Tavalyi első és nagysikerű Budapest Parkos koncertje után Ákos újra a legnagyobb szabadtéri fővárosi koncerthelyszín színpadán! Hazánk egyik legnépszerűbb előadójának 2021-es turnéja százezres nagyságú tömeget mozgatott meg, az idei évnek pedig új repertoárral, és a slágerek mellett igazi dalritkaságokkal vágott neki. A koncertek mellett viszont ezer más területen jeleskedett tavaly (is) Ákos: novelláskötetet jelentetett meg Ezt nem lehet megúszni címmel; leforgatta a kisjátékfilmjét (Záróvonal), emellett megírta és rögzítette egy új középlemez anyagát Az utolsó békeév címmel. A sokszínű előadó és 2021-ben háromszorosan is Petőfi-díjjal jutalmazott zenekara május 28-án tehát újra a Park színpadán! Az online jegyértékesítés során az alap jegyáron felül kezelési költség kerül felszámításra. Ez az online jegyvásárlás adminisztrációs díja a fogyasztó felé. Segélykoncertet szervez a Budapest Park a háború menekültjeinek - Ripost. A kezelési költség összegéről a jegyértékesítési felületen tájékozódhatsz. Lehetőség van a helyszíni jegypénztárakban (nyitvatartás:) és bizonyos Ticketportal jegyirodákban megvásárolni a jegyet, mely esetben ez a kezelési költség nem kerül felszámításra.
Park-szezon indításánál is ott lesz a Punnany Massif! Az ugye senkinek sem jutott eszébe, hogy a Budapest Park 9. szezonja a Punanny Massif nélkül pörög majd le? Nem?
A református egyházak Kálvin János és Ulrich Zwingli tanaira épülő tanításrendszerrel rendelkező protestáns felekezetek. Létrejöttük a 16. századi nyugat-európai reformációhoz nyúlik vissza. A református egyház megalapítója a svájci reformáció vezetője, Ulrich Zwingli zürichi lelkész volt. Halála után a mozgalom fokozatosan Kálvin János irányítása alá került, aki 1536 -ban kiadta A keresztény vallás tanítása című művét. Ebben világos rendszerbe foglalta a reformáció alapelveit ( mint például a kizárólag hit általi megigazulás elve). A reformáció magyarországi, kálvini ága két hitvallást fogadott el Debrecenben 1567 -ben, a Heidelbergi kátét és a II. Református egyház fête de. Helvét hitvallást. Innen, az 1567 -es debreceni zsinattól számoljuk a magyar református egyház létét, amikor a reformátusok, élükön Méliusz Juhász Péterrel összegyűltek és állást foglaltak az unitarizmussal szemben és hitvallásilag megszervezték az egyházat. [1] Jellemzői [ szerkesztés] A református egyházak nemzeti alapon szervezkedtek. Ezek mindegyikének külön hitvallásai vannak, tehát sem hitelvi, sem szervezeti alapon nem egységesek, [2] hanem országonként egymástól független hálózatot alkotnak.
A királyok politikai színben látták a mozgalmat: "No bishop? - No king! (ha nem kell püspök, majd király se kell), és igyekeztek visszaszorítani. Non-konformistáknak (aki nem igazodnak az "egyház feje a király" állapothoz) és disszentereknek (szakadároknak) hívták őket. A puritanizmusnak ki is alakult egy radikális szárnya, az independensek (függetlenek). Ki a református egyház feje?. Ők nem csak a püspöki tisztségtől akartak függetlenek lenni, hanem a lelkipásztoritól is (hogy mindenki hirdethesse az Igét), és a gyülekezetek laza szövetségévé akarták szervezni az egyházat. Mikor I. Károly a skótok függetlenségét akarta megszüntetni, ennek a háborúnak is vallási színezete volt: a református skótokat visszaterelni az aglikán egyházba. De a háborúhoz pénz kellett, új adót a parlament rendelhetett el. Károly össze is hívta a parlamentet, de addigra abban a puritán képviselők kerültek többségbe, akik a skót testvérek ellen nem akartak fegyvert fogni, nem szavazták meg az adót. A király sereggel akarta szétkergetni a parlamentet, de az is sereget gyűjtött.
Főbb jellemvonásaik mégis meglehetősen azonosak. A református egyházak központi gondolata az, hogy Isten dicsősége csak a teokráciában valósul meg, ezért a vallásos követelményekből szigorú törvényt csináltak; komoly egyházfegyelmet igyekszenek tartani, presbiteri alkotmányuk pedig nem engedi kifejlődni bennük a papuralmat. [2] Isten abszolút uralmának a proklamálásával áll szoros összeköttetésben a predesztináció tana: az a felfogás, hogy Isten szabad ura az emberek üdvösségének v. kárhozatának, a hívek és az emberek az ő eleve rendelése alapján üdvözölnek v. elkárhoznak. A reformátusok az egyházi szertartásoknak ( keresztség, úrvacsora) kisebb jelentőséget tulajdonítanak, mint a lutheri (evangélikus) egyház. [2] Európai református egyházak [ szerkesztés] Svájci Református Egyház [ szerkesztés] A protestantizmus református ágát a svájci Ulrich Zwingli indította el Zürichben és néhány éven belül el terjesztették Bázelban ( Johannes Oecolampadius), Bernben ( Berchtold Haller és Niklaus Manuel), Genfben ( Kálvin János), St. Református egyház fête de la musique. Gall -ban ( Joachim Vadian), számos dél-németországi városban és a franciaországi Elzászban ( Martin Bucer).
Ellenreformáció – katolikus megújulás III. Pál pápa nevéhez fűződik a katolikus egyház belső megújulása, aki 1542-ben újraélesztette az inkvizíciót, majd összehívta a tridenti zsinatot (1545-1563) A katolikus egyház hittételei, dogmái nem változhattak, de erkölcseiben megújította a papságot. – megszüntették a búcsúcédulákat – nem lehet halmozni az egyházi hivatalokat, betiltották a szimóniát Intézkedések: – Orvosolták a problémákat, újragondolták az apostoli hagyományokat, és az egyházi tradíciókat. – Kinyilvánították, hogy az ember nem eredendően bűnös, a papság elsődleges feladata lett a hívek lelki gondozása. – Papnevelő intézeteket alapítottak, ahol a papokat készítették fel hivatásukra. – Megmaradt a pápa egyházfősége, a szerzetessége, a szentségek és szentek tisztelete. – 1559-ben kiadták a tiltott könyvek listáját, az Indexet. Református egyház feje. Loyolai Szent Ignác jezsuita rendet alapított (1540), hívek oktatása mellett az újvilági térítésben vett részt. A katolikus megújulás visszafogta a reformáció terjedését, a katolikus tanok ismét terjedni kezdtek.
Debreceni zsinat (Budapest, 1937) ↑ a b c Tolnai Új Világlexikona 15.