"Etetni kell a juhot, ha nyírni, fejni akarjuk! " (Mária Terézia az úrbéri rendelet kiadásakor) 1780. november 29-én hunyt el Habsburg Mária Terézia (ur. 140–1780), a magyar történelem második, saját jogon uralkodó királynője, a felvilágosult abszolutizmus egyik legjelentősebb európai képviselője, a Habsburg–Lotaringiai-dinasztia "ősanyja". Mária Terézia rendelkezései - Történelem. Bár Mária Terézia édesapja, III. Károly (ur. 1711–1740) uralkodása azon erőfeszítés jegyében telt, hogy leánya számára biztosíthassa az öröklést, a Pragmatica Sanctio jogi biztosítékai végül a gyakorlatban nem bizonyultak elegendőnek. Alig temették el ugyanis Károlyt, Nagy Frigyes porosz király (ur. 1740–1786) megzsarolta a trónjait elfoglaló fiatal királynőt, 1740 végén pedig háborút is indított Szilézia meghódítására. Ausztria pillanatokon belül végveszélybe került, ugyanis Poroszország után előbb Károly Albert bajor választófejedelem (ur. 1726–1745), majd Franciaország, Spanyolország és Nápoly is kinyilvánította szándékát a Habsburg Birodalom felosztására.
• Szegényházakat, dologházakat, árvaházakat állítatott fel. Férjének, I. Lotaringiai Ferenc császárnak 1765-ben bekövetkezett halála után legidősebb fia, József Benedek főherceg lett a császár, II. József néven. Ausztriában társuralkodóként kormányzott anyja mellett, bár anya és fia sok politikai kérdésben igen ellentétes álláspontot foglalt el. A felvilágosodás filozófusainak szellemében nevelkedett József a radikális reformokat sürgette, konzervatív gondolkodású anyja azonban nem fogadta el ezeket. Mária Terézia 1780. november 29-én hunyt el Bécsben. A magyar és cseh királyi székben II. József követte, akit Magyarországon " kalapos király "-nak neveztek, mert nem fogadta el a magyar alkotmányt, és nem koronáztatta meg magát.
Ha a belső telek ennél kisebb volt, az a külső tartozékokból pótolni kellett, ha a belső telek 1/4 mérőnél nem nagyobb mértékben haladta meg az előírtat, "azt mint csekélységet" nem kellett figyelembe venni, ha viszont ennél nagyobb mértékben, akkor azt is a külső tartozékokhoz kellett számítani. Egy egész jobbágytelekhez tartozó szántó és rét nagysága különböző településeken az 1767. évi úrbéri tabellákban. Helység(ek) Bozsok és Szerdahely Csécsény Kisvác Palota Karácsond Szolnok Tápé Vármegye Vas Győr Pest-Pilis-Solt Heves Csongrád Szántó 18 hold 22 hold 26 hold 28 hold 30 hold 38 hold Rét 6 szekérre való 10 szekérre való 12 kaszálóra való 10 kaszálóra való 22 kaszálóra való kaszálás évente kétszer évente egyszer némely részei évente kétszer A fél-, negyed- és nyolcad jobbágytelkes jobbágyokra a fenti rendelkezés arányosítva (proportio) értendő. A jobbágyok haszonvételi jogai [ forrásszöveg szerkesztése] A második punktum a jobbágyok jogait rögzítette. Egy 1550. évi törvény alapján a jobbágyoknak szabad volt bort árulniuk Szent Mihály napjától Karácsonyig (a fenti települések közül Csécsényben /ma Rábacsécsény/, Karácsondon és Szolnokon), illetve Szent György napig (a fenti települések közül Bozsokon és Szerdahelyen /ma Kőszegszerdahely/, Kisvácon (1770-ben Váccal egyesült), Palotán (ma Rákospalota) és Tápén.
Zalka Máté: Doberdó (Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, 1979) - Szerkesztő Kiadó: Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1979 Kötés típusa: Vászon Oldalszám: 333 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 19 cm x 13 cm ISBN: 963-11-1854-1 Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg "A százados valamiben megbotlott. Lehajoltam hozzá, s ebbe a pillanatban úgy éreztem, hogy a lában alatt megmozdult a fölt. Valami iszonyatos erő odavágott a futóárok falához. - Huszár, mi ez? Huszár! - ordítottam, de nem hallottam a hangom. A légnyomás levert a lábamról, és ráestem a kapitányra. Aztán fülsiketítő dördülés hallatszott, és elsötétedett az ég. Zalka Máté | A magyar irodalom története | Kézikönyvtár. Nem is robbanás volt ez, valóságos födrengés. Alattunk vonaglott a föld, felettünk imbolygott az ég. Kezem remegett, mintha belülről rángatnák. Torkom szakadtából ordítottam, de nem halottam a saját hangomat.... Felkapaszkodom, a kezem véres, az orromból is folyik a vér, a fejem szédül.
"... más feladatunk nem maradt már, mint foszlányokat mentenünk meg a világháború hőskorából, a tradicióból és dicsőségből, mert ha nem, az érdektelenség és nemtörődömség feledésébe merül e kicsinyes, szánalmas világban minden-minden, mintha már nem is lett volna valamikor ez másképpen. Isten veletek, hős volt egyes honvédek. " - Kratochvil Károly ( A budapesti 1. Zalka Máté könyvei - lira.hu online könyváruház. honvéd gyalogezred albuma) Kiemelte még a könyv végén található, a korabeli szakkifejezéseket és fogalmakat, valamint a földrajzi neveket magyarázó jegyzékeket is. "Tudományos igényességgel, de népszerűsítő stílusban foglalják össze a Doberdónál szolgáló magyar ezredek történetét" - zárta gondolatait Balla alezredes. Komoly levéltári kutatás és terepbejárás gyümölcse a kötet Stencinger Norbert és Rózsafi János előadásikban kiemelték: a Magyar ezredek a Doberdó-fennsík védelmében embert próbáló kutatómunka eredménye, melyben mind a levéltári, mind a terepen végzett vizsgálódásoknak nélkülözhetetlen szerepe volt. "Egyik célunk, hogy bemutassuk: itt nem hadrendi számok harcoltak, hanem hús-vér emberek, olyanok, mint mi.
Hősi halált halt Huescánál, Madridtól északra, 1937. június 11-én. Zalka igen fiatalon kezdett írni, még a háború előtt melodrámákat és elbeszéléseket, a Nyugat, s különösképpen a francia naturalisták és az északi szimbolisták hatása alatt. "Dramaturgiai ideálom – írja önéletrajzában – az akkoriban feltűnt csillag, Molnár Ferenc volt. " Saját visszaemlékezése szerint irodalmi tevékenysége miatt került hadbíró elé, egy véletlenül megjelent antimilitarista szellemű elbeszélése miatt ( A sörgyáros és János, a katona, 1916). A hadifogolytáborban írt művei közül egyről, a háborúellenes, pacifista szellemű Jeruzsálem című drámáról Markovits Rodion is megemlékezik a Szibériai garnizon című regényében. 1924 után rengeteget ír, műveit az Oktyabr, Krasznaja Nyiva, Ogonyok és más szépirodalmi folyóiratok közlik. Igen nagy szerepe van a moszkvai magyar íróemigráció tekintélyének kivívásában, ő teremtett kapcsolatot először a szovjet irodalom kiemelkedő képviselőivel: Szerafimoviccsal, Lunacsarszkijjal (akit ő beszélt rá, hogy Petőfi Sándorral foglalkozzék), Gyemján Bednijjel, Furmanovval (aki törökországi harcostársa volt).
A fülem cseng, a testem mintha súlytalan lenne. A kapitány összekuporodva ül az árom mélyén. Kiegyenesedem. A futóárok falához támaszkodva megmozdulok. Nem látok semmit. Feljebb kapaszkodom, már fel is másztam a homokzsáksorig. Ráfekszem a homozsákokra és előrenézek. Ott elöl minden füstbe borult. Sokáig bámulok mozdulatlanul.
A könyv túlnyomó részét a magyar csapatok ismertetésének szentelték a szerzők, a Monarchia hadseregének felépítését pedig a temesvári VII. hadtest leírásán keresztül mutatták be. Az alezredes külön felhívta a figyelmet a rengeteg napló- és visszaemlékezés részletre, harcleírásra melyek kevésbé ismert hadi események bemutatásával színesítik a kötetet, de méltatta a jelentősebb parancsnokok, híres honvédek életét bemutató jegyzeteket is. Balla azt is fontosnak tartotta megemlíteni, hogy mindhárom szerző tollából olvashatunk tanulmányokat a számukra kedves témákban: Pintér Tamás írása a Segeti tábort, és a frontvonal mögötti életet mutatja be; Rózsafi János egy népfelkelő helytállásáról és a "Haláldombnál" folytatott felderítő vállalkozásokról; Stencinger Norbert pedig a sebesültápolásról és a katonák lelki gondozásáról írt hosszabban. "Ismertem a Karsztot. Dolinagödrökkel meglyuggatott csupasz, sivár, lehangoló mészkővilágát, mely a világháború legszörnyűbb és leggyilkosabb csataterévé avatta a doberdói fennsíkot.
A könyv azért alapmunka, mert valóban minden sorát áthatja az a szándék, amelyet Pintér Tamás fogalmazott meg az előszóban: "reméljük, sokak számára nyer magyarázatot, hogy a Doberdó miért és milyen körülmények között vált fogalommá". (Pintér Tamás–Rózsafi János–Stencinger Norbert: Magyar ezredek a Doberdó-fennsík védelmében. Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány, Budapest, 2017, 368 oldal. Ára: 4500 forint)