Ez egy nagyon érdekes csapatmunka. Én mindig csapatjátékos voltam, kézilabdáztam, kapus voltam, és ugye azt mondják, hogy a kézilabdában, meg úgy általában is, a kapus egyéni játékos egy csapatsportban – és én mai napig ez vagyok, egyéni játékos egy csapatsportban. Szükségem van a csapatra, és kell az együttműködés. Nagyon szeretem ezt, a csapatmunkát is, és a játékosokkal való találkozást is: rengeteget tanulok, és itt nem a kérdésekre gondolok elsősorban, hanem azokra történetekre, amelyekkel találkozom, és arra, hogy az emberek milyen sokfélék, milyen sokféle sors létezik, milyen dráma, komédia, tragédia van az életükben, és milyen sokféle szempont van, amelyek mentén gondolkodnak, viselkednek, döntéseket hoznak. Azt hiszem, hogy addig szabad az embernek ezt a szakmát csinálni, ameddig kíváncsi. Ha elmúlik a kíváncsiság, akkor vége, mert csak az igazi kíváncsiság szül igazi kérdéseket, és csak az igazi kérdések szülnek igazi válaszokat – fogalmazott Gundel Takács Gábor. A Géniusz versenyzőinek feltett igazi kérdéseket, az ő igazi válaszaikat a nézők idén ősztől ismerhetik meg az ATV műsorán.
Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
műsorvezető, kommentátor, szereplő Született: 1964. augusztus 27. (57 éves) (Magyarország, Budapest) Dolgozott a Telesportnál, az Eurosportnál és a Danubius Rádiónál is. Több olimpián és labdarúgótornán vett részt kommentátorként és tíz alkalommal közvetített az Eurovíziós Dalfesztiválról, illetve többször vezette a hazai előválogatót, A Dal című műsort. Számos alkalommal vezetett vetélkedőket ( Az örökös, Maradj talpon!, A következő, Legyen ön is milliomos!, Áll az alku stb. ), valamint a Játék határok nélkül, A Társulat és a Hogy volt?! című műsorokat is. Három gyermek édesapja. Díjai: MTV Nívódíj MOB-médiadíj, nívódíj (1994) Szkíta Aranyszarvas díj (2005) Kamera Hungária Közönségdíj (2006) Feleki László-díj (2012) Magyar Arany Érdemkereszt (2013) Prima díj (2013) Magyar Televíziós Újságírók Díj (2014) Táncsics Mihály-díj (2015) 2018 KérdezŐ 4. 5 színész (magyar szórakoztató vetélkedő, 60 perc, 2018) 2009 2007 2005 Buzera 3. 7 szereplő (2005) Teadélután 5. 7 műsorvezető (35 perc) Sztársáv 6.
Életmódunk, döntéseink befolyásolják, mennyit élünk föl a Föld javaiból. Mindennapi életvitelünk – étrendünk, víz- és energiafogyasztásunk, lakhelyünk, munkahelyünk, közlekedésünk, nyaralásunk, a kényelmünket szolgáló gépek, ruhák, használati tárgyak és mindennek hulladéka – nyomot hagy a Földön. Az ökolábnyom jelzi, hogy életvitelünknek mekkora a területigénye, és mennyire terheli meg a természeti környezetet. Mértékegysége a globális földhektár (amelynek a termelékenysége egyenlő a Föld teljes bioproduktív hektárjának átlagos termelékenységével). Ám ha megnézzük, hogy a Földön 12, 6 milliárd hektár biológiailag produktív föld- és tengerfelület van és már 7, 4 milliárd ember, akkor kiszámítható, hogy valójában minden emberre csak 1, 7 hektár jut. (Bővebben: Ökológiai lábnyomunk) Ezzel szemben 2007-re a világ ökolábnyoma 2, 7 hektárra nőtt, ami 1 hektárral meghaladja a rendelkezésre álló hasznos területet - a népességnövekedés és a túlhasználat miatt csökken a Föld eltartóképessége. Nagyobb az ökológiai lábnyomunk, mint a Föld biológiai eltartóképessége (biokapacitása), olyan ütemben használjuk az erőforrásokat, amivel a természet regenerálódó képessége már nem képes lépést tartani.
Az itt bemutatott áttekintés közérthető összefoglalót kíván nyújtani a koncepcióról és a számítás menetéről, a módszertan részletei elérhetők a Global Footprint Network () honlapján, illetve a kapcsolódó publikációkban. Az ökológiai lábnyom mutató egyik legfontosabb előnye, hogy a termelési alapú megközelítésen (EF p, azaz az adott területen a megadott időszakban megtermelt javak mekkora ökológiai lábnyommal járnak) túl lehetőséget ad a fogyasztás ökológiai vo-natkozásainak számszerűsítésére is (EF c, azaz az adott területen és időszakban meg-valósuló fogyasztáshoz szükséges javak előállítása – helyben vagy máshol – összesen mekkora lábnyomot jelent). A fogyasztási szemlélet előnye, hogy jobban összeköti a felelősségi viszonyokat a környezeti hatásokkal (ld. Vetőné Mózner, 2012). A fo-gyasztási és termelési szempontú ökológiai lábnyom kapcsolata a következő össze-függéssel számszerűsíthető: EF c = EF p – EF exp + EF imp, ahol EF exp az export-, míg EF imp az import termékekhez kapcsolódó ökológiai lábnyomot jelenti.
Ne vezessen környezetszennyező autókat. A gyaloglás vagy a kerékpározás fenntarthatóbb módja a városokban való utazásnak. Jobb vonattal vagy busszal utazni, mint repülővel. Energiatakarékos A lehető legalacsonyabb termosztát használata a téli fűtéshez az egyik leghatékonyabb módja annak, hogy csökkentse ökológiai lábnyomát. Nyáron csökkentse a légkondicionáló használatát. Húzza ki az elektromos készüléket, ha nem használja. Szárítsa meg a ruhákat természetesen szárítógép használata nélkül. Kerülje az eldobható termékek használatát, és ha igen, mindig megtalálja a megfelelő módot az újrahasznosításra. Adj minden tárgynak egy második életet. Csökkentse a vízfogyasztást minden célra. Kerülje a műanyag használatát, amennyire csak lehetséges (bár a jövőben újrahasznosítható). Fenntartható étel Vásároljon helyi és szezonális élelmiszereket (a távolsági szállítás és a szennyeződés elkerülése érdekében). Fogyasszon olyan bioélelmiszereket, amelyek ritkán vagy egyáltalán nem használnak peszticideket és műtrágyákat a gyártási folyamat során.
E módszer mentén megkülönböztetünk direkt és indirekt kibocsátási forrásokat. Direkt kibocsátási források azok a károsanyag-kibocsátással járó tevékenységek, melyeket az adott vállalkozás saját hatáskörén belül szabályozhat. Ilyen például az iroda vagy a gyártósor gázfogyasztása. Indirekt kibocsátási források a vállalkozás hatáskörén kívül álló, károsanyag-kibocsátással járó folyamatok, például a cég által beszerzett és használt alapanyagok előállításakor vagy az elektromos áram használatából származó kibocsátás. A szénlábnyomuk vagy karbonlábnyomuk összetételének és méretének ismeretében a vállalkozások eldönthetik, hogy – kibocsátásukat karbontakarékos folyamatok és szabályozások bevezetésével csökkentik, – kibocsátásuk ellentételezésére megújuló energia projektekből származó karbonkreditet vásárolnak, – vagy a kettő kombinációját alkalmazzák. Ez utóbbi ajánlott a nemzetközi előirányzott semlegesítési folyamatokban, mert a saját kibocsátás csökkentésekkel összeadott CO 2 mennyiségek is hatalmas előrelépést jelentenek, illetve az így átgondolt vállalkozások megtalálhatják a pazarlások forrásait is.