Vagyis az egyes versszakokban az első és a második nyolc sorok között stílusérték-növelő, szövegkohéziós szakadék tátong: külön téma köré szerveződnek az első, és külön téma köré a második nyolc sorok. Ez a témaváltás különösen a második versszakban szembetűnő, ahol a te (Remény) és az én áll szemben. Mi lehet az oka ennek a bonyolult strófaszerkezetnek? Valószínűleg az, hogy Csokonai a szöveget egy adott dallamra írta, aminek Kossovits József volt a szerzője. A dallam Kossovits 1803-ban Bécsben megjelent tizenkét magyar tánca közül az egyiknek a dallama volt, melyet a zeneszerző a Martinovics-mozgalomban résztvevő Szulyovszky Menyhért táblabíró gyermekei számára írt, mint házi muzsikus, 1794-ben. A panaszos dalban tehát eredetileg nem szerelmi bánat zokogott, hanem a nemzet elnyomása felett érzett fájdalom. Csokonai – állítólag parancsra (de hogy kitől jött a parancs, azt nem tudjuk) – két szöveget is komponált rá, melyek egyike volt a Földiekkel játszó égi tünemény kezdetű Lilla-vers.
A Reményhez (1803) című versnek sajátos kontraszthatása van, mely a tartalom és a forma ellentétéből fakad. A megfogalmazott teljes lemondás ellentétben van a csengő-bongó rokokó formával, a művészi kifejezés mögött érezhető nemes emberi tartással. A vers szépsége, verszenéje oldja is a kifejezett fájdalmat. A ritmus mindvégig trochaikus, 5-6 szótagos sorok váltakoznak. A keresztrímek négy soronként alkotnak egységet. A jelenből a régmúltba, majd a közelmúltba lépünk, s visszatérünk a jelenbe. – Amint azt a cím is jól érzékelteti – a remény messzi, el nem érhető, meg nem fogható, melynek óriási hatalma van. A második szakasz – rokokó pompával ábrázolt virágoskert képében – az élet bizakodó korszakát jellemzi. Ezt követően a képsor a visszájára fordul, téli pusztulás és kietlenség kerekedik felül. A befejező korszak visszatér a kezdő képhez, ezáltal alakul a mű kerete. Ekkor hangzik el a búcsú – Lillától, a szerelemtől, a reménytől.
Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez - verselemzés by Diána Czinkon-Szabó
S nem is viszonzatlanul... A Juliskához írt versek sorsa azonban hasonló lett a Róza-versekéhez: a Lilla-dalok darabjai közé kerültek. Talán erre utal a Reményhez híres sora is: "Kedv! Remények! Lillák! / Isten véletek! " Verseiben Lilla valóban nem egyetlen asszony. Vajda Julianna Csokonai 1797-ben Komáromban ismerkedett meg Vajda Júliával. Viszonzott és beteljesült szerelem volt az övék. A gazdag kereskedő apa azonban nem jó szemmel nézte, hogy lánya egy nincstelen, éhenkórász poétához kívánja kötni életét. Az elvárás tehát nem lehetett más, mint hogy munkát találjon a fiatalember. Csokonai munkát keres, és rögvest el is vállal egy helyettes tanári állást Somogycsurgón. Távollétében azonban Júliát Lévai Istvánhoz, egy jómódú dunaalmási kereskedőhöz adja apja. Csokonai életének utolsó pillanata ez, mikor még kilátása nyílhatott egy nyugodt, kiegensúlyozott családi életre. Az események innentől kezdve tragikus gyorsasággal követik egymást (kiújuló betegsége, Darabos utcai házuk pusztulása a tűzvészben stb.
). Lilla azonban beköltözött a halhatatlan Múzsák csarnokába. S ha több versnek nem is ő volt eredeti címzettje, máig az ő nevéhez kapcsolják e csodás költeményeket. Ha "csak" a Helikon hegyén is, de Lilla örökre "eljegyezetett" Csokonaival. Ilosvay Krisztina Élete végén, 1802-ben ismerte meg Csokonai utolsó nagy szerelmét, Ilosvay Krisztinát. Nagváradon találkoztak, s a gyönyörű férjes asszony elbűvölte a költőt. Nem ő volt azonban az egyetlen, akit elvarászolt "Kriska": Csokonai egyik első felfedezője és felkarolója, Kazinczy is szemet vetett a csinos asszonyra. Bár Kazinczy értékelte Csokonai népies költészetét, de "parlagiasságát" (szókimondást, "közönséges" stílust értett alatta a széphalmi mester) képtelen volt elfogadni. Nem felelt meg a "fentebb stílről" alkotott elképzeléseinek. Súrlódásaik csak szaporodtak, mikor rajongásuk az asszonyért nyílt rivalizálássá vált. Az Éjnek istenihez című megejtő szépségű verse őrzi e kései, és reménytelen szerelem emlékét.
Folyamatosan emelkedik a beruházási kedv Magyarországon - jelentette ki az innovációs és technológiai miniszter szerdán a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Fehérgyarmaton. Palkovics László az önkormányzat beruházásában, 895 millió forintból épülő üzemcsarnok alapkőletételén elmondta: a magyar és külföldi vállalatok körében soha nem látott szintre, 29 százalékra nőtt a beruházási ráta, ami meghaladja az Európai Unió 22 százalékos átlagát és jóval több, mint például a 18 százalékos lengyel adat. Ebben az emelkedésben Északkelet-Magyarországnak jelentős szerepe van, a most induló, vagy már elkezdett nagyberuházások megvalósulása után iparosodottság tekintetében ez a régió megelőzheti az ország északnyugati részét is - tette hozzá a miniszter. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter beszédet mond az új fehérgyarmati ipari területen az önkormányzat beruházásában, 895 millió forintból épülő üzemcsarnok alapkőletételén 2022. március 9-én Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt Ha egy közösség rendelkezik egy átgondolt stratégiával, tudja mit akar megvalósítani és tesz is érte, akkor az fog történni, mint az ország iparilag fejlettebb részén, ahogy történt ez például Kecskeméten - emlékeztetett Palkovics László.
Hozzátette, Bács-Kiskun megye északi része, részben a Mercedes beruházásainak köszönhetően, az ország egyik legfejlettebb részének számít, ehhez szükség volt többek között az infrastruktúra, az energiahálózat, az oktatás fejlesztésére. A miniszter felidézte, hogy Magyarország gazdasága 2021-ben 7, 1 százalékkal nőtt, ami az unióban az ötödik legjobb adatnak számít, a foglalkoztatási ráta pedig 73 százalékra emelkedett. A koronavírus-járvány ellenére a munkaerőpiac nem omlott össze, hanem erősödött, az európai uniós országok közül az elmúlt másfél-két évben Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben a foglalkoztatási ráta - ismertette a miniszter. Tilki Attila, a térség fideszes országgyűlési képviselője, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 4-es számú választókerületének Fidesz-KDNP-s képviselőjelöltje elmondta, a következő időszak Fehérgyarmat és térségének infrastrukturális fejlesztéseiről fog szólni, ennek keretében új híd épülhet a Szamoson, folytatódik az M34-es gyorsforgalmi út építése Záhonyig, új folyami átkelő épül a Tiszán Kisar és Tivadar, valamint Lónya és Tiszamogyorós között.
A kormány 2010 óta jelentős erőforrásokat biztosít a kötöttpályás közlekedés fejlesztéseire, a következő 10-15 év Európában is "a vasútról fog szólni" mert lényegesen energiahatékonyabb és környezetkímélőbb a közúti szállításnál. A következő 6-8 évben Magyarország 6000 milliárd forintot fordít a vasúti ágazat megújítására, ennek kétharmada a vasúti pálya fejlesztésére, egyharmada pedig a gördülőállomány korszerűsítésére fordítódik, amivel versenyképesebb, gyorsabb és kényelmesebb lesz a vasúti közlekedés - jellemezte a miniszter. Palkovics László hozzátette: az a cél, hogy rövid időn belül 25 év alá lehessen szorítani a magyar vasúti járműállomány átlagéletkorát, illetve szeretnék 60-70 százalékos hozzáadott értékben Magyarországon gyártani a járműveket, de Magyarország erősíteni kívánja a közép-európai logisztikai szerepét is. Európában a mozgatott áru mintegy 18-20 százalékát szállítják vasúton, ennél valamivel magasabb az arány Magyarországon. A magyar kormány 5 év alatt közel 30 milliárd forint támogatással segíti a kötöttpályás teherfuvarozás megerősítését - tette még hozzá a miniszter.
Palkovics László a fórumon kitért arra, a beruházási ráta jelenleg 28-29 százalék Magyarországon, amely a legmagasabb érték az Európai Unióban. Van bizalom a magyar gazdaság iránt, amit a növekvő beruházási kedv is jól mutat – tette hozzá a miniszter.