Süsü a rettentő 4. Vendég a háznál, öröm a háznál 5. Süsü a pesztra 6. A mű-süsü 7. A bűvös virág 8. Süsü csapdába kerül 9. Süsü és a sárkánylány Hossza: 305 perc iNFO Susu a Sarkany 1-2. Menü:ERINTETLEN Nyelv:HUN 2. 0; Kód: Jelszó:B/W
Elhunyt Csukás István, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas költő, író - adta hírül az Újszínház a Facebook-oldalán. Az írónak olyan legendás mesefigurákat köszönhetünk, mint Süsü, a sárkány, Mirr-Murr kandúr, Pom Pom vagy a Nagy Ho-ho-ho-horgász. Csukás István 1936. április 2-án született Kisújszálláson. Gyerekként hegedűművésznek készült, és bár felvételi nélkül felvették volna a Zeneakadémiára, mégis a jogi egyetemre jelentkezett, később pedig átjelentkezett a bölcsészkarra, de 1956 után bölcsésztanulmányait sem fejezte be. 17 éves korában már költő akart lenni. Fiatalon verseiből, írásaiból, irodalmi segédmunkákból élt. Vezetője volt, és egyike azoknak, akik 1960-ban megalakították a Fiatal Művészek Klubját. Dolgozott a Művészeti Alapnál, a Munkaügyi Minisztériumban, a Néphadsereg című lapnál. Ekkor találkozott Fülöp János íróval, aki a tévé gyerekosztályának munkatársa volt. Így lett 1968-tól 1971-ig a Magyar Televíziónál előbb dramaturg, majd a Hétmérföldes kamera című gyerekhíradó országjáró munkatársa.
Csukás István otthonában Fotó: Polyák Attila - Origo Az 1960-as évek közepén Kormos István hívására került a Móra Kiadóhoz, ekkor állt rá, hogy kifejezetten gyerekeknek írjon. 1978-tól 1985-ig volt a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó főszerkesztője, azóta pedig, egészen haláláig szabadfoglalkozású író volt. Csukás Istvánnak közel száz kötete jelent meg itthon és külföldön. Olyan halhatatlan mesefigurákat teremtett meg az elmúlt negyven évben, mint például Mirr-Murr, Pom Pom, vagy Süsü, a sárkány. Ezeket a figurákat a gyerekek a könyvek mellett rajz- és bábfilmekből is megismerhették. Csukás István több ifjúsági regényéből sikeres tévéfilm készült. 1975-ben a hollywoodi X. televíziós fesztiválon a Keménykalap és krumpliorr című játékfilm megkapta a fesztivál nagydíját és Az Év Legjobb Gyermekfilmje címet is. 2013. szeptember végén avatták a Keménykalap és krumpliorr című ifjúsági regényében szereplő valós személy, Bagaméri Mihály kisújszállási fagylaltárus bronzszobrát. 2014-ben Szökevény csillagok címmel egy gyerekoperán dolgozott Nagy Imre Erik szegedi zeneszerzővel, illetve már harmadszorra szerepelt az októberben nyilvánosságra hozott, Astrid Lindgren-emlékdíjra jelölt alkotók nemzetközi listáján.
Mondtam már, hogy a tied lesz! De nem igazándiból! A királyfi körülnézett, hogy nem hallgatózik-e valaki? De nem volt senki a környéken. Süsü tétován bólogatott. A királyfi tovább töprengett, nem figyelt Süsü karattyolására. Majd mikor látta, hogy Süsü szája újra vészesen lefelé görbül, a szemébe meg könny gyülemlik, gyorsan így szólt: — Ne itasd megint az egereket! Megszerezzük a húsz aranyat, és lesz bajvívás! De ezt a királyfi se tudta. Majd csak akad valami dolog! El is indultak szépen, s jobbra-balra figyelgettek, hogy hol akadna valami munka? Megálltak és hallgatóztak. Majd a királyfi így szólt Süsühöz: — Maradj itt a nagy fa mögött! Süsü bólintott, hogy jól van, s elbújt a nagy fa mögé. Megszólította: — Bocsánat, hogy zavarok! Nem segíthetnénk? A cölöpverő hatalmasat koppintott a fakalapáccsal a cölöp fejére, majd így válaszolt: — Az biz jó lenne! Aztán mit segítenél, he? A királyfi a rengeteg cölöpre mutatott. A cölöpverő hitetlenkedve nézett rá. A cölöpverő eltátotta a száját.
Első verseskötete 1962-ben jelent meg Elmondani adj erőt! címmel. Korai költészete a nagyvárosba került fiatal értelmiségi nosztalgikus beszámolója a vidéki gyermekkorról, az eltűnőben lévő ifjúságról. A Néphadsereg szerkesztőségében ismerte meg Fülöp János írót, aki a tévé gyerekosztályán dolgozott és átcsábította Csukás t a Magyar Televízióhoz. Előbb dramaturg, majd egy akkor indított gyerekhíradó, a Hétmérföldes kamera országjáró munkatársa lett. Csukás István fejében működött a képzeletmozi Csukás István irodalom iránti szeretete már nagyon fiatal korában megmutatkozott. Amikor megismertem a betűket, és elolvastam az első könyvet, más ember lettem. Rögtön tudtam, hogy a fejemben ész van, és nem szilvalekvár. És hogy az eszemet mozgatni is lehet, és azt is el tudtam képzelni, ami a könyvben van. Működött a fejemben a képzeletmozi. Oda tudok utazni, ahol még sohasem jártam, bejárhatom a világot a szobámban ülve – idézte az MTVA Archívum a költő gondolatait fantáziáról és az olvasás szeretetéről.
Belépés csak a színház alkalmazottainak! Próbatábla A próbatábla megkintéséhez kattints ide. A heti munkarend megkintéséhez kattints ide. A színház belső működését szabályozó előírások megtekintéséhez kattints ide. műsoron marad "A Pál utcai fiúk a legjobban szívemhez nőtt könyvem, 1906-ban írtam folytatásokban egy ifjúsági lap számára. Abban az időben természetesen még nem volt rendezett írói beosztásom, s így a körúti művészkávéház karzatán írtam délutánonként az egyes folytatásokat. Erre a szedő személyesen ügyelt fel, és szinte kitépkedte kezemből az esedékes kéziratlapokat. Szóval ezen a helyen álmodtam vissza a gyerekkoromat, mikor még a Lónyay utca református gimnáziumába jártam, és valóban megvolt a grund a Pál utcában. Bár a regény fantáziám szüleménye, a figurái azonban éltek. A diáktársaim voltak ezek, akik közül kettővel még máig is a legjobb barátságban élek. " Molnár Ferenc Molnár nemzetközileg is elismert regénye számos színpadi és filmes adaptációt ihletett, és minden formájában sikert aratott.
Dés László—Geszti Péter—Grecsó Krisztián Zenés játék TOVÁBB A JEGYVÁSÁRLÁSRA Molnár Ferenc azonos című regényéből A színpadi változat kialakításában részt vett: Marton László és Radnóti Zsuzsa, Török Sándor átdolgozásának néhány elemét felhasználva. (19. 00 órás kezdés esetén az előadás várható befejezésének ideje 21. 50) A magyar irodalom egyik legszívbemarkolóbb alkotása, felnőtteket, fiatalokat egyaránt megérint. Közös gondolkodásunk és közbeszédünk része lett a grund, amely a miénk, ahogy Dés-Geszti csupa érzelem, csupa dallam betétdalában éneklik a szereplők. Mindnyájan emlékezünk az einstandolásra, amikor a vörösinges Pásztorok elrabolják Nemecsek kedvenc üveggolyóit, emlékezünk a gittegyletre, a füvészkertre, a csatára a grundon, és Nemecsekre, aki feláldozta magát a grundért és a társaiért. Költészettel és emlékekkel teli hívószavak ezek, amelyeket minden generáció újra és újra felfedez magának. Marton László rendező teremtette meg a Vígszínházban azt a fiatalokat is megszólító, magyar zeneszerzőknek teret adó és új zenés műveket bemutató hagyományt, amelynek újabb kiemelkedő állomása A Pál utcai fiúk.
Saját sikolyom riaszt fel ilyenkor, villanyt gyújtok, köröttem hálószobánk…
Az előadáshoz kapcsolódó oktatási segédanyag itt letölthető.