Gyártó: Makita Modell: DUH523Z Solo Műszaki adatok: Alacsony vibráció Átlátható, célszerű használat Gumírozott markolat Kétoldalas vágókés Kézvedő Könnyű géptest Vágáshossz:... 29 990 Ft-tól 26 ajánlat Az Árukereső is megrendelhető Gyártó: Black & Decker Modell: BEHT251 Leírás: A BLACK + DECKER BEHT251 nagy teljesítményű elektromos sövényvágója lehetővé teszi az erőteljes vágást 18 mm-es vágási vastagsággal... 15 990 Ft-tól 20 ajánlat Nézze meg az oldal alján található termékajánló filmet! Könnyű, sövényvágó alapmodell A nagy teljesítményű STIHL sövénynyírók a park- és a tájgondozásban bontakoznak ki igazán... 111 900 Ft-tól 10 ajánlat Gyártó: Bosch Modell: ISIO 3 Leírás: Nélkülözhetetlen kísérő a kertben: Az Isio többfunkciós készülék tökéletes segítőtárs a napi kerti munkákban.
0 0 termék 0 Ft értékben Kosár Megrendelés Belépés Elfelejtette jelszavát? Regisztráció Az áruházunkban létrehozott fiókkal felgyorsíthatja a fizetési folyamatot, tárolhat több szállítási címet, megtekintheti és követheti a leadott megrendeléseit.
Műszaki adatok: • Vágáshossz: 52 cm • Motor: szénkefés, PowerBrush • Akkumulátor: 20 V, Li-Ion, 2 Ah • Töltési idő: 45 perc • Fordulatszám: 1300 ford. /perc • Vágásszélesség: 15 mm • Ellentétesen mozgó kések: Igen • Elfordítható markolat: Igen • Súly: 3, 1 kg 1 (Jelenlegi oldal) 2 3 4 5 6... 21
A Fieldmann FZN 2505-E vágókését alacsony viszkozitású olajjal ápolja használat után. A biztonságos tárolás érdekében a csomag része egy műanyag fedél a vágókés számára. Tápkábel védelme A hátsó fogantyú nyílásait használhatja a tápkábel rögzítésére. A kábel rögzítésével elkerülhető az áramellátás megszakítása. Biztonság A kettős biztonsági kapcsoló rendszere megakadályozza a gép spontán elindulását. A sövénynyíró csak akkor indul el, ha mindkét kapcsolót aktiválta. Többféle felhasználási lehetőség A sövénynyírók mindenféle bokor és sövényféle gondozására alkalmas. Elektromos sövényvágó ar 01. A vágófej kialakításának köszönhetően akár 16 mm átmérőjű ágak átvágása is lehetséges. AL-KO HT 4055 (113609) Akkumulátoros 550 mm 20 mm 2.
Az Ágnes asszony az első korszak egyik legsikerültebb alkotása. Balladái téma szerint két nagy csoportra oszthatók: történelmi témájú, tragikus hangvételű, fenséges balladák csoportja (pl. Zách Klára, A walesi bárdok, Szondi két apródja, V. László). Ezek nagyrészt allegorikus jelentésűek: tárgyuk egy múltbeli esemény, de a jelennek fogalmaznak meg valamilyen üzentet. a népéletből vett népi balladák csoportja (pl. Arany János: Ágnes asszony (elemzés) – Jegyzetek. Ágnes Asszony, Vörös Rébék) Balladáival Arany a kisepika műfaját akarta megújítani, s két nagy forrást használt fel ehhez: a skót népballadák és a székely népdalköltészet világát. Balladái szerkezetileg 3 csoportra oszthatók: egy szálon futó (pl. A walesi bárdok, Zách Klára) két szálon futó (pl. Szondi két apródja, Tengerihántás) körkörös, spirális szerkezetű (pl. Ágnes asszony) Az Ágnes asszony a lélektani balladák közé tartozik (amilyen pl. az V. László is). A nagykőrösi évek balladáiban ugyanis Arany a bűn és a bűnhődés témakörét járta körül. Azt ábrázolta, hogyan viszi az embert az őrületbe a bűntudat, hősei teljesen összeroppannak a lelkiismeret súlya alatt.
Edward király, angol király Léptet fakó lován: Hadd látom, úgymond, mennyit ér A velszi tartomány. Van-e ott folyó és földje jó? Legelőin fű kövér? Használt-e a megöntözés: A pártos honfivér? S a nép, az istenadta nép, Ha oly boldog-e rajt' Mint akarom, s mint a barom, Melyet igába hajt? Felség! valóban koronád Legszebb gyémántja Velsz: Földet, folyót, legelni jót, Hegy-völgyet benne lelsz. S a nép, az istenadta nép Oly boldog rajta, Sire! Kunyhói mind hallgatva, mint Megannyi puszta sir. Zeneszöveg.hu. Körötte csend amerre ment, És néma tartomány. Montgomery a vár neve, Hol aznap este szállt; Montgomery, a vár ura, Vendégli a királyt. Vadat és halat, s mi jó falat Szem-szájnak ingere, Sürgő csoport, száz szolga hord, Hogy nézni is tereh; S mind, amiket e szép sziget Ételt-italt terem; S mind, ami bor pezsegve forr Túl messzi tengeren. Ti urak, ti urak! hát senkisem Koccint értem pohárt? Ti urak, ti urak!... ti velsz ebek! Ne éljen Eduárd? Vadat és halat, s mi az ég alatt Szem-szájnak kellemes, Azt látok én: de ördög itt Belül minden nemes.
Vadat és halat, s mi az ég alatt Szem-szájnak kellemes, Azt látok én: de ördög itt Belül minden nemes. Ti urak, ti urak, hitvány ebek! Ne éljen Eduárd? Hol van, ki zengje tetteim - Elő egy walesi bárd! Egymásra néz a sok vitéz, A vendég Wales urak; Orcáikon, mint félelem, Sápadt el a harag. Szó bennszakad, hang fennakad, Lehelet megszegik. - Ajtó mögül fehér galamb, Ősz bárd emelkedik. Itt van, király, ki tetteidet Elzengi, mond az agg; S fegyver csörög, haló hörög Amint húrjába csap. "Fegyver csörög, haló hörög, A nap vértóba száll, Vérszagra gyűl az éji vad: Te tetted ezt, király! Levágva népünk ezrei, Halomba, mint kereszt, Hogy sírva tallóz aki él: Király, te tetted ezt! " Máglyára! el! igen kemény - Parancsol Eduárd - Ha! lágyabb ének kell nekünk; S belép egy ifjú bárd. Arany János: A walesi bárdok (elemzés) – Oldal 9 a 9-ből – Jegyzetek. "Ah! lágyan kél az esti szél Milford-öböl felé; Szüzek siralma, özvegyek Panasza nyög belé. Ne szülj rabot, te szűz! anya Ne szoptass csecsemőt!... " S int a király. S elérte még A máglyára menőt. De vakmerőn s hívatlanul Előáll harmadik; Kobzán a dal magára vall, Ez íge hallatik: "Elhullt csatában a derék - No halld meg Eduárd: Neved ki diccsel ejtené, Nem él oly walesi bárd.
Az Ágnes asszony 1853-ban keletkezett, a nagykőrösi időszakban. Arany János 1851-től Nagykőrösön dolgozott tanárként, balladáit pedig 1853-tól kezdte írni. Szeretett volna olyasmiben elmélyülni, ami a lelkét, költői ambícióit kielégíti, amiben újra otthonra talál a sok megpróbáltatás után. Másrészt szerette volna felmutatni a nép előtt az igazi értéket. A költemény műfaja ballada, amely eredetileg ősi népköltészeti műfaj. Európában a műballada mint műfaj a romantika korában lett népszerű, amikor megnőtt az érdeklődés a népi költészet iránt. A romantikus ballada azonban nem annyira lírai, hanem inkább epikus műfaj, vagy mondjuk úgy, a három műnem határán helyezkedik el: lírai, epikai és drámai elemek is vannak benne. A magyar műballada Arany János tollán emelkedett világirodalmi szintre, aki balladáival a nemzeti öntudatot, a nemzet erkölcsi erejét és jövőbe vetett hitét szerette volna fokozni. Arany balladaköltészetének két nagy korszaka volt, a nagykőrösi korszak és az Őszikék korszaka.
Ti urak, ti urak, hitvány ebek! Hol van, ki zengje tetteim - Elő egy velszi bárd! Egymásra néz a sok vitéz, A vendég velsz urak; Orcáikon, mint félelem, Sápadt el a harag. Szó bennszakad, hang fennakad, Lehellet megszegik. - Ajtó megől fehér galamb, Ősz bárd emelkedik. Itt van, király, ki tetteidet Elzengi, mond az agg; S fegyver csörög, haló hörög Amint húrjába csap. "Fegyver csörög, haló hörög, A nap vértóba száll, Vérszagra gyűl az éji vad: Te tetted ezt, király! Levágva népünk ezrei, Halomba, mint kereszt, Hogy sírva tallóz aki él: Király, te tetted ezt! " Máglyára! el! igen kemény - Parancsol Eduárd - Ha! lágyabb ének kell nekünk; S belép egy ifju bárd. "Ah! lágyan kél az esti szél Milford-öböl felé; Szüzek siralma, özvegyek Panasza nyög belé. Ne szülj rabot, te szűz! anya Ne szoptass csecsemőt!... " S int a király. S elérte még A máglyára menőt. De vakmerőn s hivatlanúl Előáll harmadik; Kobzán a dal magára vall, Ez íge hallatik: "Elhullt csatában a derék - No halld meg, Eduárd: Neved ki diccsel ejtené, Nem él oly velszi bárd.