Az 1963-tól megnyílt lehetőségekkel élve nyugati felolvasóesteken mutathatta be írásait, köszönhetően annak, hogy a jótékony megalkuvás szellemében megkötötte kompromisszumát az aczéli kultúrpolitikával ( Szerelem). Az új lendületet kapó sikertörténet folytatását jelezte, hogy a G. A úr X-ben egyes részeinek a római Tempo Presente és a berlini Der Monat is helyet adott. Sulinet Tudásbázis. A Kiadói Főigazgatóság lektori jelentése viszont egy kiábrándult író alkotásaként, "a dekadens polgári világ utópiájaként" értékelte a regényt, ezért a megkésett magyar kiadás 1964-ben is csak szerzői előszó beiktatásával jelenhetett meg. Ebben Déry úgy fogalmaz, hogy műve az ember helyzetét ábrázolja a csak vegetációt ismerő természet világában, az emberi lélek poklát, amelyben a rendet nélkülöző szabadság egy nyomasztó társadalmi jövővízió képét ölti magára. A regény bevezető részében a Déry Tibor nevű fiktív elbeszélő egy kéziratot ad közre, melyet iskolatársa, G. küldött el neki, mielőtt utolsó találkozásukat követően visszatért X városába.
A bombázások és harcok elől a civil lakosság óvóhelyekre menekülve... Kyvagiokén Ki vagyok én? – kérdi a nyolcvankét esztendős Déry Tibor új regényének címében. Synopsis Déry Tibor és a Szerelem kötelező olvasmány, érettségi tétel. A remekmívű filmes feldolgozásból a legmagasabb színvonalú tolmácsolásban ismerhettük meg az elbeszélés erényeit. S nemcsak a címadó novelláét, a másik forrás, a Két asszony szépségét is. Maga a kötet – a szerző börtönből szabadulása után elsőként – 1963-ban jelent meg. Részben 1950–56 közötti írásokat tartalmaz, de a legfrissebb, a forradalmat követő élmények feldolgozása is helyet kap benne. Közülük is tévéjáték formát öltött egy, a Philemon és Baucis című történet. Ebben tömör, szikár jelenetekből bontakozik ki két öreg több évtizedes kapcsolatának minden rezdülése. Déry Tibor Szerelem - SuliHáló.hu. De valamennyi novella – a műfaj követelményeinek megfelelően – erőteljes és képszerű. Némelyikben az irónia, sőt a szarkazmus játssza a főszerepet (Vidám temetés), másutt a tragikum (A tehén) vagy éppen a líra (A fehér pillangó) kap nagyobb hangsúlyt.
Írói pályája folytonos újrakezdés és újat keresés. Elsô korszaka az avantgardista lázadás másfél évtizede (1917-1932). A 30-as években a realizmus irányába fordult. A befejezetlen mondat c. regénye (1933-38; 1947) széles körű társadalomábrázolást nyújt. A mű idôszerkezetét a regényalakok "belsô" ideje határozza meg, a visszaemlékezések és elôrejelzések nagymértékben kitágítják az 1933 és 1938 között játszódó cselekmény idejét, és a történelem mozgását is érzékeltetik. A Felelet I. (1950), II. (1952) c. regényében Déry a magyar polgárság és munkásrétegek realista ábrázolására vállalkozott. Déry Tibor: Szerelem - YouTube. A II. kötet hamarosan viták és gyanúsítások kereszttüzébe került, így a III. és IV. kötet már nem készült el. Az 50-es évek második felében és a 60-as évek elején Déry munkásságában a kisepikai formák vették át a vezetô szerepet. Az 1955-56-ban írt elbeszélései a totális diktatúra korszakának embertelenségét, a törvénysértések éveinek légkörét elevenítik meg szigorú tárgyilagossággal és mégis lírával átszôve.
1848-ban Gage megsérült egy robbanásban, amelynek következtében egy vasúti tüske átszúrta az elülső lebenyét. Az ebből eredő sérülés drasztikus változásokat okozott Gage személyiségében és viselkedésében. Mint megtudtuk, a frontális lebeny sokféle funkcióért felelős. Emiatt a frontális lebeny károsodása az érintett területtől függően számos különböző tünetet okozhat.
Gyakran elveszítheti a beszéd fonalát. Problémát jelent a döntéshozatal, a cselekvések előre tervezése, a figyelem megosztása. Ezzel szemben a frontotemporalis demencia általában fiatalabb életkorban, az esetek nagy részében 50-60 év között manifesztálódik. Vezető tünete elsősorban az érintett személyiségének, viselkedésének megváltozása. A beteg kritikátlanná, agresszívvá válhat, vagy éppen ellenkezőleg indítékszegény lesz, konkretizációs hajlam alakul ki. Kevésbé figyel személyes higiéniájára, megváltozhatnak az étkezési szokásai. Egyes esetekben igen furcsa tüneteket is tapasztalhatunk. Agyféltekék – Wikipédia. Leírtak olyan esetet, amikor a korábban rajzolni is alig tudó beteg magas színvonalon festeni kezdett, másik esetben egy előrehaladott demenciában szenvedő beteg klasszikus zeneműveket komponált, melyeket később koncerteken mutattak be. A Lewy-testes demenciának fő tünete a kognitív hanyatlás jelentős fluktuálása, mely egy napon belül is megjelenhet. Másik jellegzetessége a korai szakban észlelhető vizuális hallucináció, mely az Alzheimer kórra nem jellemző.
A bal agyfélteke oldalnézete. A medián sagittalis síkban felezett agy bal oldali felének medialis felszíne. (Anatómiai készítmény) Agyféltekék alatt az emberi nagyagy - egymással szimmetrikus - jobb és bal felét értjük. Az agyféltekéken lebenyeket (lobus) különböztetnek meg, amelyek arról a koponyacsontról kapják a nevüket, amely alatt elhelyezkednek. A központi ( sulcus centralis), a fal-nyakszirti (parietooccipitalis), az oldal (lateralis), a madársarkantyú (calcarinus) barázdák olyan képződmények az agy felszínen, amelyek segítségével a féltekéken a homloki (frontalis), a falcsonti (parietalis), a halántéki (temporalis) és a nyakszirti (occipitalis) lebenyek határai meghatározhatók. Az agy jobb féltekéje irányítja a test bal oldalát, a bal pedig a test jobb oldalát. A két agyfélteke nem azonos módon működik. A frontális lebeny a személyiségünk nagy igazgatója / idegtudományok | Pszichológia, filozófia és gondolkodás az életről.. A bal agyfélteke felelős a beszélt és az írott nyelv, a logika, a számolási képességekért és az elvont, tudományos fogalmakért. A jobb félteke felelős a mintázatok és formák felismeréséért, az arcvonásokra való emlékezésért, a művészetek értékeléséért, a humorért, a zenéért, a táncért, a képzelőerőért és a téri képességekért.. Fontosabb barázdák az agyféltekék felszínén [ szerkesztés] A központi barázda (sulcus centralis) előtt húzódó tekervény az elsődleges mozgató mező; a mögötte lévő tekervény az általános érző mező.
A gyermekekre általánosan jellemző, hogy agressziójukat és vágyaikat nem tudják olyan mértékben legátolni és a helyzethez igazítani, mint a felnőttek. A gyerekek kezdetben a világot egoista szempontból, saját érdekeik mentén nézik, és nem tudják magukat a másik helyébe beleképzelni. Ezek a képességek a folyamatos fejlődés és érés során alakulnak ki. Akinél gyermekkorban sérül ez terület, az akár meg is torpanhat ezen a fejlődési úton, vagy pedig jelentős lemaradásba kerülhet kortársaihoz képest. A magas státusszal és iskolai végzettséggel rendelkező szülők intenzív és gondoskodó szociális támogatása azonban jelentősen képes csillapítani és kompenzálni egy ilyen sérülés következményeit (János, Kállai és mtsai, 2008). Felhasznált irodalom: Bevezetés a neuropszichológiába. (2008) János, Kállai és mtsai. Medicina Könyvkiadó, Budapest Neuropsychiatry of frontal lobe dysfunction in violent and criminal behaviour: a critical review. Journal of Neurology, Neurosurgery & Psychiatry, 2001, 71, 720-726.