Hosszú ideig a gombák (gombák tanult nyelven) csak "tökéletlen növények" voltak mivel hiányzik a klorofill, ezért képtelenek a fotoszintézisre, és nincs száruk, leveleik, gyökereik vagy érrendszerük, például algák. És igaz, hogy amikor vidéken járunk, a fa lábánál vagy a réten látszó gombáknak valószínűleg inkább hasonlítanak egy növényhez, mint egy állathoz! Először azért, mert vannak mozdulatlan és él (gyakran) a földben hanem azért is, mert mondjuk a természettudósok képes vegetatív szaporodásra, azaz nem szexuális, és hogy ők felszívják az "ételeiket" a falukon keresztül és nem lenyelés útján, mint a legtöbb állat.
A gombák vannak képes bonyolult molekulák lebontására szén és energia előállítására, míg a növények csak egyszerű molekulákat használhatnak. Rák, több növény, mint gomba! Ezen úgynevezett gombák némelyike még mindig nehézségeket okoz a mikológusok számára. Gomba növény vagy állat menhely. Így az oomiceták, amelyek rostos mikroorganizmusok (a lisztharmat ágens részei ennek), és amelyeket gyakran gombanek tekintnek, nem valójában a szigorú értelemben (az "igazi" gombák eumiciták). Fala valóban cellulózból készül, mint a növények: inkább öreg növények lennének, pontosabban öreg algák, amelyek az evolúció során elvesztették fotoszintézis képességüket. A gombával kapcsolatban a tudománynak még mindig sok felfedezésére van szüksége! A világban már 200 000–300 000 gombafajt leírtak de számuk becslések szerint 1, 5 millió, Azt kell mondani, hogy a mikológiát, amely még fiatal tudomány, még nem fedezte fel, tanulmányozta! Az európai gombák meglehetősen jól ismertek, ám a világ más részein (trópusi területeken, Ausztráliában, Észak-Amerikában... ) a "gombák" (= gombák) nagyon messze vannak attól, hogy minden titkát feltárják.
A krumpli penészesedéséért szintén gombák felelnek, ahogyan a szőlő peronoszpórás fertőzéséért, sőt számos emberi betegségért vagy éppen mérgezésért. Ugyanakkor a gombáknak köszönhető az antibiotikum előállítása is, amely fontos mérföldkövet jelentett az orvostudomány számára. A gombákról tehát bátran állíthatjuk, hogy az élővilág egyik legérdekesebb résztvevői, amelyek igen fontos szerepet töltenek be a Föld, az összes élőlény és köztük az emberiség életében egyaránt, s amelyekről az ismereteink folyamatosan változnak a friss kutatásoknak és felfedezéseknek köszönhetően.
A lisztharmat típusú gombák ellen a kén hatóanyag nyújt védelmet, mely az atkák ellen gyérítő hatással is rendelkezik. Ha többféle károsító van jelen az adott növényen, arra kombinált készítményeket alkalmazzunk a megfelelő védelem érdekében! A tavasz kiemelkedő agráreseménye: Agrárium Konferencia Kecskeméten Április 6-án rendezi meg Kecskeméten a Portfolio Csoport tavaszi Agrárium 2022 konferenciáját, amely a gazdálkodási évet megalapozó, illetve megerősítő információkat nyújt a hazai agrárgazdaság szereplőinek. Gomba: több hasonlóság az állatokkal, mint a növényekkel 🌿 Mindent A Kertészeti És Kerttervezés - 2022. A rendezvény bemutatja és részletesen kifejti azokat a legfontosabb jogszabályi, támogatási, piaci, finanszírozási, innovációs és jövedelmezőségi változásokat, amelyek döntően befolyásolhatják az agrárvállalkozások tevékenységeit. A konferencia gyakorlati útmutatással és naprakész információkkal járul hozzá ahhoz, hogy az agrárgazdasági vállalkozások eredményes gazdasági döntéseket hozhassanak. A rendezvény valamennyi üzemméretű gazdálkodónak hasznos tájékoztatást nyújt a 2022-es évet érintő legjelentősebb agrárgazdasági változásokról.
2021-től jelentősen megváltoznak a kötelező jótállás szabályai Magyarországon: az egyik legfontosabb újdonság a sávos jótállás bevezetése. A csomagolás megőrzése nem feltétele a szavatossági, jótállási igények érvényesítésének. 2021. január elsejétől megvásárolt termékekre az árhoz igazodóan akár 2-3 év is lehet a jótállás időtartama. Továbbra is egy év marad a jótállás a 10 ezer és 100 ezer forint közötti árú termékekre. A 100 ezer forintnál drágább árucikkre azonban már két, a 250 ezer forint fölöttiekre pedig három évig l ehet érvényesíteni majd a jótállási igényt. Jótállási idő 2021. január 1-től: 10 ezer - 100 ezer forint között - 1 év 100 ezer - 250 ezer forint között - 2 év 250 ezer forint felett 3 év A jövő év elejétől bővül a kötelező jótállás alá tartozó termékek köre egyebek mellett a napelemmel, a drónnal vagy az elektromos rollerrel. A gyártóknak jótállást kell vállalniuk például a 10 ezer forintnál drágább nyílászáróra, redőnyre, garázskapura, csaptelepre, kádra, zuhanykabinra is.
Ha egy kötelező jótállás alá tartozó termék a harmadik javítást követően újból meghibásodik, akkor a vállalkozás 8 napon belül köteles cserélni a terméket, tehát negyedik alkalommal már nem ragaszkodhat a javításhoz a vállalkozás. Amennyiben nem lehetséges a vételárat 8 napon belül köteles visszatéríteni a fogyasztó részére. A jótállás időtartama meghosszabbodik a javításra átadás napjától kezdve azzal az idővel, amely alatt a fogyasztó a fogyasztási cikket a hiba miatt rendeltetésszerűen nem használhatta. E-jótállási jegyet is ki lehet állítani: Továbbra is megmarad a lehetőség, hogy papíron, nyomtatott formában adja át a jótállási jegyet a fogyasztónak a vállalkozás. Azonban a vállalkozás dönthet úgy is, hogy a jótállási jegyet elektronikus úton adja a termék mellé, mind online vásárlás, mind üzletben történő vásárlás esetén. A jótállás érvényesítéséhez nem kell a csomagolást megőrizni: a jótállási igény érvényesítésének nem feltétele a termék csomagolásának megőrzése. A jótállás kezdő időpontjának meghatározása beüzemeléshez kötött termék esetében: egyes kötelező jótállás hatálya alá tartozó termékek esetében beüzemelés szükséges a termék, például beépíthető tűzhely vagy kazán használatához.
Ebben az esetben a fogyasztó irányában lényegében többlet vállalás történik a kiskereskedő részéről az 5 év jótállás biztosításakor, hiszen a 151/2003-as Kormányrendelet alapján legfeljebb 3 év kötelező jótállás járna a fogyasztónak, és az is csak akkor, ha kétszázötvenezer forintot meghaladja a termék ára. Ugyanezen termék olcsóbb képviselőjére csak 2, vagy 1 év kötelező jótállást kaphatna. F. : Hány jótállási jegyet érdemes ugyanarra a kádra elkészíteni? N. : A kiskereskedelmi, eladói pozícióban lévő cégek számára könnyebben kezelhető, ha ugyanazon termékre egy és nem két eltérő időtartamú jótállással kell számolniuk, és főként a vevőszolgálati kollégák életét egyszerűsítheti, ha egy és nem két (eltérő tartalmú) jótállási jegy közül kell kiválasztaniuk, hogy a vásárlónak – fogyasztónak vagy nem fogyasztónak minősülése alapján – melyiket adják át. Tehát egyszerűbb egyfajta kötelező jótállásról kiállított jótállási jeggyel eladni ugyanazt a kádat. Ez működhet és jogszerű is lehet fogyasztói szerződéseknél is, hiszen azok esetében a lényeg az, hogy a fogyasztó részére a 151/2003-as Kormányrendeletben biztosított jogosultságot az eladó fél ne vonja el.
5. ) Kormányrendelet állapít meg kötelező jótállási időket három év, öt év és tíz év időtartamban. A Kormányrendelet a mellékleteiben konkrétan megnevezi, hogy milyen vállalkozói, kivitelezői szolgáltatáshoz milyen jótállási idő tartozik. Nagyon fontos megjegyezni, hogy a törvénynél fogva kötelező jótállásról az építőiparban csupán a lakásépítések vonatkozásában beszélhetünk. Kötelező jótállás tehát nem lakás építése esetén törvénynél fogva nem létezik, de a kivitelezési szerződésben kiköthető. Megrendelői pozícióban lévő ügyfeleinknek ilyen estekben mindig javasoljuk a jótállás kikötését, s az érvényesítés szabályainak rögzítését vagy e tekintetben utalást a hivatkozott Kormányrendelet érvényesítési szabályaira. A lakásokkal kapcsolatos jótállás vonatkozásában megjegyzendő, hogy még mindig igen sok esetben elmarad a megrendelők (tulajdonosok) számára a jótállási jegyek átadása, jóllehet a jótállás a Kormányrendelet szerint a jótállási jegyekkel érvényesíthetők.
F. : Tehát, ha mondjuk egy kétszázezer forintos kádat fogyasztó vásárol meg a régi lakásába, akkor a 151/2003-as Kormányrendelet alapján 2 év kötelező jótállást kap a kádra, míg, ha ugyanezt a kádat egy építési vállalkozó vásárolja meg és újonnan épített lakásba szereli be, akkor a kádra 5 évet, a beépítésre pedig 3 év jótállást kell vállalnia? N. : Igen, pontosan. Az említett két jogszabály metszetébe eső ugyanazon termékre, tehát például a kádra, – eltérő hosszúságú kötelező jótállási idő vonatkozhat, aszerint, hogy ki vásárolja meg azt, nevezetesen vállalkozás vagy fogyasztó, és a jótállás időtartama attól is függ, hogy az adott terméket hova, nevezetesen új építésű vagy nem új építésű lakásba építik be. F. : Hogyan tudnak erre az említett termékek értékesítői felkészülni? Amennyiben ugyanarra a kádra a kiskerekedő csak egyféle jótállást ad, mondjuk a 181-es Kormányrendelet szerinti 5 évet, akkor a fogyasztó irányában ez jogszerű megoldás? N. : Igen, jogszerű, ha a "nagyvonalúbb" megoldás mellett dönt a kiskereskedő, és az Építőipari termékekre az említett 5 év kötelező jótállást biztosítja vállalkozóknak és fogyasztóknak egyaránt.
Gyakorta használt kifejezések az építkezésekkel kapcsolatosan a jótállás, a szavatosság és a garancia. Viszonylag kevesen ismerik a pontos jelentésüket, s még kevesebben az alkalmazásukkal kapcsolatos lehetőségeket. A garancia kifejezést többnyire a jótállás szinonimájaként használják, a másik kettő kifejezés mellett jogi szempontból önálló jelentése nincsen. Mind a jótállás, mind a szavatosság (teljes nevén: kellékszavatosság) a hibásteljesítés nagy kérdéskörébe tartozó jogintézmények, melyeket elsődlegesen a Polgári Törvénykönyv határoz meg. A jótállás, illetve a kellékszavatosság alapján a kötelezett, az építőiparban az építési, szerelési munka elvégzésére kötelezettséget vállaló személyt, a vállalkozót terheli, éspedig oly módon, hogy az épület, az építési munka átadásától számított meghatározott ideig helytállni tartozik az átadáskor még nem ismert, illetve fel nem ismerhető rejtett hibákért. Hangsúlyozandó, hogy mind a jótállás, mind a szavatosság úgynevezett objektív jellegű jogintézmények, tehát az érvényesíthetőségük független attól, hogy a hibásan teljesítőnek felróható volt-e a hiba vagy sem.