A főbb szerepekben igazi némafilmes sztárok, Beregi Oszkár, Rajnay Gábor, Lenkeffy Ica, Berky Lili és az első komolyabb szerepében itt bemutatkozó Makay Margit láthatók. A forgatás érdekessége, hogy a budapesti Corvin műterem mellett eredeti helyszíneken, többek között az Al-Dunán, a Vaskapunál és Komáromban zajlott. Hol a helye a (magyar) filmtörténetben? A film a magyar némafilmgyártás egyik csúcsteljesítménye, mely az első világháború utolsó évének nehéz körülményei között született meg. A filmet rendező Korda Sándor később elhagyta az országot és a nemzetközi filmgyártásban Alexander Kordaként szerzett hírnevet. Rendezőként és producerként több helyen dolgozott, London Films nevű cége révén hamarosan a brit filmipar egyik legfontosabb szereplője lett. Életrajzi filmjei, gazdag kiállítású kosztümös drámái lenyűgözték a közönséget, a fordulatos történeteket mesterien ültette át a képek nyelvére. Itteni munkáiban éppúgy maximalizmusra törekedett, mint Az aranyember esetében, így nem csoda, hogy Korda lett az első filmművész, akit érdemeiért lovaggá ütöttek.
Új!! : Az aranyember (film, 1962) és Szabó Ernő (színművész) · Többet látni » Velenczey István Velenczey István (Budapest, 1925. – 2006. április 19. ) Jászai Mari-díjas színész, színházigazgató. Új!! : Az aranyember (film, 1962) és Velenczey István · Többet látni » 1962 a filmművészetben Nincs leírás. Új!! : Az aranyember (film, 1962) és 1962 a filmművészetben · Többet látni »
Video Songs Öttevény: Jókai Mór: Az aranyember (teljes film) To mp3 Szeretettel köszöntelek a Öttevény klub közösségi oldalán! Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb. Ezt találod a közösségünkben: Tagok - 249 fő Képek - 582 db Videók - 100 db Blogbejegyzések - 300 db Fórumtémák - 61 db Linkek - 73 db Üdvözlettel, Öttevény klub vezetője Video jelentése Mi a probléma? Szexuális tartalom Erőszakos tartalom Sértő tartalom Gyermekbántalmazás Szerzői jogaimat sértő tartalom Egyéb jogaimat sértő tartalom (pl. képmásommal való visszaélés) Szexuális visszaélés, zaklatás Ha gondolod, add meg e-mail címed, ahol fel tudjuk venni veled a kapcsolatot. Jelentésed rögzítettük. Hamarosan intézkedünk. 2017. szept. 12. Mutass többet A hozzászóláshoz jelentkezz be!
Azok, akik gyermekként biztonságos kötődést alakítottak ki, általában felnőttként is biztonságosan kötődő mintázatot követnek. Ez azt jelenti, hogy tisztában vannak a saját igényeikkel, és vágynak arra, hogy közeli kapcsolatot ápoljanak másokkal. Általában pozitív az önképünk, ahogy partnerüket, kapcsolatokat is pozitívan látják. Az életük általában véve kiegyensúlyozott: mind a függetlenségük terén, mind a partnerükhöz fűződő közelségben biztonságot élnek meg. Szeret-nem szeret: a szorongó-ambivalens kötődés. Hasonlóképpen, akik gyermekként elkerülő kötődésben nőttek fel, gyakran felnőttként is ennek alapján élik az életüket. Nem ritka, hogy egyedülállóak maradnak, hiszen elutasítják a kapcsolatokat, az érzelmeket pedig kevésbé érzik fontosnak. Igyekeznek minél inkább racionálisan gondolkozni, közben pedig hajlamosak elnyomni az érzéseiket. Jellemzően kerülik a konfliktusokat és a stresszes szituációkat. Az életük azonban egyáltalán nem kiegyensúlyozott: befelé fordulóak és elszigetelődnek másoktól, érzelmileg pedig mind maguktól, mind másoktól eltávolodnak.
Az egyik ilyen terület a stressz kezelése: a biztonságosan kötődő nők stressz hatására partnerükhöz fordulnak, elmesélik nekik a problémát és kimutatják érzéseiket, azaz társas támaszt keresnek. A stressz tehát a kapcsolatkeresés irányába tereli őket. Ezzel szemben az elkerülő típusú nők annál jobban elkülönülnek és magukba zárkóznak, minél inkább szoronganak. Kötődés | Mindennapi Pszichológia. Ez a kapcsolatokban is problémát jelenthet, mert ahelyett, hogy elmondanák párjuknak bánatukat, csigaházukba zárkóznak. Az ambivalens kötődés az élet több területén is folyamatos bizonytalanságérzetet okoz. Az érintett fél például úgy érzi, túl kevés elismerést kap a munkahelyen vagy a barátoktól. Az elkerülő kötődők szeretnek magányosan, elmélyülten dolgozni, és szabadidejüket is inkább egyedül töltik. A különböző kötődésű partnerek eltérő módon viszonyulnak egymáshoz A biztonságosan kötődő emberek a legelégedettebbek és ők jönnek ki a legjobban egymással. Mindkét fél elégedetlen lesz azonban, ha a férfi elkerülő módon kötődik vagy a nő ambivalens.
Ez alapján a kötődés biológiai alapú, motivációs hátterű, az elsődleges gondozó iránti kötelék. Bowlby öt, születéstől megjelenő viselkedésből következtetett a kötődési mintázat sokszínűségére. Ez a szopás, a mosolygás, a sírás, a követés és a csimpaszkodás. Ezek a viselkedésmintázatok, illetve ezek megjelenése attól függ, hogy milyen válaszreakciók érkeznek a csecsemő környezetétől. Tehát a gondozói válaszkészség, az adekvát reflexió és a szenzitivitás komoly szerepet játszik a későbbi kötődési mintázat kialakulásában. Ehhez kapcsolódtak Mary Ainsworth sokéves csecsemőkutatásai, melyeknek köszönhetően megfogalmazódtak a kötődési viselkedés egyéni különbségei, a kötődési típusok, melyek a biztonságos, szorongó-elkerülő, szorongó-ambivalens (ezekhez később a dezorganizált kötődést is hozzákapcsolták, melyet itt most nem elemzünk részletesebben). A felnőtt kötődésről általában Bowlby három kötődési funkciót fogalmazott meg a gyermek szempontjából, amely a kötődési személyre vonatkozik: közelségkeresés (az elsődleges gondozó jelenlétének fontossága), biztonságos menedék (a kötődési személy támasz a megnyugtatásban), biztonságos bázis (a kötődési személy az exploráció, a felfedezés kiindulópontja).
Pszichológiai megközelítésben a kötődésről először a csecsemő-, illetve a kisgyermekkori kötődés jut az eszünkbe, és elsősorban a gyermek anyjához való kötődése az, amit meghatározónak tartunk. Pedig mind a két szülőhöz való kötődés befolyásolja a gyermek fejlődését, kötődési mintázatát. Ez a gyermekkori kötődési mintázat meghatározza a későbbi szociális, társas kapcsolatainkat, ami az idő folyamán átalakulhat, változhat, hatással vannak rá életeseményeink, kapcsolataink, tapasztalataink. Tehát kötődési rendszerünkre a stabilitás, azonban a nagyfokú rugalmasság a jellemző. Vajon mi okozza a gyermekkorban kialakult kötődési stílus megváltozását vagy éppen változatlanságát? Mit jelent, ha valaki biztonságosan kötődik? És mit, ha ambivalensen? Besorolhatóak vagyunk-e egyáltalán? Akaratunktól függetlenül alakulhat sajátos mintázatunk? Beszélhetünk prototípusokról, kategóriákról? Ezekre a kérdésekre próbálunk meg választ adni cikkünk során. Kötődéselmélet A kötődéselmélet két legfontosabb kidolgozója Mary Ainsworth és John Bowlby csecsemőkkel és családjaikkal foglalkoztak, és elsősorban a gyermek elsődleges gondozója felé kialakított kötődésére fókuszáltak kutatásaikban.
Így a négy felnőtt kötődési stílus a következő volt: biztonságos (Szorongás, Elkerülés alacsony), félelemteli (Szorongás, Elkerülés magas), elutasító (Szorongás alacsony, Elkerülés magas), elárasztott (Szorongás magas, Elkerülés alacsony). Az egyik leggyakrabban használt felnőtt kötődési kérdőív a Kötődési Stílus Kérdőív, ami Feeney, Noller és Hanrahan nevéhez fűződik (ennek magyarra validált változata Hámori Eszternek és munkatársainak köszönhető). Előnye, hogy kitöltése nem igényel partneri, intim kapcsolatban való jártasságot. Negyven állítást tartalmaz, melyek összetételét személyiségpszichológiai vonatkozások is meghatározták. A Felnőtt Kötődési Stílus kérdőíve már nem kategóriákkal, hanem dimenziókkal dolgozik, így árnyaltabban képet tud adni a kitöltő kapcsolati, kötődési viselkedéséről, működésmódjáról, így nem csupán a kötődéskutatások, de a személyiségpszichológiai kutatások fontos mérőeszköze lehet. A kutatások eredményei alapján, amennyiben elfogadjuk a négy felnőtt kötődési típust, elmondhatjuk, hogy a vizsgálatok nagyjából egyezést mutatnak a kötődési típusok eloszlását illetően: körülbelül 60% biztonságos, 20% elárasztott, 10% elutasító, 10% félelemteli.