Hirdetés Egy 11 éves alabamai fiú lötte le a világ eddigi legnagyobb vaddisznóját. A mérlegelés során a vaddisznó 476 kg-ot nyomott, hossza az orra hegyétől a farkáig 274 cm volt. Jamison az apjával vadászott a kelet alamabai erdőben, amikor meglátták a hatalmas állatot. A világ legnagyobb disznója program. Állítása szerint a vaddisznót 3 órán kersztül üldözték a dombos erdőben, ez alatt nyolcszor lőtt bele egy 50-es kaliberű pisztolyal, míg sikerült leteríteni. Hozzászólások:
Sokat betegeskednek. Édesanyám rendszeresen ellenőriztette őket egy állatorvossal, a kedvenc kutyáját egyszer még az onkológusával is megnézette. – Phillips szeme tágra nyílik az emlékektől. A többi xolo egy szobor környékén csintalankodik, mely ősüket, Citlalit ábrázolja. Phillips félrebillentett fejjel tanulmányozza őket, ahogy egy festő csodálja a vásznát. Névsorolvasást tart, és elmeséli, hogy minden kutyának azték neve van – Tlaloc, Nahual és Coatlicue. – Halványan elmosolyodik. – Tízen vannak. Anyám mindig annyit tartott. Mindig is tízen lesznek. A világ legjobb disznója | Food & Wine. Bizonyos távolságból szürke malacoknak tűnnek. Egy kisebb kutya, édes álomba gömbölyödve, hirtelen felnéz, és szoprán hangon vonyít. A legnagyobb felém lépked, farka mozdulatlan, még nem tudja, hogy barát vagyok-e vagy ellenség. Felé nyújtom a kezem, szimatolásnak vet alá. Jóváhagyóan csóválja a farkát. Megsimogatom csupasz nyakát. Bőre meleg – melegebb, mint bármelyik kutyáé, amit valaha is megérintettem. Sima, mint a szarvasbőr. – Ő Nahual – mondja Phillips.
Vasvári Alina Eszter kérdése: 1/2 ÓcsajiHunter válasza: A Hogzilla:D kajak nézd meg. 2014. nov. 2. 19:40 Hasznos számodra ez a válasz? 2/2 anonim válasza: 2015. dec. 4. A világ legnagyobb disznója 4. 18:13 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések: Minden jog fenntartva © 2022, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Egy korai, a járványos gyermekbénulás ellen kifejlesztett, legyengített oltás például nagyságrendileg 2, 4 millió emberből egy esetében megbetegedést okozott, a vakcinában használt vírust pedig ki lehetett mutatni az oltottak gerincvelő-folyadékából. Ez a lehetőség nem nyitott ugyanakkor minden oltás esetében, mivel nincs olyan biomarker, amit kereshetnének – kezdetben csak az időbeliség alapján lehet következtetésekre jutni, tehát az az intő jel, ha többeket beoltanak, és ezután nem sokkal alakul ki náluk valamilyen mellékhatásra utaló állapot. Ilyenkor nehéz bizonyítani, főként, ha napok vagy hetek telnek el az oltás és az állapot kialakulása között. Covid oltás utáni mellékhatások? (11290634. kérdés). Ezekben az esetekben a kutatók azt vizsgálják, gyakrabban alakul-e ki a gyanús állapot az oltott populációban, mint az oltatlanban. Évtizedes rejtély is van Ez a módszer nem feltétlenül juttatja konszenzusra a világ tudósait: a 2009-es H1N1-járvány esetében például svéd és finn adatok alapján a Pandemrix nevű oltást felvett gyerekek esetében a narkolepszia gyakorisága nőtt: 18 400 adagnyi beadott oltásra jutott egy ilyen eset.
Izraelben egyébként december végén kezdődött az első oltási kampány, amelyben háromhetes időközzel kétszer oltották be a lakosság önként jelentkező, 12 évesnél idősebb részét a Pfizer/BioNTech vakcinájával. Ismert, hogy a cukorbetegség fokozza a súlyos lefolyású COVID-19 kockázatot koronavírus-fertőzés esetén, egy friss tanulmány szerint azonban fontos kérdés, hogy a diabétesz mely típusáról van szó.
Izraelben a koronavírus elleni harmadik oltás után kevesebb mellékhatást észleltek, mint az első kettő után - számolt be a The Times of Israel című izraeli hírportál. Egyre több tudományos bizonyíték támasztja alá, hogy azoknak is érdemes beoltatniuk magukat COVID-19 ellen, akik már átestek koronavírus-fertőzésen. Az izraeli egészségügyi minisztérium adatai szerint lényegesen kevesebb mellékhatás jelentkezett a COVID-19 elleni vakcina harmadik adagjának felvétele után, mint az első kettőnél: 3 millió izraeli beoltása után mindössze 19 esetben alakultak ki súlyos mellékhatások. Oltások: a nagyon ritka mellékhatások csak idővel derülnek ki - Infostart.hu. Minden korcsoportban sokkal kevesebben számoltak be kellemetlen kísérőtünetről (fáradtságról, gyengeségről vagy fájdalomról a karban az injekció helyén). Izraeli adatok szerint a COVID-19 elleni oltások emlékeztető dózisa kevesebb mellékhatást okoz. h i r d e t é s Fotó: MTI/Balázs Attila Általános gyengeséget harmadjára csak 87 embernél regisztráltak minden egymillió beoltott közül, míg ezt az első két alkalommal 272 és 251 esetben jelentették.
Az ilyen tesztek azonban nem tudják feltárni a nagyon ritka, tízezerből egy esetnél ritkábban előforduló mellékhatásokat. Amikor emberek százmillióit oltják, előkerülhetnek olyan nagyon ritka esetek is, amelyek bekerülnek a mellékhatásjegyzékekbe. Most azokat kell megtalálni a jelentett esetek közül, amelyek ténylegesen a vakcinához köthetők. Amerikában például az mRNS-oltások allergiás reakciókkal való összefüggését klinikai kísérletben vizsgálják: ezeknek a reakcióknak az előfordulása a Pfizer vakcinája esetében egymillió oltásból öt, míg a Modernáénál egymilliónál három. Általában nőket és korábban allergiás reakciókat tapasztaltakat érint az állapot, amely extrémen ritkának számít. Európában ugyanígy a vérrögök kialakulásáét vizsgálják, az EMA április elejére ígéri az első eredményeket. A mellékhatásokat jelenleg olyan rendszerben gyűjtik, melyben jelenteni szükséges azokat: ennél hatékonyabb lehetne egy olyan szisztéma, amelyben az egyes állapotok kialakulásával kapcsolatos, a teljes populációra vonatkozó adatotokat és a vakcina kapcsán kialakultakat egyaránt az elektronikus egészségügyi nyilvántartórendszerből nyernék ki.
Az oltásban használt segédanyagra gyanakodtak, egyes kutatások bizonyos korcsoportokban utaltak is arra, hogy ez növelheti az állapot kialakulásának kockázatát, de nem állt rendelkezésre meggyőző erejű bizonyíték. Több mint tíz évvel a járvány után sem ért egyet a tudományos világ abban, hogy van-e, volt-e összefüggés az oltás beadása és a narkolepszia kialakulása között. A kutatók hét országban vizsgálták az állapot kialakulásának gyakoriságát a teljes népességben, és úgy vették észre, egész Európában több narkolepsziás esetet jelentettek azt követően, hogy fény derült az állapot az oltással való esetleges összefüggésére, de csak Svédországban támasztották alá bizonyítékok is az összefüggést. Egyes kutatók szerint a vírus és az oltás találkozását követő, máig fel nem tárt hátterű reakciója volt ez. A használat a valódi mérce A most használatban levő koronavírus elleni oltások, köztük az AstraZeneca vakcinája esetében is tízezreken végzett, kontrollált klinikai kísérletek előzték meg a vészhelyzeti használati engedély kiadását, ezekben az esetleges mellékhatásokat is vizsgálták a hatékonyság és a biztonságosság mellett.