A legendák forrásaiul egyaránt szolgálhattak közvetlen hiteles értesülések, szájhagyományok, írott történeti források és irodalmi példák. A legrégibb magyarországi legendát 1060-táján Mór pécsi püspök írta két felvidéki szláv szerzetesről, Szent Zoerardról és Benedekről, s történetüket a pécsi székesegyház egyik oszlopfőjén ki is faragtatta. Ezt követte 1077 körül – még az 1083. évi szenttéavatások előtt – Szent István nagyobbik legendája, majd a 12. század elején Szent István kisebb legendája, Szent Imre legendája, Hartvik győri püspöknek a két István-legendát egybe komponáló munkája, az ún. Hartvik-legenda és – nagy valószínűséggel – Szent Gellért nagyobb legendája is. Szent László legendája, az 1192-ben történt szenttéavatás után, már a következő periódus elején, a 13. század első évtizedeiben készült; s erre az időre tehető Szent Gellért kisebb legendájá nak a keletkezése is. Ez utóbbi – feltehetően – csupán a nagyobbiknak a kivonata. Szent Gellért legendája · Film · Snitt. A legendák egy csoportja, így a Zoerard és Benedek-, a nagyobbik István- és az Imre-legenda a 11. századi bencés reformmozgalom aszketikus szellemében, szerzetesi olvasmánynak készült.
Szent Gellért legendája - BORBÉLY Mihály & SZERÉNYI Béla - Saint-Chartier, 2000. 07. 13. = 4'18" - YouTube
25 éves korára Gellért mintaszerű szerzetessé vált tudományban, imádságban, önmegtagadásban és munkában egyaránt. Vilmos apát javaslatára ezért Bolognába küldték tanulni. 7 év múlva tért vissza a kolostorba, ahol Vilmos apát halála után a társai az apáti tisztséggel bízták meg. Akárcsak édesapjának, Gellértnek is élete nagy álma volt, hogy a Szentföldön végigvándoroljon a Megváltó nyomdokain. Ezért 3 év múlva lemondott apáti tisztségéről, és hajóra szállt. Velencéből először Zára kikötőjébe akart hajózni, egy vihar miatt azonban Isztria partvidékén kötöttek ki. Szent gellért püspök legendája. A kényszerű várakozás során a Szent András kolostorban találkozott Razin pannonhalmi apáttal, aki Rómából hazafelé tartva rábeszélte, hogy kísérje el őt, és látogassa meg a magyarok istenfélő királyát, Istvánt. A legenda szerint 1015 júliusában (más vélemények szerint viszont csak 1020 után) érkezett meg Pécsre Mór püspökhöz, akivel István királyhoz ment Székesfehérvárra. Nagyboldogasszony napján, augusztus 15-én a király a főurak kíséretében a hatalmas fatemplomba vonult, hogy Szűz Mária mennybemenetelét megünnepelje.
1023 körül hét évre visszavonult remetének Bakonybélbe, Szent Günthert követve, aszkézisnek és tanulmányainak szentelve idejét. 1030-ban Szent István rábízta az Ajtonytól újonnan elfoglalt hatalmas délkeleti területek egyházának megszervezését, s püspökségét az Ajtony által alapított görög monostorban rendezte be a győztes Csanád vezérről elnevezett várban. A magyar "szentek" legendái | A magyar irodalom története | Kézikönyvtár. Gellért itt különböző magyar monostorokból egybegyűjtött tíz társával együtt elkezdte a térítést, egyház-, és iskolaszervezést – legendája szerint – nagy sikerrel, hét esperességet alakítva ki. Gellért minden bizonnyal követi tisztet is betöltött István megbízásából, bár a ravennai zarándokház alapításának és felszentelésének lebonyolítását neki tulajdonító oklevél nem hiteles. A Szent István halála utáni krízis idején Orseolo Péter illetve Aba Sámuel királyt nyíltan megfeddte zsarnoki uralmuk miatt, végül a főurak az ő székhelyén, Csanádon határozták el a Vazul fiak, András és Levente hercegek trónra való meghívását. Az ezzel párhuzamosan Vata vezetésével fellázadt pogányok egy csoportja a pesti révnél a hercegek elé igyekvő egyházi és világi előkelőket, köztük Gellért, Beszteréd, Bőd püspököt 1046. szeptember 24-én elfogta.
1042: a trónbitorló Aba Sámuellel szembefordulva húsvéti koronázását megtagadta, s kegyetlenkedéseiért szószékről megróva bukását is megjövendölte. - Az Aba korában írt teol. elmélkedései közül ránk maradt egy, a Deliberatio supra hymnum trium puerorum ('Elmélkedés a három ifjú himnuszáról', Dán 3, 58-65). →Katéna jellegű, preskolasztikus munka, amelyben teol. tartalmán túl számos időszerű utalás található (zsarnok uralkodó, gőgös világiak, romlott papság, megátalkodott zsidóság, veszélyes eretnekség stb. ). Művét, mely 1050/1100: 116 fólió terjedelmű másolatban maradt fenn, a "tudós Isingrimusnak" ajánlotta. - 1044: Péter kir. restaurációját követően a ~ székhelyén szervezkedő ellenzék meghívta a trónra Vazul fiait ( →Levente, I. Béla). 1046: a hívásra megérkező hg-ek táborában - ~ által már korábban megjósolt - pogánylázadás robbant ki. A fölkelők az András üdvözlésére Székesfehérvárról Budára siető ~et, aki előzőleg Szt Szabina diósdi tp-ában ünnepi misét mondott és megjövendölte vértanúságukat is, kíséretével együtt VIII.
Értesítőt kérek a kiadóról Értesítőt kérek a sorozatról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Megvásárolható példányok Nincs megvásárolható példány A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem
Ez a gondolkodásmód kissé anakronisztikusnak mondható, hiszen elsősorban a 11. századi felfogásba illeszkedik. Fontos azonban, hogy a krónikás egy ponton saját korára is fontos utalást tett: az Anjou-kori uralkodói propaganda, főként I. Károly stabilizációs politikája ismerhető fel akkor, amikor arról tesz említést, hogy a magyar királyok minden zsarnokot legyűrtek, és Magyarország népeit békében és bőségben tartották. Nem állapítható meg egyértelműen, hogy 1333‒1334-en túl meddig terjedt időben a krónikaszerkesztés. Nem kizárt, hogy 1342 utáni része is létezett, ezzel kapcsolatban azonban biztos megállapítás egyelőre nem tehető. A Képes Krónika, illetve a 14. Kepes kronika kepek gyerekeknek. századi krónikakompozíció szerzőjével kapcsolatban számos vitát folytatott már a történeti kutatás, kilétére vonatkozóan megdönthetetlen bizonyíték a mai napig nem került elő. A legvalószínűbb jelöltnek azt a személyt fogadják el, akit Baranyai Decsi János 1593-ban említett – szerinte a 15. század második felében alkotó Thuróczy János egy bizonyos Márktól vette át krónikájának egész anyagát.
1991. Nyári lelkigyakorlat. Három részre bontva, nagyítva, nevekkel a fentebbi három képen. 1990 Obláció. Heidi, Zénó. Janka testvértől saját alkotását kaptuk ajándékba! 1989 Nyári lelkigyakorlat Pannonhalmán. Balról: Gizella, István, Teodózia, Janka, Caritas, Erzsébet, Tarzícia, Maurus atya, Gertrúd, Rita, Angéla, Magdolna és Rita, Gergely gyermekei: János (fent) Marci és Ágnes (lent)
Többszörösen nemzetközi nagydíjas, első díjas portré lett. Több ízben elnyerte a Nemzetközi Fotóművész Szövetség és az Amerikai Fotóművész Szövetség aranyérmét is. Sajna Domi ennek már nem örvendhet… Kép és szöveg: Kerekes István NÉVJEGY: Kerekes István Magyarországon élő, marosvásárhelyi származású fotóművész. Jelenleg a legtöbb díjjal bíró magyar fotós. 2018 augusztusában átvehette a jelenlegi legmagasabb kitüntetést, az Excellence FIAP/Diamond3-t (Kiváló Művész gyémánt 3-as fokozat). Amikor ezt az elismerést megkapta, a világon összesen öt fotóművész birtokolta e címet, és közülük ő a legfiatalabb. Képes krónika képei. Ugyancsak 2018 augusztusában fotós munkásságáért Magyar Arany Érdemkereszt állami kitüntetésben részesült. A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) Brassaï sajtófotó pályázatának nagydíját immár három alkalommal nyerte el (2017, 2018 és 2020); több ízben első, illetve második díjas lett a különféle kategóriákban (portré, társadalomábrázolás, sport); 2019-ben pedig Szathmári Pap Károly Aranyéremmel jutalmazta a Brassaï zsűrije.