Áldott legyen jótevőnk Isten pénze (musical) Áldott legyen, áldott az ő neve immár, Ki megszabadított minket halálával! Áldott legyen, áldott, könnyű legyen útja Néki, ki megváltott, dicsérjük hálával mi őt! Hiszen ritka jó ember, Ha élne, már börtönben ülhetnénk mi mind! Ég áldjon téged, hogy felfordultál! Sok súlyos terhünket elvetted már! Ég áldjon tégedet, jó urunk! Hogy immár csak holtodban áldhatunk! A testedet borítsa áldott rög! Hálánk a sírig kísér, nem előbb. kapcsolódó videók keressük! kapcsolódó dalok Isten pénze (musical): Áldott minden ember Fény és tiszta ünnep árad minden lélekből. Fénylő mennyei ajándék, várunk téged, jöjj! Immár velünk leszel, gondunkat űzzed el, Mindenki énekel, téged ünnepel Szent karácsony tovább a dalszöveghez 19124 Isten pénze (musical): Isten pénze Akinek az Isten pénze sem elég, Itt van egy kis olaj, hogy forogjon a kerék! Föntről jön, hajolj le érte! Ne szégyelld, ez az Isten pénze! Ne nyomasszon többé, ne legyen már nehéz! V 16298 Isten pénze (musical): Fezziwig víg dala Bácsikám, jó öreg Fezziwig, megjárta Amerikát.
Áldott legyen az Isten, aki adott nekünk nyolcvanas éveket. Adott munkát és fiatalságot, lelkesedést, szerelmet, boldogságot. Áldott az Isten, aki adott öregséget és fáradtságot, szenvedést és gyöngeséget. Ő adjon majd megnyugvást az örök Tábor-hegyen, ahol a nyolcadik napon vár minket minden hármasságok örök forrása, az Atya, a Fiú és a Szentlélek. " A szentelés évfordulóján Atanáz püspök úr személyesen is felkereste Obbágy Miklós atyát, a Miskolci Egyházmegye papját, és hatvanöt esztendő szolgálatának hűségét megköszönve pápai áldást adott át neki. A dokumentum Isten kegyelmét kéri a jubiláns számára, hogy "növekvő hűséggel és belső örömmel folytassa Istennek és Egyházának szentelt imádságos papi hivatását. "A múltba s jövőbe egyaránt tekintő beszélgetés mellett a találkozás emlékezetes, megható mozzanata volt, amikor Atanáz püspök idős papjától vasmisés áldást kért. Kísérje ez az áldás az Olvasót is. Szöveg: dr. Obbágy László Fényképek (a család gyűjteményéből)
25 Látjuk bevonulásodat, Istenünk, királyunk és Istenünk bevonulását a szentélybe. 26 Elöl az énekesek, majd a hárfások következnek, közben a leányok, dobjaikat verve. 27 "Magasztaljátok Istent ünnepi kórusban, magasztaljátok Istent, kik Izraeltől származtok! " 28 Itt van Benjamin, a legfiatalabb – legelöl megy. Itt vannak Júda előkelői csapatostul. Zebulun előkelői, Naftali előkelői. 29 Isten, mutasd meg hatalmadat, Isten, aki értünk munkálkodol! 30 Templomod tiszteletére, amely Jeruzsálemben áll, királyok szentelnek neked áldozatot. 31 Hatalmad mutasd meg a nádas vadjain, a tulkok csordáján s a népek borjain. Hódoljanak neked arany és ezüst ékszerekkel! Szórd szét a népeket, amelyek a harcban lelik örömüket! 32 Jöjjenek Egyiptom nagyjai, Etiópia nyújtsa ki kezét Isten felé, 33 föld birodalmai, énekeljetek Istennek! Zengjetek dicséretet az Úrnak, 34 aki áthalad az egek egein, az ősrégi egeken. Íme, hallatja hangját, szavának erejét. 35 Ismerjétek el Isten hatalmát! Fölsége Izrael fölött tündököl, magasan a felhőkben felragyog hatalma.
Jöjj, leányom! " Ez a nap nagy örömünnep lett a Ninivében élő zsidók számára Tóbiás könyve 11, 5-17 Tóbiás köynvének ez a fejezete egy szórványban élő családnak a portréja. Tóbit egy szerencsételenség folytán megvakult. Felesége Anna gyakran felhívta a figyelmét, hogy nincs értelme a jámborságának, istenfélelmének, mert Isten megbűntette és elevette a látását. Közben fia, Tóbiás egy jó hírnevű családnak a lányát vette feleségül. Tóbit meggyógyulásának történetében nagyon fontos szerepe van Rafael angyalnak, aki jó tanácsokkal látta el Tóbiást, és segített neki apja meggyógyításában. Rafael neve már önmagában üzenet értékű, hiszen Isten orvosságát jelenti. Isten nem hagyja magukra beteg gyermekeit, hanem mindig mellettük van, és a számára megfelelő időben gyógyulását, lelki erőt, megtérést kínál fel nekik. Isten mindent az üdvösségünk szempontjából intéz el, ha jónak látja, akkor meggyógyít betegségeinkből, de ha a gyógyulás inkább gátolja az üdvösségünket, akkor inkább a lelkünkre koncentrál.
Csöndben ünnepelte pappá szentelésének hatvanötödik évfordulóját Keresztes Szilárd nyugalmazott püspök, Járási János és Obbágy Miklós atyák. Bensőséges, meghitt ünnepnek adott otthont Úrszínváltozás ünnepén a Szent II. János Pál Pápa Idősek Otthonának kápolnája. Az 1955-ben pappá szentelt Keresztes Szilárd emeritus püspök és Obbágy Miklós atya együtt zarándokoltak el Máriapócsra, hogy a könnyező Szűzanya közelében, az évfolyamtárshoz, az idősotthonban lakó Járási János atyához csatlakozva csöndben megünnepeljék vasmisés jubileumukat, szentelésük hatvanötödik évfordulóját. Püspök atya homíliájában kiemelte a hármas szám fontosságát Isten számrendszerében, és párhuzamot vont a három jubiláló pap és a Tábor-hegyi jelenetben szereplő három apostol között. Jakabot a szenvedés titka felől, Jánost a szeretet, Pétert a hála oldaláról közelítette meg. A főpásztor a tőle megszokott mély bibliás lelkülettel, ugyanakkor rendkívül szellemesen, testvéri, baráti, bensőségesen személyes szeretettel kereste s találta meg a parallel vonásokat, aktualizálta a Tábor-hegyi szereposztást, nevezte át, ruházta fel az apostoli nevekkel a jubilánsokat – adottságaik, tulajdonságaik, életük, hűséges papi szolgálatuk jellemzői alapján.
Ha egyszer megtanultad, más se kell, Csak balra egy, meg jobbra egy, Csak 7735 Isten pénze (musical): Freddy és a szarvasünők dala Ez a nap gyönyörű csodanap, bácsi! Szünetel ma a gond meg a munka, ácsi! Hagyja az üzleti könyveket egy napra tán! Ünnep van, jöjjön velünk, bácsikám! Szabadon repülünk 7667 Isten pénze (musical): Scrooge dala a fontos dolgokról Mi ez a kísértetjárás ebben a házban? Miféle szellem vonyít? Ah! Humbug! Nem hiszek a szellemekben! Ja! Csak egy kutya ugat! Kutya ugat, pénz beszél! Ebben hiszek! Mindenki folyton cs 7041 Tudod mi az a MOODLYRIX? Egy olyan hangulatkártya, melynek segítségével pillanatnyi érzelmeidet tudod kifejezni. Keresd a fejlécben a kis hangulat ikonokat. i
Értékelés: 11 szavazatból 1989. április 12-én az MSZMP központi Bizottságának zárt ülésén megjelent és felszólalt Kádár János, a párt 77 éves elnöke, aki ekkor már egy éve betegeskedett. Az utolsó szó jogán - mindenki számára váratlanul - vallani akart 1956-os moszkvai tárgyalásáról (amiről korábban, nyilvánosan sohase beszélt), illetve Nagy Imre elítéléséről, kivégeztetéséről. Ez nyomta igazán a lelkét. De mindaz a változás, ami Kelet-Európában és Magyarországon 1956 és 1989 között történt egyszerre kavargott a fejében. Kádár János nehézkesen, szaggatottan megfogalmazott gondolatai értelmezését Kornis Mihály segíti, aki előadást tart Kádár Jánosról. (A beszédet archív filmfelvételek és fotók is tagolják. ) Kádár János monológja mintha egyfajta bűntudat előli szökési és hárítási kísérlet lenne. Képtelen szembesülni, holott szeretne, felelősségével, vállalásaival, kötelezettségeivel. Egyszerre több irányba kellene megfelelnie. Most - az utolsó felszólalásakor - a reform-kommunisták és a régi kommunisták szempontjainak; 56-ban pedig az oroszoknak is meg az oroszok kivonulását sürgető forradalmároknak is.
Nagy elutasította a felszólítást. A harcok ezután még órákig tartottak, a legnagyobb budapesti fegyveres felkelőgócban, a Corvin közben pedig még napokig, de az út, amelyen az ország az október 23-i diáktüntetések, majd a fegyveres felkelés kirobbanásával elindult végleg lezárult. A 12 nap mámora és reménye végleg szertefoszlott. A Kádár-kormány hatalmának stabilitása érdekében nekiállt legyűrni a tényleges hatalmat kezükben tartó üzemi munkástanácsokat, bevezette a statáriumot, elkezdődtek a sortüzekkel tarkított letartóztatások, majd beindult a bíróságok megtorló gépezete is, amelynek kiemelkedő pontja a Nagy Imre-per lett. Nagy Imre november 22-én a magyar kormány bántatlansági ígéretében bízva elhagyta a jugoszláv követséget, de ekkor letartóztatták és Romániába deportálták. A követségen eltöltött napokat idézi meg az a Jugoszláviát bemutató német nyelvű könyv, amit Nagy Imre kézjegyével is ellátott, 1956. november 10-én. A dedikált emlék látható a Nemzeti Múzeum állandó történeti kiállítás második részében több, Nagy Imréhez köthető személyes tárgy társaságában.
Kádár beszéde 63 perc hosszú, amiből 10 perc látható a filmben - mondta el az MTI-nek Sólyom András. Hozzátette: Egyetlenegy szálra vonatkozó mondatokat raktak össze: azt a lelkiismeret-furdalást akarták bemutatni, ami Nagy Imre kivégeztetése miatt Kádár Jánosban lezajlott. "Tulajdonképpen visszafelé döbbentett meg engem az a tény, hogy Kádár János 1989. július 6-án halt meg, aznap, amikor a Legfelsőbb Bíróság Nagy Imrét perét újratárgyalta, és felmentő ítéletet hozott" - tette hozzá a rendező. Ugyancsak érdekes felfedezés volt számára, hogy Kádár János több mint egy órás beszédének utolsó percéig nem képes kimondani Nagy Imre nevét. "Retteg kimondani a nevét, retteg felidézni azokat az eseményeket, amelyek a Kádár-rendszer eredetéhez tartoznak, ez egészen elképesztő történet" - mondta Sólyom András. Míg korábban megjelent Kádárról szóló könyvekben a pártelnököt reálpolitikusnak tüntették fel, aki rettenetes dolgokkal is meg tud békélni, addig a filmben a rendező olyan emberként akarta bemutatni Kádárt, akinek lelkiismeret-furdalása van.
Nagy Imréék kivégzésének esélyét Kahler szerint Losonczy Géza 1957. december 21-i halála is növelte. (Losonczy halálát eltitkolva, a többiek kivégzésével együtt jelentették be 1958 júniusában). Losonczy – aki a per másodrendű vádlottja lett volna – államminiszter volt Nagy Imre 1956-os kormányában. Súlyos betegsége ellenére 1957 áprilisától nem kapott megfelelő ellátást a börtönben éhségsztrájkba kezdett, és decemberben, máig vitatott körülmények között – kényszertáplálása során a tüdejébe étel került l – meghalt. Sz. P.
A Magyar szabadságharcos rádió utolsó felhívása 1956 Nagy Imre beszéde 1956 Október 23. -án A miniszterelnök beszéde eddig is ismert volt, de csak közvetett forrásokból. Egy főiskolás – aki szakdolgozatában a gyorsírás és az újságírás kapcsolatát vizsgálta – kutatásai során találta meg Fenyvesi Mária és Baczony László, a Magyar Távirati Iroda gyorsíró-újságíró munkatársainak jegyzeteit, aki tudósítókként voltak jelen aznap este abban a parlamenti helyiségben, amelynek erkélyéről Nagy Imre szónokolt. A sztenogramból rekonsturálni lehet a Parlament erkélyéről elmondott híres beszédet. "Barátaim! Figyelmet kérek, hallgassanak meg. Bízom benne, hogy a parlament… (Zaj. ) Barátaim! Idehívtatok azért, hogy mondjak egypár szót, idehívtatok azért, hogy mondjam meg a véleményemet. Én a véleményemet akarom nyilvánítani, de ha nekem itt erre lehetőséget nem adtok, akkor hiábavaló minden szó! Hallgassatok rám! Azt hiszem, szavaimban még nem csalatkoztatok. (Felkiáltások kórusban: Nem! ) Tehát amikor azt mondom, hogy a kormány sem késlekedik, higgyétek el, hogy úgy is van!
1989. április 12-én az MSZMP Központi Bizottságának zárt ülésén váratlanul felszólalt Kádár János. Az akkor 77 éves pártfőtitkár a rendszerváltozás előtt nem sokkal próbált számot vetni az 1945 után történtekben vállalt szerepével, felelősségével. Csapongó, sokszor szinte összefüggéstelen beszéde régi bűnök súlyától görnyed, és a sok csönd és mellébeszélés közt beszűrődik a valóság is a maga iszonyatával. Kádár meghasadt tudata megidézi két rettegett démonát, Rajkot és Nagy Imrét, akik a színpadon is megjelennek. A shakespeare-i királydrámákat idéző hiteles történelmi szöveg mögé korabeli archív filmekből és hangfelvételekből épül díszlet, hogy világossá váljon: a történelem a legkegyetlenebb és legigazságosabb rendező. Az 1956-os forradalom 60. évfordulójának alkalmából az utolsó beszédből készült kamaradráma kerül színre az Operaház különleges helyszínén. Felhívjuk kedves nézőink figyelmét, hogy a játszóhely csak lépcsőn közelíthető meg, és mennyezete alacsony. Cselekmény: 1989. április 12.