Slides: 9 Download presentation ÉRTÉKTEREMTŐ FOLYAMATOK MENEDZSMENTJE Tóth Attiláné dr 2015/16 -os tanév II. félév WSUF Első óra Szereplők: Vállalat (képesség) Fogyasztó (igény) Természeti környezetük Természeti tőke burok lehetőség védelem életfeltétel alapanyag Társadalmi környezet I. Mit jelent a pénztőke, a humántőke, a megtermelt tőke, a társadalmi tőke a vállalat szempontjából, és a fogyasztónak? Társadalmi környezet II. gazdaság, tudomány, technika, politika erkölcs, vallás, Vállalat célja: fogyasztói igényt elégít ki nyereség elérése mellett. Olyan termékeket (szolgáltatást) kell előállítani, amelyek a fogyasztó számára ÉRTÉKET képviselnek. Értékteremtő folyamat: a termelés, szolgáltatás, logisztika funkcióhármas egysége. Vállalat alapkérdései: Kivel? Célcsoport képzés Mit? Piackutatás Hogyan? Értékteremtő folyamat Mennyiért? Árképzés, költség elemzés Mikor? Időérték Értékteremtő folyamatok és a vállalat küldetése Mit? Hogyan? Értékteremtő folyamatok menedzsmentje feladatok megoldással 10 osztály. Kinek? Vállalati Értékteremtő Fogyasztói Képességek folyamatok igények A vállalatnak kapcsolata van/ kell, hogy legyen a következőkkel: Munkavállalók, beszállítók, forgalmazók Szabályok, törvények, előírások Erkölcs-felelősség Szakképzés – ismeretterjesztés Média Tudományok Szervezetek (civil, szakmai, hivatalos)
Értékteremtő folyamatok menedzsmentje by Henriett Honti
A könyvben foglaltak elméleti és tapasztalati hátterét erősíti a hozzá kapcsolódó Szöveggyűjtemény. Borító tervezők: Városi Tibor Kiadó: Aula Kiadás éve: 2004 Kiadás helye: Budapest Kiadás: Negyedik kiadás Nyomda: Korrekt Nyomdaipari Kft. ISBN: 9639585211 Kötés típusa: fűzött kemény papír Terjedelem: 599 Nyelv: magyar Méret: Szélesség: 16. 00cm, Magasság: 24.
A videó stream nem a mi csatornánk, a tartalomért nem tudunk felelősséget vállalni. Kanári-szigeteki vulkánkitörtés háttere Elsőre talán meglepő lehet – főleg magyar szemmel -, hogy a Kanári-szigeteken aktív vulkáni tevékenység zajlik. A szigeteken több, mint 2 millió állandó lakos él (gondolj bele, gyakorlatilag többen, mint Budapesten), ráadásul ez Európa egyik legnépszerűbb turistacélpontja. De a valóság mégis az, hogy ezek a szigetek nem csak vulkáni tevékenységnek köszönhetően alakultak ki, de ma is aktívak ebben a tekintetben. Index - Külföld - Hatalmas vulkánkitörésre figyelmeztetnek a Kanári-szigeteken. Talán egy kis figyelmeztetés arra nézve, hogy bizony vannak a Földnek olyan területei is, amik Magyarországnál lényegesen jobban ki vannak téve a természet erőinek. La Palma szigetén legutóbb 1971-ben és 1949-ben is volt kitörés. A szigeteken az elmúlt évszázadokban több vulkánkitörést is feljegyeztek, Tenerifén példuál 1909-ben. A belinkelt cikk alján spanyolul egy összefoglaló táblázatot találsz az elmúlt 500 év vulkánkitöréseiről a Kanári-szigeteken. A Kanári-szigetek térképe Az alábbi térkép a Kanári-szigeteket mutatja be.
La Palma szigetén nagyjából 83 ezren élnek, a Teneguía-vulkán legutóbb 1971-ben tört ki – azóta Spanyolországban sehol sem történt vulkánkitörés. Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését. Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.
A Cumbre Vieja a korábbi kitörések nyomán több mint 2000 méter magas, a sziget déli részén észak-déli irányban húzódó hosszú hegygerinc. Kimerülőben a kanári-szigeteki vulkán? | hirado.hu. Simon Day, londoni vulkanológus 1999-ben jelentette meg földtani térképezésén és modellszámításokon nyugvó tanulmányát arról, hogy ezen a helyszínen a vulkánkitörés erősebb földrengéssel kísérve a meredek hegyoldal omlását okozhatja. Számításai szerint mintegy 500 köbkilométernyi kőzet szakadhat egyszerre a tengerbe, ami több tíz méter magas szökőárat indítana el az Atlanti-óceánon – mondja a Harangi Szabolcs. Hozzáteszi: Day részéről mindez egy legrosszabb forgatókönyvű tudományos felvetés volt, de ugye benne van a különlegesség, a tragédia, a szenzáció, így a sajtó alaposan felkapta. Nem szakad le egyszerre Egy hete, amikor szeptember 11-én La Palmán sorozatos földrengések kezdődtek, és a kutatók vulkánkitörésre figyelmeztettek, természetesen előtérbe került a "jóslat", Harangi professzor tucatnyi megkeresést, kérdést kapott még a Kanári-szigeteken élő magyaroktól is: mi lesz most?
Az egyszerű válasz az, hogy nagy valószínűséggel semmi. A földtani környezet, a szigetet körülvevő üledék vizsgálata bizonyítja, hogy egy ilyen lejtőösszeomlás nem egyszerre történik, hanem szakaszosan. Másrészt, az esemény nem történik előjelek nélkül: a hegyoldalban repedések alakulnak ki, ezek egyre nőnek, majd kisebb-nagyobb darabok omlanak le. Ez utóbbi tehát a pusztító megaszökőár elleni második érv: a kőzettömeg nem egyszerre indul meg, hanem "darabokban", amelyek viszont nem okoznak nagyobb szökőárat. Kizárni természetesen semmit nem lehet, de a megacunamit előidéző omlás esélye teljesen elenyésző. Kanári-szigetek olcsón: takarékos nyaralás tippek - Kanári-szigetek Info. Amíg viszont a közvélemény erre koncentrált, kevesebb figyelem jutott a jóval enyhébb, ám így is veszélyes valós eseményekre. Nézzük most ezeket. A felszín emelkedni kezdett La Palmán utoljára 50 éve, 1971-ben volt vulkánkitörés, akkor a sziget déli csücskében épült fel egy vulkáni kúp (Teneguía). Azóta többször regisztráltak földrengésrajokat annak bizonyítékaként, hogy időszakonként magma nyomul a sziget alá, de ezeket nem követte vulkánkitörés.
Az intézkedés La Palma mintegy 3500 lakosát érinti Los Llanos de Aridane és El Paso településeken. "Az újabb kijárási tilalom az időjárási körülmények következménye" – közölte a sziget katasztrófavédelmi hatósága. A meteorológiai viszonyok ugyanis olyanok, hogy a gázok a légkör alsóbb rétegeiben gyűlnek össze, ahelyett, hogy szertefoszlanának. A sziget érintett térségeiben élőket felszólították, hogy zárják be az ajtókat és ablakokat, és kapcsolják le a légkondicionáló készülékeket, hogy ne juthasson be kívülről levegő. A spanyol geológiai és bányászati intézet (IGME) pénteken számolt be arról, hogy újabb kráter nyílt meg a Cumbre Vieja vulkánon, amelyből láva tör fel és tart a tenger felé. Miguel Angel Morcuende vulkanológus a tűzhányó "intenzív tevékenységéről" beszélt mindezzel összefüggésben. Eddig hozzávetőleg hatezer embert evakuáltak a szeptember 19-én kitört vulkán körüli veszélyeztetett térségekből, ahol több mint nyolcszáz épület semmisült meg. Ugyanakkor a sziget 83 ezer lakosának mindössze töredékét, kevesebb mint nyolc százalékát érinti közvetlenül a vulkánkitörés – tette hozzá Morcuende.
A mostanihoz hasonló kijárási tilalmakat korábban San Borondon, Marina Alta, Marina Baja és La Condesa településeken rendeltek el, mivel megemelkedett a levegő kén-dioxid szintje. (Kiemelt képünk: Izzó lávát és hamufelhőt lövell ki a Cumbre Vieja tűzhányó a Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigetek La Palma szigetén 2021. szeptember 26-án reggel. A sziget déli részén lévő vulkán ötven év szunnyadás után egy héttel korábban tört ki újra. A lávafolyam 420 házat döntött romba, és 190 hektárnyi területet terített be. Több mint hatezer embert kellett evakuálni. MTI/AP/Daniel Roca)