Forrás: Nemzeti Filmalap Kapcsolódó cikkek Képről képre, kalandról kalandra – A kiskőrösi János Vitéz Látogatóközpontban jártunk Irodalom március 24. Szilárd barátom rákapott a képregényre. Szilárd barátom tízéves, és még nem tudja, milyen ravasz kelepcébe sétált bele. Azt hiszi, hogy a képregény leginkább valami őrületesen szórakoztató dolog: Pókember, Hulk, X-Men meg a többi szuperhős. SOK ISZONYÚ CSODA | Liget Műhely. De én tudom, hogy ezek a fantasztikus alakok helyet adnak más fantasztikus alakoknak, sőt előbb-utóbb át is adják helyüket a regényhősöknek. Jótékonysági vetítés az ukrajnai menekültek megsegítésére Programajánló március 04. A Menekülés című filmet forgalmazó Mozinet és a Művész mozit üzemeltető Budapest Film jótékonysági vetítést szervez: március 10-én az este 8 órás vetítés teljes nettó jegybevételét az ukrajnai menekültek megsegítésére fordítja. Az összeg a Menedék Egyesületen keresztül jut el a rászorulókhoz. Bejegyzés navigáció
Csak nézd ezt a mély vidéket, a tengerfenék oly szép! Oly csodás itt lent az éle 81115 Mesedalok: Shrek 2 - Hol van a hősöm? Merre van a messze híres, bátor, hős vitéz? Hol a dörzsölt Herkules, ki értem halni kész? Aki fent a várban oly' ádáz harcot vív. Akiért már oly sokat vártam, és végre magához hí 72216
zenés bábjáték, 2022., 6 éves kortól Szerkeszd te is a! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat! Kukorica Jancsi, az árva juhászbojtár nagy kalandokba keveredik, miután szétszéled a nyája, és el kell hagyja szerelmét, Iluskát. Útja során zsiványokkal találkozik, megmenti a francia király lányát, óriásokkal küzd, griffmadár szárnyán repül, majd végül számtalan megpróbáltatás után Tündérországban találkozik újra Iluskával. Két árva, a társadalom legkiszolgáltatottabbjainak gyönyörű története a bűn elkerüléséről, hősiességről, önfeláldozásról, az anyagi megkísértés elutasításáról, és az életet átszövő legfontosabb vezérelv, a szeretet örök kereséséről. A(z) Ciróka Bábszínház előadása Bemutató időpontja: Stáblista:
"Ha Magyarország abba a helyzetbe állíttatnék, hogy választania kellene a békének az elfogadása vagy aláírásának visszautasítása között, úgy tulajdonképpen azt a kérdést kéne feltennie magának, hogy legyen-e öngyilkos azért, hogy ne halljon meg" – így foglalta össze Trianon drámáját a magyar tárgyalódelegációt vezető gróf Apponyi Albert 1920. január 16-án elmondott beszédében. A magyar kormány képviselői január 9-én érkeztek Párizsba, ahol egy hétig őrizet alatt várták, hogy elmondhassák érveiket, amire végül csak a szerződés szövegének végleges lezárása után kaptak lehetőséget. Máthé Áron történész, forgatókönyvíró a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában elmondta, Apponyi Albert beszéde olyan összefoglalója a történelmi Magyarország megjelenítésének, amelynél jobbat, összeszedettebbet azóta sem írt meg senki. Hozzátette, A beszéd – Apponyi Albert a magyar ügy védelmében cím film erre a beszédre épül, és a film forgatókönyvét az egykori Magyar Királyi Külügyminisztérium által 1920-ban kiadott A magyar békeszerződés című kiadvány alapján írták meg.
Apponyi Albert gróf, a magyar küldöttség vezetője Forrás: Wikimedia Commons Az eredetileg mintegy 70 perces, magyarul, franciául és angolul elmondott beszédet - amelyben Apponyi Albert a többi között bírálta a békefeltételek szigorúságát, különösen a nemzetiségi elvet súlyosan megsértő területi rendelkezéseket - dramatizált, rövidebb változatban a Jászai-díjas színművész, Szervét Tibor adja elő magyarul. Apponyi Albert gróf (középen, cilinderben) a párizsi béketárgyalásokon Forrás: Wikimedia Commons Pásztor Zoltán a műsor különlegességének nevezte, hogy ugyan korábban részletek már elhangzottak a sokat idézett Apponyi-beszédből, ilyen - mintegy félórás - hosszúságban eddig még nem volt hallható a Kossuth Rádióban. Legyen-e öngyilkos azért az ország, hogy ne haljon meg? Amint majd a műsorban is elhangzik, Apponyi Albert rögtön beszéde elején kifejtette a győztes hatalmaknak: "(... ) tétovázás nélkül nyíltan kimondom, hogy a békefeltételek, úgy amint Önök szíveskedtek azokat nekünk átnyújtani, hazám számára lényeges módosítások nélkül elfogadhatatlannak látszanak ". "
A trianoni szerződés az etnikai állapotokat, az 1910. évi népszámlálási adatokat sem vette figyelembe, így mintegy 3, 2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon túlra, felük összefüggő tömbben a határok mentén.
Ráadásul, mint mondta, "Közép-Európát a keletről jövő veszedelmekkel szemben egyedül a történelmi magyar terület stabilitása tudja megőrizni. " Raffay Ernő történész Fotó: Kelemen Zoltán Gergely / MTI "A franciáknak, Clemenceau miniszterelnöknek az volt az érdeke, hogy Németország soha többé ne kapjon nagyhatalmi szövetségest, ezért kedvezett a románoknak. Az Apponyi gróf által felvetett népszavazással a magyarlakta Felvidék, Kárpátalja, Partium, az észak-erdélyi sáv a Székelyföldig és Dél-Bácska is Magyarország része maradhatott volna. De a nagyhatalmak már megegyeztek egymással" – fejtette ki a történész. Apponyi beszédét ismertette a világsajtó, melynek Párizs volt a korabeli világközpontja, ezek világfelfogásuk szerint kommentálták. Azok a francia lapok, amelyek a korábban szabadkőműves Clemenceau-hoz köthetők, éles kritikával illették. Raffay Ernő szerint Apponyi gróf beszédének itthon nagy hatása volt, hisz az egész Horthy-korszakban azokat az érveket használták a revíziót követelő törekvésekben, amelyeket a politikus akkor elmondott.