A munkáltatómmal 2017. április 26-án egyéves határozott idejű szerződést kötöttünk. Elég sok kritika ér a főnökeimtől a munkám minőségét illetően, toleranciának még a nyomát sem érzem. Pedig én igyekszem a legjobb tudásom szerint dolgozni, de a folyamatos három műszak, és az ebből következő hatalmas terhelés miatt sajnos néha becsúsznak hibák. Ezért arra gondoltam, hogy 2018. április 26-áig (a határozott idejű szerződésem lejártáig) szeretnék eljönni táppénzre, hogy kivizsgáltassam magam, mert számos egészségügyi problémám van. Megtehetem-e jogi következmény nélkül, hogy három hónapra táppénzre megyek a gyógyulásom érdekében? Ha nem, mit javasolnak megoldásként? Sajnos a közös megegyezésről szó sem lehet, abba nem egyeznek bele a főnökeim, mert munkaerőhiány van. Anyagi helyzetem miatt a hátralévő munkabéremet sem tudom megfizetni nekik. Részlet a válaszából: […] Ha a munkavállaló keresőképtelen, mentesül a rendelkezésre állási, illetve munkavégzési kötelezettsége alól [Mt. 55. a) pont].
idegennyelvtudás), meghatározott gyakorlati idő letöltése, egészségi és pszichikai alkalmasság. A közszolgálati jogviszony megszűnése, megszüntetése [ szerkesztés] A közszolgálati jogviszony általában határozatlan idejű (de lehet határozott idejű is, pl. helyettesítés), módosítani főszabály szerint közös megegyezéssel lehet. A jogviszony megszűnése vagy megszüntetése csak törvényben meghatározott esetben és módon lehetséges. A megszűnés azt jelenti, hogy a felek akaratától függetlenül, lényegében automatikusan, minden további jognyilatkozat nélkül szűnik meg a közszolgálati jogviszony. Ennek okai például a következők lehetnek: lejár a kinevezésben foglalt határozott idő, a kormánytisztviselő halála, a 70. életév betöltése, a közigazgatási szerv jogutód nélküli megszűnése, hivatalvesztés fegyelmi büntetés kiszabása, törvényben meghatározott egyéb esetek (pl. nem szünteti meg az összeférhetetlenségét, a közigazgatási alapvizsgát az előírt határidőn belül nem teszi le). A megszüntetés mindig valamelyik (vagy mindkét) fél akaratától függ, jognyilatkozat szükséges hozzá.
Ezért a határozott idejű munkaviszony tartama az öt évet nem haladhatja meg, ideértve a meghosszabbított és az előző határozott időre kötött munkaszerződés megszűnésétől számított hat hónapon belül létesített újabb határozott tartamú munkaviszony tartamát is. Vagyis, az előírás nem kerülhető ki azzal, hogy valaki megszüntet egy szerződést, vár pár napot vagy hetet, és utána újabbat köt. A korábbi szerződés leteltét követően, hat hónapon belül létesített jogviszony, ebből a szempontból vizsgálva, az előzővel összeadódik. Ez alól egyetlen kivétel van. Ha a munkaviszony létesítéséhez hatósági engedély szükséges, a munkaviszony legfeljebb az engedélyben meghatározott tartamra létesíthető. Az engedély meghosszabbítása esetén, az újabb határozott idejű munkaviszony tartama - a korábban létesített munkaviszony tartamával együtt - az öt évet meghaladhatja. Sokakban él egy olyan tévhit, hogy a szerződést csak meghatározott alkalommal lehet meghosszabbítani. Valójában azonban, ilyen szabály nem létezik.
Ennek következményeként a munkaviszonyt határozatlan idejűnek kell tekinteni. Ha ilyen esetben a munkáltató a meghatározott időtartam letelte után a határozott idejű munkaszerződésre hivatkozva megtagadja a dolgozó további foglalkoztatását, akkor jogellenesen szünteti meg a munkaviszonyt. Ebben az esetben a munkavállaló élhet a jogellenes munkaviszony megszüntetés esetén járó követelésekkel. A munkavállaló az elmaradt munkabér miatt kártérítést követelhet, és adott esetben végkielégítést is, ha erre egyébként jogosult lenne. dr. Szabó Gergely ügyvéd, irodavezető partner Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
A Munka törvénykönyve rendelkezései ellenére a határozott idejű munkaviszony jogintézménye számos félreértés és jogvita forrása – hívta fel az Origó figyelmét egy fennálló problémára a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Kéri Ádám átfogó elemzésében az előforduló leggyakoribb helyzetek jogi környezetét és az azokra adandó válaszokat járja körül. A Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. tv. (Mt. ) több tekintetben változtatott a korábbi szabályozáson, ennek egyik területe a határozott idejű jogviszony kérdése. Az eredeti szabályozás, illetve annak változása is azonban számos félreértés és jogvita forrása. Előfordul ugyanis olyan helyzet, amikor a felek egymás után több alkalommal határozott idejű munkaviszonyt létesítenek anélkül, hogy ennek korlátjaival és következményeivel tisztában lennének. Olyan helyzet is adódhat, hogy a munkáltató az eredeti vagy az újabb munkaviszonyban próbaidőt is ki szeretne kötni. Végezetül arra is van példa, hogy a határozott idő lejártával a munkaviszony tovább él, ezt ugyanakkor a felek elfelejtik jogi formába önteni – fejtette ki a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.
Fontos ezért a fertőzött növényi részek eltávolítása, megsemmisítése (ezeket ne komposztáljuk), a levelek talajba történő forgatása vagy összegyűjtése, komposztálása. Érdemes megfontolnunk, hogy kertünkben meghagyjuk-e azokat a fákat, melyek egészségi állapota leromlott, évről-évre csak fertőzési gócot jelentenek (például erős szilvahimlő tüneteket mutató szilvafa, vértetűvel erősen fertőzött almafa, tafrinára nagyon fogékony őszibarackfa). A fák törzsének oltott mésszel való festése nemcsak a napsugárzást veri vissza, így csökkentve a téli fagy károsító hatását, hanem a kéregben telelő kártevők ellen is hatékony, ugyanis a telelő alakokat, tojásokat kiszárítja. A kéregben áttelelő kártevők, kórokozók ellen (pl. Mmg Almafa Metszese Youtube – Dubai Burj Khalifas. szilvamoly, almamoly, sodró- és aknázómolyok, atkák, pajzstetvek) hatékony a kéregkaparás is. Gyümölcsöskertünkben ne hagyjuk el a tél végi lemosó permetezést, melynek hatékonysága fokozható, ha már előző évben, lombhullás kezdetén is beiktatunk egy kezelést. A lemosó permetezéshez olyan szert válasszunk, mely rezet és ként tartalmaz.
Ügyeljünk rá, hogy csakis sérülésmentes, hibátlan, egészséges gyümölcsöt tároljunk. Azért, hogy minél tovább eltartható legyen, az eltett almákat kéthetente nézzük át, és vegyük ki közülük azt, amelyik rothadásnak indult, hogy ne tudja megfertőzni az egészséges társait.
A termőkorú karcsú orsó almafák magassági növekedését úgy korlátozzák, hogy a központi tengelyen egy vízszintesen álló elágazásra metszik vissza a fát. Emiatt aztán gyakran túlságosan megerősödik a fák felső része, ami miatt célszerű a metszést mindig fentről lefelé elvégezni. Elsőként a felső részen kell eltávolítani az erős gallyakat, amikre nincsen szükség. A felső részen található fattyúvesszők esetében nem szabad mindegyiket eltávolítani. Ha ugyanis visszametszés nélkül hagyunk egy-két darabot, az lecsillapíthatja a fa felfelé növekedését. Amennyiben mindegyik fattyúvesszőt levágjuk, a következő évben kétszer annyit növeszt majd a fa a felső részen. Fontos alapelv, hogy az idős, elöregedett termőgallyakat le kell váltani fiatal vesszőkre és gallyakra a központi tengelyen és a vázszerkezeten egyaránt. Ha négy-öt év után egy vezérgally túlságosan megerősödött, akkor azt érdemes egy kicsit visszametszeni, mert leárnyékolja az értékes ágakat. A metszés során a vágásnál egy kis csonkot hagyunk, úgynevezett ággyűrűre metszünk, mert az a cél, hogy az alapi résznél lévő rejtett rügyekből kihajtson az új vessző.