Fogadd el, Uram – Boanergész Együttes - YouTube
Szerző: Boanergész – Tolcsvay Loyolai szent Ignác imája Fogadd el Uram, szabadságomat, Fogadd el egészen. Vedd értelmemet, Akaratomat és emlékezésem. Mindazt, amim van, és ami vagyok Te adtad ingyen, visszaadom Uram, visszaadok egyszerre mindent. Legyen fölöttünk korlátlanul rendelkezésed, csak egyet hagyj meg ajándékomul: Szeretnem Téged. Fogadd el uram szabadságomat 7. Csak a szeretet maradjon enyém a kegyelemmel, S minden, de minden gazdaság enyém, Más semmi nem kell. Kotta: K135 – Fogadd el, Uram (Loyolai szent Ignác imája) Kotta: K135 – Fogadd el, Uram (hegedű); Kotta: K135 – Fogadd el, Uram (zongora) Meghallgatás:
2011. október 27. és 28. között, osztályunk (X. A) lelkigyakorlaton vett részt a szokondi lelkigyakorlatos házban és a falu környékén. Már hetekkel ezelőtt tervezgettük és beszéltünk a lelkigyakorlatról. A témát mi magunk választhattuk ki, melynek középpontjában a közösség állt. Mivel az iskola ebben a tanévben a misszió évét hirdette meg, ezért ezt a témát is érintettük a beszélgetéseink során. A spiri még ismeretlen volt mint lelki vezető, mivel mi csak tanárként ismerhettük meg, de a lelkigyakorlat alkalmával egymáshoz és a spirihez is közelebb kerültünk lelkileg. Csütörtökön d. u. Fogadd el uram szabadságomat 3. 7 órakor mindenki megérkezett és rövid időn belül elfoglaltuk a szobákat. Rövid kikapcsolódás után 8 órakor került sor a vacsorára, ahol családias hangulatban ismerkedtünk a spirivel, aki élettapasztalataiból osztott meg velünk néhány érdekes és vicces részt. A vacsora után együtt átvonultunk az úgynevezett "zöld" terembe, ahol a spiri atya nagyon érdekes dologgal vezette fel a lelkigyakorlat témáját. Első feladatunk az úgynevezett dinamika volt.
A háromhajós templom belső terét a szentély előtt kereszthajó választja ketté, keresztbordás mennyezetének jóleső vizuális hatása van. Az oltárkép Szent Rókust ábrázolja, amint az pestises betegekkel foglalkozik, a kép Vastagh György munkája. Az oltárokat a pécsi Zsolnay-gyár készítette, úgymint a templomkertjében álló Mária szobrát és Jézus Krisztus szobrá t, melyeket majolikából készített el a Zsolnay-gyár. A templom szentélyének a fülkéiben kétoldalt a Magyarok Nagyasszonyának szobra és Szent Istvánnak a szobra áll. Szeged rókusi templom 1. A vörös mészkőből készült keresztelőmedence még a korábbi templom öröksége. Legenda a Mária szobor kezéről A rókusi templom kertjében álló Mária szoborhoz egy különös história kötődik, amely az ötvenes évekhez kapcsolható. Az a mendemonda járt körben a rókusi hívek között, hogy a templomkertjében álló Mária kezében egy elhervadt virágszál kivirágzott. Ezt sokan égi csodának tulajdonították. Azonban az éppen hatalmon lévő pártvezetők megelégelték a dolgot, és a további csodákat megakadályozván, titokban levágták a szobor kezét, melyben a virágot tartotta… Mária keze visszakerült és továbbra is őrzi keze a szerettel és hittel adott virágszálakat.
A templom története a II. világháború alatt és azt követően A II. világháború bombázásai nagy kárt tettek a templomban: a déli ablakok tönkrementek és a torony is belövést kapott. Megsérült továbbá az orgona, feltörték a perselyeket és a szent sírt, megrongálták a szobrokat, összetépték a templomi ruhákat. A templombelsőben 1951-ben, a tornyon 1955-ben végeztek javítási munkálatokat. 1962-re befejeződött a 10 megrongált színes üvegablak javítása, és további hárommal gazdagodott a templom. Ugyanebben az évben villamosították az orgonát. Szeged rókusi templom. 1964-ben kifestették a templomot belülről. 1969-70 fordulóján bevezették a gázfűtést a templomba. Ekkor került sor a templombelső – II. Vatikáni Zsinat szellemében történő – teljes átalakítására. 1971-ben új Szent Erzsébet-szobrot és ehhez tartozó oltárt állíttattak fel. A szobor – a lourdesi Mária-szoborhoz hasonlóan – Tápai Antal szobrászművész alkotása. 1973-ban új feszület került a templomba: Rétfalvi Sándor munkája. A 4, 5 méter magas, hársfából készült keresztre 180 cm-es, ghánai mahagóni fából készült Corpus került.
1805-ben plébániát alapítottak itt, amihez óvoda, iskola és közösségi ház is tartozott. 1829–1833 között új templomot építettek, aminek a férőhelye 1000 fő körül volt, ami igen kevésnek számított, viszont az egyházközségnek, csak erre volt pénze. Ezt a templomot az 1879-es szegedi árvíz jelentősen megrongálta, mivel alapvetően egy alacsonyabb fekvésű területre épült. Az új templom 1905–1909 között épült, ez a mai neogótikus templom, ami már jóval nagyobb férőhellyel rendelkezik: csaknem 2500 fő. Szeged rokusi templom - Gyűjtemény - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu. A trianoni béke hatására a Csanádi egyházmegye központja Szegedre került, így ideiglenesen ez a templom lett a székesegyház, amíg át nem vette a szerepét a frissen épült Fogadalmi templom. A plébánia területe a város munkásnegyede volt, így az első szakszervezetet a szövőgyári munkásnők védelmére a helyi plébános alapította meg. 2019-2020 között kívülről kitatarozták, így mára kiváló állapotban várja a híveket és a látogatókat. [2] Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] A Szent Rókus-plébánia honlapja Gaál Endre (szerk): Szeged Története 3.
Újraindított aukciók is: Értesítés vége: (5 db)