Kopogtatnak kop-kop-kop, (kopog) nyissuk ki az ablakot. (ablakot nyit) Ni, ni, ni, ni senki más, (előre mutogat) csak a jó Mikulás. (a fején összeteszi a kezét, Mikulás- sapka alakban) Alvós baba, (kezeit összeteszi, így emeli arcához) kispuska, (kezeivek pukát mutat) képes könyv és (maga elé tartja két tenyerét, mintha könyvből olvasna) krampuszka. (szarvat mutat) Nagy hegedű húj, húj, húj! (mutatja a hegedülést) Hosszú virgács jujj, jujj, jujj! (kezeivel jó hosszú "virgácsot mutat) Ennek egy másik változatát így olvastam a neten: Cseng a csengő, csingiling, Csizma koppan odakint. kopogtatnak, kop-kop-kop, Nyissuk ki az ablakot. Ni-ni! A jó Mikulás! Bizony ő az, senki más! Ősz szalállaföldig ér, tornyos süveg a fején, vastag kesztyű a kezén, havas bunda a vállán, nehéz puttony a hátán. Puttonyában sok-sok jó, alma, dió, mogyoró, hajas baba kispuska, képeskönyv és krampuszka, kis hegedű húj-húj-húj, Hosszú virgács, júj-júj-júj!
Az erdőben van egy ház, (mutatja a "háztetőt") abban lakik a Mikulás. (mutatja a fején a csúcsos sapkát) A bajusza hófehér, (mutatja a bajuszt) szakálla térdig ér, (mutatja, milyen hosszú a szakálla) a puttonya sokat ér, (mutat a vállára vagy a válla mögé) sok ajándék belefér. Kopogtatnak kop-kop-kop, (kopog) nyissuk ki az ablakot. (ablakot nyit) Ni, ni, ni, ni senki más, (előre mutogat) csak a jó Mikulás. (a fején összeteszi a kezét, Mikulás- sapka alakban) Alvós baba, (kezeit összeteszi, így emeli arcához) kispuska, (kezeivek pukát mutat) képes könyv és (maga elé tartja két tenyerét, mintha könyvből olvasna) krampuszka. (szarvat mutat) Nagy hegedű húj, húj, húj! (mutatja a hegedülést) Hosszú virgács jujj, jujj, jujj! (kezeivel jó hosszú "virgácsot mutat) Ennek egy másik változatát így olvastam a neten: Cseng a csengő, csingiling, Csizma koppan odakint. kopogtatnak, kop-kop-kop, Nyissuk ki az ablakot. Ni-ni! A jó Mikulás! Bizony ő az, senki más! Ősz szalállaföldig ér, tornyos süveg a fején, vastag kesztyű a kezén, havas bunda a vállán, nehéz puttony a hátán.
Ma elkezdtük a készülődést az ünnepekre. Az első dekoráció az ajtóra került, miután elkészült rögtön készítettem róla egy képet. Ennek a dísznek, - ha közelebbről megnézitek - azért van egy icipici szépséghibája. Nézzétek meg közelebbről kicsit a képet, eltűnt szőrén szálán a mikulás egyik "keze". Kerestem, kutattam, de sehol nem leltem rá, míg egy óvatlan pillanatban észrevettem Thomast amivel Ábel fiam játszott éppen, ahogy zakatol a síneket, és az egyik vagonja szállítja a mikulásom kezét. :) Azóta persze pótoltuk a "kezecskét" is. Végül belinkelek nektek egy tündéri versikét a kopogtató mikulásról. Kopogtatnak kop-kop-kop, (kopogunk) nyissuk ki az ablakot. ("ablakot nyitunk") Ni-ni, ni-ni, senki más, (előre mutatunk) csak a jó Mikulás. ("bajuszt pödrünk" vagy "a szakállunkat simítjuk") Alvós baba, (kezeit összetesszük és az arcunkhoz emelijük) kispuska, (kezünkkel puskát mutatunk) képes könyv és (két tenyerünk a könyv és olvasunk) krampuszka. (szarvat mutatunk a fejünk tetején) Nagy hegedű húj, húj, húj!
Nyissuk ki az ablakot. Ni-ni! A jó Mikulás! Bizony ő az, senki más! Ősz szakálla földig ér, tornyos süveg a fején, havas bunda a vállán, nehéz csizma a lábán. Puttonyában minden jó, alma, dió, mogyoró, hajas baba kispuska, képeskönyv és krampuszka,. % Kányádi Sándor: Aki fázik Aki fázik, vacogjon, Fújja körmét, topogjon, Földig érő kucsmába, Nyakig érő csizmába! Burkolódzék bundába, Bújjon be a dunyhába, Üljön rá a kályhára, Mindjárt megmelegszik! % Ténagy Sándor: A kéregető kis veréb Csipp-csipp! ugra-bugra, kis veréb szállt ablakunkba. Mért csipogsz, kis bohó? – Zúg a szél, és hull a hó. Csipp-csipp! ejnye-bejnye, milyen bátor most őkelme. Mért csipogsz, kis veréb? – Elfogyott az eleség. Csipp-csipp! tipeg-topog, csőre üti az ablakot. Mit kívánsz, kis vacak? – Morzsát, magot, bogarat. Ejnye-bejnye, ugra-bugra, ezért szálltál ablakunkba? Gyere hát közelébb, tiéd ez a kiflivég. % Simkó Tibor: Csürdöngölő Duda dünnyög: dü, dü, dü, Fölsivít a hegedű. S mint a zúgó szélmalom, Felel rá a cimbalom.
(Eljátszása két módon lehetséges. Vagy egy gyermek meséli az egész történetet, s a többiek pantomimmal szemléltetik a történteket – vagy minden szereplő a saját szövegét is elmondja a cselekvése mellé. ) Mesélő: Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer négy gyertya. Olyan nagy volt a csend körülöttük, hogy tisztán lehetett érteni, amit egymással beszélgettek. Azt mondta az első: 1. gyertya: - ÉN VAGYOK A BÉKE! De az emberek nem képesek életben tartani. Azt hiszem, el fogok aludni… Mesélő: Néhány pillanat múlva már csak egy vékonyan füstölgő kanóc emlékeztetett a hajdan fényesen tündöklő lángra. A második azt mondta: 2. gyertya: ÉN VAGYOK A HIT! Sajnos az emberek fölöslegesnek tartanak. Nincs értelme tovább égnem… Mesélő: A következő pillanatban egy enyhe fuvallat kioltotta a lángot. Szomorúan így szólt a harmadik gyertya: 3. gyertya: - ÉN A SZERETET VAGYOK! Nincs már erőm tovább égni. Az emberek nem törődnek velem, semmibe veszik, hogy milyen nagy szükségük van rám… Mesélő: Ezzel ki is aludt.
Hullámzás: a tengervíz hullámzását a felette kialakuló szél kelti, mely a vízfelszín felett kialakuló légnyomáskülönbség hatására jön létre. Ezért a tengervíz emelkedik és süllyed, a vízrészecskék gördülő mozgással körpályán mozognak. A hullámok előre haladó mozgást nem végeznek, hanem az emelkedő hullámhegy süllyedő hullámvölggyé esik vissza. Nagy foldi légkörzés. Tengeráramlás: a tengervíz tartósan egy irányba haladó mozgása, csak a felső pár száz méter vastag vízréteg vesz benne részt. Megkülönböztetjük az Egyenlítőtől a sarkok felé haladó meleg tengeráramlásokat, illetve a fordított irányú hideg tengeráramlásokat. A felszíni és mélyáramlások egymásba fonódó rendszere állandó mozgásban tartja a világtenger víztömegét (nagy földi vízkörzés). A tengeráramlások hűtő-fűtő hatása miatt pozitív és negatív hőmérsékleti anomáliák jönnek létre. Tengerjárás: a tengerjárás vagy árapály a tengervíz vízszintingadozása. Oka a Hold és a Föld bolygó rendszer tömegvonzása, a Hold és a Föld közös tömegközéppont körüli keringéséből származó centrifugális erő (+ a Nap gravitációs vonzereje).
A pusztulás során létrejönnek a sziklafalban bemélyedések (fülkék), iilletve teraszok, ahol a törmelékek felhalmozódnak. Pusztuló partoknál a korábbi kőzetek megmaradnak a tengerben, toronyként jelezve a korábbi partvidéket. Épülő partnál a tengervíz hullámai csak apró méretű hordalékot szállítanak, melyek lerakódnak. 1. Turzás alakul ki, ha ezen hordalékok felhalmozódnak, és a tengervíz felé magasodnak. Légkörzés - Havassy. A turzás lehet reszkető turzás, mely mögött lagúna jön létre, vagy kialakulhatnak turzáskampók, melyek nagyobb öblök előtt lerakódott hordalékgátakból képződnek. A tengerpartoknál a már említett deltatorkolatú folyók is nagy mennyiségű hordalékot raknak le.
A Föld Hold felőli oldalán és az azzal ellentétes oldalon a centrifugális erő és a Hold vonzóerejéből származó erők eredője okozza az elmozdulást, a Hold felőli oldalon a tömegvonzás nagyobb, míg a Holddal ellentétes oldalon a centrifugális erő hatására a tengervíz megemelkedik, és kialakul a dagály. A Föld más részein ekkor alacsony a tengervízszint, ezt apály nak nevezzük. Ugyanazon területen 6 óránként alakul ki az apály és a dagály. A beltengereknél kicsi a szintkülönbség (10-30 cm), ezért deltatorkolat alakul ki. Óceánoknál 1-2 méter, ezek öbleiben és a folyótorkolatokban kialakulhat 5-15 méteres szintkülönbség is, mely az öböl alakjától, irányától függ – a legmagasabb a fjordoknál, öblöknél és tölcsértorkolatoknál. Felszínformálás: A tengervíz építő és pusztító munkával egyaránt formálja a tengerpartokat. A mélyvizű partoknál pusztító, a sekélyvizű partoknál építő munkát végez a tengervíz. Pusztuló partnál a tenger hullámai nagy magasságba felcsapódnak: a hullámok ereje, a tengervíz nyomása és a törmelékek pusztítják a partot.