óth László: Halottról jót vagy semmit? Annak ellenére, hogy az új típusú koronavírus elleni védettséghez szükséges összes oltást megkapta, és a Maryland államban található Walter Reed katonai kórházban kíváló kezelésben részesült, hétfőn, 84 éves korában, koronavírus-fertőzés okozta szövődmények következtében elhunyt Colin Powell, néger származású volt amerikai külügyminiszter. Halottról jót vagy semmit? Amerikai lapok írják, hogy: A republikánus-párti Colin Powell kétszer szavazott a szocialista Barack Obamára. 2020 júniusában nyilvánosan bejelentette, hogy nem szavaz Trump republikánus elnökre, hanem a demokrata Joe Bident támogatja. Halottrol jot vagy summit 2018. Ez azután történt, hogy a Black Lives Matter tüntetői több millió dollár értékű vállalkozói vagyont pusztítottak el Washington DC -ben, Trump pedig az erőszakos tömeg felelősségrevonását követelte. Utolsó interjújában Colin Powell megtámadta Trump elnököt, amiért január 6 -án "megpróbálta megdönteni a kormányt". Kedden, 24 órával halála után Trump elnök közleményt adott ki a volt kormánytagról.
Vagyis hidegen hagy, hogy "Magán emberként" elítélik vagy sem., mert ezen az alapon biztos találok valamit akar Beethovenről is, vagy Picassóról, vagy Arisztotelészről. Ergo mindent dobjunk ki mert xar ember volt aki megalkotta, és vissza a barlangba Szerintem ezen kellene gondolkozni
Nem is beszélve most a duplacsavarról, a mártír miniszterelnök szobrának eltávolításáról a Vértanúk teréről 30 évvel később. De persze – éppen azért, mert a gyász tiszteletben tartása a közösség kifejezésére szolgál – nagyon is érthető az is, ha nem mindig tűnik illőnek a gyász. Halottról jót vagy semmit... - LOGOUT.hu blogbejegyzés. Nem szokás véres zsarnokokat őszintén gyászolni (ha csak zsarnoki rendszerük túl nem éli őket), sorozatgyilkosokat sem gyászolunk a közös emberi sorsra való tekintettel. Hogy hol a határ az indokolt és az indokolatlan visszafogottság kapcsán, azt persze nehéz megmondani, de még Bush vagy McCain esetében is születtek cikkek, amelyek a nekrológok túlzottan tisztelettudó, történelemhamisítással határos életrajzi összefoglalóit kritizálták. Ahogy Thatcher egykori brit miniszterelnöknek sem mindenki bocsátott meg azok közül, akik a '80-as években fasisztának tekintették őt, a nép ellenségének. Sőt, kifejezetten mérsékeltnek számító fórumokon is megkérdőjelezték a neki juttatott ünnepélyes temetés létjogosultságát, mondván, hogy mégiscsak ő volt Nagy-Britannia történetének egyik legmegosztóbb politikai vezetője.
Így gondolták ezt eleink is. Az Iliász köztudomásúlag a haragról szól (a kezdőszava is ez: mênis, harag) onnantól kezdve, hogy az Agamemnón és Akhilleusz között a zsákmány fölött kialakult nézeteltérésük miatt haragvó Akhilleusz nem hajlandó tovább harcolni a trójaiak ellen, s ezért sok ezer akháj harcos fizet meg majd drágán, köztük Patroklosz, Akhilleusz bajtársa is, egészen odáig, hogy a szeretett Patroklosz halálán feldühödött Akhilleusz vad haragjában nem csupán megöli a trójaiak bajnokát, Hektórt, de az elesett hősnek kijáró illő temetés helyett testét kocsija után húzva körbehordozza Trója körül. Ám a lényeg mégis az, hogy amikor Hektór apja, az agg Priamosz király felkeresi ellenfelét, hogy könyörögjön fia testének visszaszolgáltatásáért, a két halálos ellenség sírva békül ki egymással, legalább a gyász idejére: "S emlékezve, egyik Hektórra, a férfiölőre, sírt hevesen, fetrengve Akhilleusz lábai mellett; míg Akhilleusz a saját apját keseregve siratta s közben Patrokloszt: fölverte nyögésük a házat. Halottrol jot vagy summit 2019. "
Tudom, sokak számára nagyon csábító most Homonnay Gergelyről írni. De van egy régi latin mondás, amihez ildomos és elegáns tartani magunkat. A magyar közbeszéd egyik legnagyobb tévedése ennek a mondásnak a félrefordítása: "halottakról JÓT, vagy semmit". Az eredeti latin így szól: De mortuis nil, nisi bene. Vagyis: "halottakról JÓL, vagy semmit". A mondás eredete, indíttatása nem morális volt, hanem gyakorlati. Akkoriban ugyanis a társadalmak féltek a halottak bosszújától. Ezért aztán csak az igazságot szabad róluk elmondani, a halál után is. Halottról jót vagy semmit? - Nemzeti Hírháló. Viszont az igazság néha olyan, amit az ember az élőkről sem szívesen mond. Nem azért, mert esetleg folyton perrel fenyegetnek, hanem nem szívesen mondunk csúnya dolgokat. Mégiscsak úgy vagyunk vele: élőkről jót, vagy semmit. Ebben az esetben az "igazságnak" és a "jónak" nincs közös halmaza. Ezért most van az, amikor a legjobb csendben maradni.
Manapság nehéz szép csuhét gyűjteni. A mostani fajtáknak már nincs olyan hosszú, széles levelük. Valamikor a lófogú kukorica volt a legalkalmasabb. A levelek úgy voltak szépek, ahogy megtermettek. Fehértől az aranybarnáig több színárnyalatban pompáztak… Még bordós árnyalatút is lehetett találni. A manapság szedett leveleket felhasználás előtt, főleg ha babákat vagy díszeket készítek belőlük, gyakran előbb fehérítenem kell. – Melyikek a legjobbak? A legfelsők nem jók, ezek általában beszennyeződtek, megpenészesedtek. Rattan, vagyis a természet ereje. Az alattuk lévők és a középsők a legjobbak: még elég hosszúak és szélesek. Minél hosszabbak és szélesebbek, annál jobbak. A legalsók sem jók, mert nagyon vékonyak. – Hogyan történik a fehérítésük? Kénporral végzem. Van, aki nejlonzsákban fehérít. A leveleket nedvesen beleteszik a zsákba, majd kénport szórnak rájuk. A zsák száját jó szorosan be kell kötni, hogy a keletkezett gáz ne tudjon elillanni. Pár óra múlva óvatosan ki lehet bontani. Én a fehérítést fazékban végzem. A leveleket beáztatom, utána kifacsarom belőlük a vizet, és levágom a végeiket.
Török Gizella, mint mondja, "gyékényes", hiszen a gyékényszövés és –fonás együtt jelenik meg munkája során. Keze nyomán születhet tápai szatyor vagy Szent István és Gizella mása – egy a lényeg: gyékényből. A Somogyi-könyvtár az Internet-Térben rendezett egy 14 képből álló fotókiállítást, így most nem maguk a "gyékény kézművek", a tárgyak szerepelnek a tárlaton, hanem azok kétdimenziós változatai. Mivel így azonban nem látható, nem tapintható az anyag, nem érezzük a gyékény illatát, ezért minden lefotózott munkájához készített Török Gizella olyan kicsi tárgyat, ami kapcsolódik a képen látható alkotáshoz. A gyékényből való Szent István és Gizella fényképe mellé például tenyérnyi Szent Korona került. Gyékényből főzte – Bornemisza Eszter művei a Fugában – kultúra.hu. Tápéi versek a csusza mellé no images were found "Ez olyan most, mint egy képeskönyv – s mivel könyv, kellenek mellé versek is" – magyarázta portálunknak az alkotó. Ehhez hívta segítségül Juhász Gyulát. Mint megtudtuk egyébként, a szegedi költő Török Gizella nagyapjához járt ki Tápéra, együtt borozgattak, a nagymama készítette a túrós csuszát.
1) Mi a firhang? a) étel b) hangszer c) függöny d) ülő alkalmatosság 2) Mi a kredenc? a) hálózsák b) fürdőkád c) konyhaszekrény d) spájz 3) Mi az a pityke? a) női ruhát díszítő gomb b) fából készült gomb c) rézből készült füles gomb d) férfi ingen műanyag gomb 4) Mi az a kupujkó? a) édesség b) köpült tej c) lábbeli d) gyékényből font tojástartó 5) Mi az a szakácska? a) mellény b) csizma c) kötény d) nadrág 6) Mi az a sparhelt? a) tűzhely tea készítésére b) nagy edény c) tűzhely főzésre, sütésre d) tűzhely csak főzésre 7) Mi a pitvar? a) lakóház előtere b) alacsony pince c) disznóól d) padlás 8) Mi az a csűr? a) kerti szerszámtároló b) fedett raktár gabonának c) krumplit tároltak benne d) juhok lakhelye 9) Mi az a pötyőke? Magyar Nemzeti Digitális Archívum • Balatoni Múzeum 1896-os állandó kiállítása. a) sűrű rostos szilvalé b) ruhadarab c) tű d) sütemény 10) Mi az a kaszli? a) sótartó b) komód c) lovaskocsi d) kamra Clasament Acest clasament este în prezent privat. Fă clic pe Distribuie pentru a-l face public. Acest clasament a fost dezactivat de proprietarul resursei.
"Kisgyerekkoromban nagyon sokat hallottam, hogy 'de sok túrós csuszát megevett itt Juhász Gyula'…" A képek mellé került költemények között találjuk például a poéta tápai versciklusát is. Török Gizella gyékényszobrai témájukban leginkább a tápéi emberekhez kötődnek, megjelenik a tápéi asszony, lány és legény, a tánc, a vidámság. "Nekem nagyon fontos az anya gyermekével motívum. A legszebb dolog egy asszony, egy nő életében az, mikor anya, mikor gyermeke van, ez a téma nagyon érdekel, több változatban is megformáltam" – árulta el a gyékényszobrász. A fotók közül természetesen nem hiányozhat a már emlegetett, 2000. évi országos kiállításra készült Szent István és Gizella sem, az alkotás jelenleg a tápéi templomban tekinthető meg. Gyékénytudomány Az anyag, azaz a gyékény maga rostos szerkezetű. Tavaknál, zárt rendszerű vízben terem. Mikor megpördül a levele, augusztus 20. körül aratják. Régen kalákába verődtek az emberek Tápén, és elindultak gyékényt szedni – mesélte Török Gizella. Azután megszárították, hazavitték, otthon tárolták, és legtöbb esetben jópár hónapig, vagy akár egy évig nem is dolgoztak az új gyékényből, úgy tartották: át kell érnie.
– Milyen terveitek vannak a jövőre nézve? – kérdeztük Sexty Ildikó matajitól, a kézműves műhely vezetőjétől. – Az a terv, hogy rekonstruáljuk a rostkender feldolgozásának teljes folyamatát kenderáztatóval, tilolóval, rokkával, a fonal megszövésével, annak rendje- és módja szerint. Sokat tanultunk a beregdaróci kendermúzeumban, de továbbra is szívesen fogadunk minden tapasztalatot a kender feldolgozásával kapcsolatban. Emellett szeretnénk, ha egyszer majd egy itteni juhnyáj szolgáltathatná a gyapjúfeldolgozás alapanyagát. (Az interjút készítette: Rév Szilvia & Kun András) Tags: Kézművesség Szilvia
Itt született és szülőfalujában él Török Gizella, akinek gyékényből szőtt pompás tárgyait nemcsak hazánkban, hanem Nyugat-Európában és a tengeren túl, az USA több nagyvárosában is megcsodálhatta a közönség. Egyedi alkotásai a gyékényes mesterség kiemelkedő remekei, igazi mesterművek. Itt születtem, ahol a gyékényfeldolgozásnak több mint ezer éves hagyománya van, Tápén majdnem minden család foglalkozott ezzel az ősi mesterséggel. Már kisgyermekként rácsodálkoztam a gyékényszövésre, de a gyékényből szatyor helyett mindig valami mást, valami "többet" szerettem volna készíteni – meséli Török Gizella, a tősgyökeres tápai. A művésznő szülei és nagyszülei is gyékényszövéssel foglalkoztak, tőlük tanulta meg az ősi kézműves mesterség alapjait. A szegedi Tömörkény István Művészeti Szakközépiskola kerámia szakára járt, ahol gyakran jelent meg vállán átvetett, maga készítette gyékény táskáival, melyek alapanyagát valódi bőrcsíkokkal kombinálta, színesítette. Gizellában már tizenévesen sokszor felmerült a gondolat, alkalmas lehetne ez a csodálatos alapanyag nemcsak szatyrok és szőnyegek, hanem más tárgyak – akár képzőművészeti alkotások – nyersanyagának is.