A közel négy és fél milliárd forint értékű fejlesztés – számos más hazai kisvasút mellett – Magyarország Kormányának támogatásából valósul meg. A 100 éves évfordulóról az ÉSZAKERDŐ Zrt. – többek között – a hibrid mozdonnyá átépülő D02-506 pályaszámú Mk48-as mozdony tematikus felmatricázásával kíván megemlékezni. A hazánkban harmadik kisvasúti "reklámmozdonyon" megjelenő motívum megtervezésére ötletpályázatot hirdetünk, melyre bárki jelentkezhet elképzeléseivel. Az elkészítendő mű témája: A 100 éves Lillafüredi Állami Erdei Vasút Az elkészítendő pályamű legyen a mozdony teljes külső felületét (kivéve a forgóvázakat, és az egyéb géptér alatti szerelvényeket, melyek színe fekete kell maradjon! ) beborító képi és szöveges motívum. A motívumom jelenjenek meg a LÁEV jellegzetességei, tekintettel természeti-kulturális környezetére, egyedi mérnöki megoldásaira, építészeti értékeire, gördülőállományának jellegzetes, fontos darabjaira. A motívum részeként tetszőleges formában, de egyértelműen, szövegesen is meg kell jelenjen a 100 éves évfordulóra való utalás.
Drónnal készült felvételen a Lillafüredi Állami Erdei Vasút szerelvénye a Mély-völgyi viadukton, Alsóhámor közelében a havas Bükkben Forrás: MTI/Máthé Zoltán A Lillafüredi Állami Erdei Vasút szerelvénye Alsóhámor közelében Forrás: MTI/Máthé Zoltán A Lillafüredi Állami Erdei Vasút szerelvénye a Mély-völgyi viadukton, Alsóhámor közelében Forrás: MTI/Máthé Zoltán A lillafüredi Palotaszálló épülete a befagyott Hámori-tóval Forrás: MTI/Máthé Zoltán A lillafüredi Palotaszálló épülete Forrás: MTI/Máthé Zoltán A lillafüredi Palotaszálló épülete a befagyott Hámori-tóval Forrás: MTI/Máthé Zoltán
Kétkeréken, négykeréken 2021-12-22 Hétvégén is fényvonatok közlekednek a lillafüredi erdei vasút vonalán A koronavírus járvány miatt a Diósgyőri Mikulásvonat a tavalyi évhez hasonlóan idén sem közlekedik, de nem maradnak adventi hangulat nélkül az Északerdő Zrt. által üzemeltetett Lillafüredi Állami Erdei Vasút utasai. Hírek / Kiemelt / Kiemelt hír 2021-07-14 Erdei szilofon és mókus labirintus is került az új játszótérre Garadnán Az Északerdő Zrt. által fenntartott Lillafüredi Állami Erdei Vasút folyamatban levő nagyfelújításának részeként a garadnai végállomás környezete is átfogó fejlesztést kapott. Garadna Grund fantázianévvel új, tematikus játszótér épült a legkisebbek számára, akik az önfeledt... Hírek / Kétkeréken, négykeréken 2021-04-27 Rendkívüli menetrend a Lillafüredi Állami Erdei Vasútnál A koronavírus járvány, valamint a vasúti pályán megkezdett felújítási munkák miatt rendkívüli menetrend lépett életbe 2021. április 6-tól az ÉSZAKERDŐ Zrt. által fenntartott Lillafüredi Állami Erdei Vasútnál.
Európai Mobilitási Hét – Kisvasutazás Lillafüreden és Pálházán Az Európai Mobilitási Hét és Autómentes Nap alkalmából a Lillafüredi és a Pálházi Állami Erdei Vasút kedvezményes jeggyel várja a forgalmival rendelkező látogatókat, akik a jeles esemény idején így korlátlanul kisvasutazhatnak. Mutasd a forgalmid, és kisvasutazz kedvezményesen Lillafüreden és Pálházán! Szombattól "Pacsirta járatok" indulnak a lillafüredi kisvasút vonalán Új járatpárt indít az Északerdő Zrt. Miskolc kisvasútján, a Lillafüredi Állami Erdei Vasúton. A "Pacsirta járat" fantázianevet viselő vonatpár 2017. július 1-jétől, a főszezoni menetrend életbe lépésétől közlekedik majd augusztus végéig hétvégéken és ünnepnapokon. Gyereknap a Lillafüredi és a Pálházi Erdei Vasúttal Május 28-án vasárnap, gyermeknap alkalmából idén is kedvezményes utazási lehetőséggel várja a gyermekeket az Északerdő Zrt. Lillafüredi és Pálházi Állami Erdei Vasútjain. Az immár nyári menetrend szerint közlekedő kisvasutak menetrend szerinti járataira minden 14... Nyárköszöntő vonatozás Mahócára Az Északerdő Zrt.
által üzemeltetett Lillafüredi és Pálházi Állami Erdei Vasút járatai, amik a koronavírus-járvány miatt a Kormány által meghirdetett veszélyhelyzeti rendelkezéseknek megfelelően március 17. óta nem közlekedtek. 2020-01-15 Sikeres évet zárt a lillafüredi és a pálházi erdei vasút Megközelítette a 285 ezret az Északerdő Zrt. erdei vasútjainak összesített utaslétszáma 2019-ben – közölte a társaság vezérigazgatója az MTI-vel. 2019-10-19 Lombhullató vonatozás Mahócára Időpont: 2019. október 19. szombat Részletes program hamarosan! Érdeklődni: +36 46 501 513 2019-09-27 Vadászkürt Expressz Andókútra Időpont: 2019. szeptember 27-28. péntek-szombat Részletes program hamarosan! Érdeklődni: +36 46 501 513 Következő oldal » KÖVESS MINKET Hírlevél feliratkozás Valódi név (Vezetéknév Keresztnév) Email cím Legfrissebb híreink Rossz helyre építkeztek, ezért elköltöztették a hódokat Közép-Európa leghosszabb hegyvidéki kisvasúti vonalát hozzák létre hazánkban A Mecsekben és a Bükkben is havazás várható Az ország nagy részén megszűnt a tűzgyújtási tilalom Megkezdődött a túzokdürgés Erdő-mező hírek Visszatér a tél, havas eső és hó is várható Az ország nagy részén megszűnt a tűzgyújtási tilalom Mitől klímaokos az erdőgazdálkodás?
40 évvel ezelőtt hunyt el a 20. század egyik legjelentősebb magyar költője. A magány és a szenvedés krónikása Negyven évvel ezelőtt, 1981. május 27-én hunyt el Pilinszky János, a József Attila utáni magyar líra egyik legjelesebb művelője, 20. századi költészetünk kimagasló egyénisége. A Baumgarten-, József Attila- és Kossuth-díjjal is kitüntetett költőóriás az úgynevezett "újholdas" nemzedék oszlopos tagja volt Mándy Ivánnal, Nemes Nagy Ágnessel, Örkény Istvánnal együtt. (A negyvenes évek második felében társszerkesztője is volt az Újhold című folyóiratnak. ) Művészi horizontját alapvetően határozta meg a huszadik századi történelem. Legemlékezetesebb, az utókor által legtöbbet taglalt költeményei az ember világba vetettségét, végső elmagányosodását, legfőbb, leglényegibb létkérdéseit boncolgatják. Lírájának egyik kulcsélménye a második világháború volt: a század botránya, a koncentrációs táborok dehumanizáló világa mélyen megérintette, s temérdek fontos alkotását inspirálta. Poétikájában a torokszorító lágerélmények keverednek az egisztencialista indíttatással, a tárgyias lírával és a katolikus hitélménnyel.
"Rettenetes, hogy a tényektől sose látjuk a valóságot. " Pilinszky János számtalanszor ismételte élete során Rilke mondását. Mind életművének, mind világszemléletének kulcsa lehet ez a mondat. A tényekről ő maga nem sokat tudott. A valóságról annál többet. A szócsatákban és hírzajban zajló mindennapokról keveset, de az örökkévalóságban gyökerezett létről nagyon sokat. Hírnök volt. Nem a tényeké, hanem a valóságé: a létezés alapszerkezetéről adott hírt. Élete utolsó évtizedében mintha már csak a kereszt szálkáinak örök jelen idejére figyelt volna, és az ebből kibontakozó jövőn töprengett. Mérhetetlen távlatot nyitott: "a puszta egzisztálásból a beteljesülő realitásba, világunk nihiltől föllazult parcelláiról a megtestesülés bizonyosságába" kalauzolt. Az a láthatatlan, mindent átjáró valóság, amelyben élt, a teremtettség és az üdvösségre való meghívottság valósága. Közös sorsunk. Egész művészete a nagypéntek és a húsvét misztériumát mutatja fel, eszkatologikus távlatokban, mindannyiunk életében jelen lévő valóságként.
(…) Sötét, örvénylő világának vízióit, amilyen például a Harbach 1944 című nagy verse is (…) szinte már nem is antropomorf, éppen azért művészileg oly problematikus háborús élménycsoport kifejezésére. " (Nemes Nagy 1992) A következő évben ezért a kötetéért Baumgarten-díjat kapott. Ösztöndíjjal Rómába és Svájcba ment, ahol egészen 1948-ig tartózkodott. A kommunista hatalomátvétel után hivatalosan egészen a forradalomig nem publikálhatott. Ez idő alatt a Szépirodalmi Kiadó korrektoraként dolgozott, és verses meséket írt. 1955-ben feleségül vette Márkus Anna festőművészt, de házasságuk nem volt hosszúéletű. 1956-ban a Magvető Kiadó lektoraként dolgozott, majd 1957-től haláláig az Új ember című folyóirat belső munkatársa volt. Itt jelentek meg elmélkedései és művészeti kritikái. Pilinszky János 1969-ben. Forrás: Fortepan / Hunyady József Második verseskötete, a Harmadnapon 1959 szeptemberében jelenhetett meg. Az irodalmi életben egészen a '60-as évek végéig folyamatosan szerepelt. A központi hatalom viszonya és megítélése is folyamatosan enyhült a kötet felé.
Pilinszky János Kossuth- és József Attila-díjas költő, a 20. századi magyar költészet egyik legnagyobb alakja 1921. november 27-én született és 1981. május 27-én halt meg. PILINSZKY JÁNOS: MINDEN LÉLEKZETVÉTEL Minden lélekzetvétel megsebez, és leterít valahány szívverés. Különös, hogy a tenger halhatatlan, holott minden hulláma végitélet. Hogyan is igazítja sorsát, az öröklétet, Isten, a teremtés mindörökre veszendő mezejében? Mint a füvek lemondó élete, mint a halandók egy-egy szívütése, olyan lehet végülis a dicsőség, Isten nyugalmas boldogsága.
Pilinszky János (Bp., 1921. nov. 25. – Bp., 1981. máj. 27. ): költő, Baumgarten-díjas (1947), József Attila-díjas (1971), Kossuth-díjas (1980). A bp. -i piarista gimn. -ban, majd a jogi és a bölcsészeti karon végezte tanulmányait. 1940-ben jelentek meg első versei, az Élet, a Magyar Csillag, az Ezüstkor és a Vigilia munkatársa lett. 1942-ben az Élet szerkesztőségében dolgozott. 1944 őszén katonaként Németo. -ba került, ott ismerte meg a koncentrációs táborok szörnyűségeit, tapasztalatai meghatározták világképét és költészetét. Hazatérve jelentette meg Trapéz és korlát (Bp., 1946) c. verseskötetét. 1946-1948-ban az Újhold c. irodalmi folyóirat társszerk. -je volt, közben dolgozott a Válasznak és a Sorsunknak is. 1947-1948-ban több hónapot Rómában töltött. Az ötvenes években az irodalmi élet peremére kényszerült. 1956-ban rövid ideig a Magvető Kiadó lektora, 1957-ben az Új Ember c. kat. hetilap belső munkatársa volt, nagyrészt itt jelentek meg riportjai, tárcái, vallásos és bölcseleti elmélkedései, film- és képzőművészeti kritikái.
Ugyanazon év novemberében az ő harctéri behívóját is kikézbesítik, és innentől fogva megismeri a magyar élet egy másik, addig ismeretlen oldalát. Testben és lélekben kicsit megroggyanva lát majd bele a német lágerek világába, ami nem akármilyen élmény és megtapasztalás lehetett annak az amúgy huszonéves, érzékeny lelkületű fiatalembernek. '45 őszére keveredik haza, és talál egy új világot Magyarországon és annak fővárosában, Budapesten. 1948 végéig nagyobb megkötések nélkül ír, szerkeszt, publikál, '47-ben még díjat is kap, sőt még olasz földre is eljut pár hónapra, viszont 1949-ben tiltó listára kerül a publikálást illetően, mint annyian sokan. Magánélete se túl szerencsésen alakul. Az ötvenes évek közepe felé vesz feleségül egy festegető hölgyet, Márkus Annát, de a frigy rövid életűnek bizonyul, elválnak. Érdekes módon, élete 1956 után terelődik viszonylag normális mederbe… Lektorál a Magvető kiadónál, majd rendszeresen dolgozik az Új ember nevű, katolikus lapnál, ahol állandóan publikál is saját írásaiból.