel Feininger, Moholy-Nagy László, Bortnyik Sándor) a munkáival találkozhat a közönség. A mintegy százhúsz festményt, szobrot, rajzot, vízfestményt, sokszorosított grafikát bemutató kiállítás a múzeum saját anyaga mellé a világ jelentős múzeumaiból és magángyűjteményeiből kölcsönzött remekműveket.