Elveszíteni egy hozzátartozót mindig fájó, és a lelki nehézségek mellett szembe kell nézni egyéb ügyintézéssel, adminisztratív dolgokkal is. Ilyen például – adott esetben – az örökölt ingatlan adásvétele is. A szakértők tapasztalata szerint sokan még családon belül is tabuként kezelik az örökléssel összefüggő témákat és kérdéseket, pedig jobb felkészülni minden jogi és pénzügyi eshetőségre is. A Duna House Barométer legfrissebb adatai szerint az örökölt ingatlan értékesítése még mindig az egyik legfőbb ok, ha a tulajdonos eladásra kínálja lakását. A koronavírus okozta járványügyi helyzetben sajnos ez nem is meglepő. A júliusi statisztika alapján nagyságrendileg azonos, 17-18%-os arányban keltek ebből az apropóból az ingatlanok Budapesten és vidéken, ami 3, illetve 8 százalékpontos csökkenést mutat a tavalyi év azonos időszakához képest. Az eladók motivációját tekintve, az idei első félévben rendszerint nagyobb volt a különbség a két földrajzi terület között. Folyamatos tendencia volt, hogy a vidéki eladók 25%-a bocsájtotta áruba örökségét.
Kinek mennyi jár eladás esetén? Sokszor előfordul, hogy az örökösök egyszerű megoldásként az ingatlan eladása mellett döntenek. Amennyiben minden tulajdonostárs egyetért, és beleegyezik az eladásba, még akkor is vitás lehet, hogy melyiküknek mennyi fog járni a ház vagy lakás vételárából. - A tulajdonostársak mindegyike tulajdoni hányada arányában jogosult a vételárból őt megillető részre. Amennyiben az ingatlanban 50-50% tulajdoni hányaddal rendelkeznek, úgy az ingatlan vételárából is fele-fele arányban fognak részesülni - mondja dr. Dobozy Lilla. - Árnyalhatja még a képet, ha valamelyik tulajdonostárs értéknövelő beruházást végzett az ingatlanon. Akkor el lehet térni a tulajdoni hányad szerinti megosztástól, mivel a beruházás tulajdoni igényt keletkeztet, ami nem évül el, így kérheti a közös tulajdonban végzett ráfordítás miatti értéknövekedés ellenértékét - teszi hozzá az ügyvéd. Ha az egyik örökös eladná, a másik viszont nem Sokkal bonyolultabb a szituáció, ha az örökösök közül valaki szeretné eladni a megörökölt ingatlant, de a másik vagy többi tulajdonos számára ez a megoldás nem jöhet szóba.
Fontos azzal is tisztában lenni, hogy az örökség értékét a hagyatéki leltárban határozzák meg. És ha el akarjuk adni örökölt ingatlanunkat, akkor 5 éven belül a keletkezett nyereségünk után (ami az eladási ár és a hagyatékban megállapított ár különbsége), személyi jövedelemadót kell fizetnünk. Az örökösnek vagy örökösöknek ezért tudniuk kell, hogy mennyi lehet az ingatlan reális ára. Hiszen, ha túl nagy a szakadék a megállapított hagyatéki árhoz képest, akkor a gyors értékesítés ellen szólhat a magas jövedelemadó – jegyezte meg Balla Frigyes. Amikor nagyon kéne a bevétel… Persze, ha valakinek égető szüksége van pénzre, akkor általában nincs mit megfontolni a kérdése. Ilyenkor egyértelmű az eladás. Inkább csak az merül fel kérdésként, hogy mennyire sürgős az eladás, és milyen áron fog megszabadulni az ingatlantól az újdonsült tulajdonos. Sok esetben előfordul, hogy bizony nem sokat várnak, inkább piaci ár alatt válnak meg az új tulajdonosok az örökölt ingatlantól – derült ki Marosvölgyi Gabi, a Balla Ingatlan csepeli és szigetszentmiklósi irodájának szakmai vezetője szavaiból.
1. Legyen egyetértés az örökölt ingatlan ügyében Végrendelet nélkül az első és legfontosabb – ami ugyan magától értetődő -, hogy teljesen értsen egyet minden tulajdonos! Nem elég azonban nagyvonalakban egyet érteni, muszáj mindenben egyetérteni! Mindenek előtt állapodjanak meg az örökölt ingatlan értékében, amennyiért mindenki hajlandó majd megválni tőle. Ehhez manapság valódi támpontot jelent a hagyatéki végzésben szereplő összeg, de kétség esetén értékbecslő majd pontosítja a piaci értéket. Feltétlenül tájékozódjanak adózási kérdésekben is! Érdemes azt is végiggondolni, hogy időben mikor lehet mindenkinek esedékes az ingatlan átadása, mikor lehetséges a személyes tárgyak elszállítása. Legyen egyértelmű minden érintett feladata, hogy ki-ki milyen szerepet fog játszani a folyamatban, mikor mit fog tenni, hogy senki ne várjon hiába a másikra. Az tehát a fontos, hogy mindenről próbáljon meg minden érintett előre információt szerezni, hogy ne a folyamat abban a részében lepődjünk meg, amikor már mással lenne szerencsésebb foglalkozni.
Érdemes tudni viszont, hogy a költségekkel csökkentett bevétel tovább csökken attól függően, hogy a lakás eladása mikor történik meg a megszerzéshez képest. 0-1. Átruházásra (eladás) a megszerzés évében vagy az azt követő (első, 1. ) évben törétnik meg Ilyenkor a vételár – költségekkel csökkentett összeg 100%-a jövedelemnek 2. Ha az ingatlan megszerzését követő 2. évben történik az eladás Ilyenkor a számított összeg (bevétel – költségetk) 90%-a az jövedelem. 3. Ha a harmadik évben történik az eladás Ilyenkor a 60%-a a jövedelem. 4. Ha negyedik évben történik az értékesítés akkor a (bevétel – igazolt költség) 30%-a számít jövedelemnek 5. Ha az ötödik évben vagy az után történik az értékesítés Akkor 0% számít jövedelemnek. Vagyis öröklés utáni 5. évtől kezdődően jövedelemadómentesen lehet eladni egy ingatlant. A jövedelemadót tehát az alábbi módon kell megfizetni: eladási ár – költség – évekre vetített%-os korrekció az így kapott jövedelem alapján 15%-os SZJA fizetési kötelezettség jelentkezik.
Ha azonban az egyikük csak 40, a másikuk 60%-kal rendelkezik, akkor az előbbi 40, az utóbbi 60 ezer forintot kap majd havonta. Ha valaki beköltözne Olyan helyzet is előállhat, hogy valamelyik vagy akár több tulajdonostárs szívesen lakná a rájuk szállt ingatlant. Arról, hogy ki költözhet be, egymás között, vagy vita esetén külső segítséggel tudnak megegyezni a tulajdonosok. – Lehetőség van arra, hogy a közös tulajdon használatát a tulajdonostársak valamilyen megállapodással, illetve szerződéssel rendezzék egymás között. Az ingatlan igénybevételéről való megállapodás írásbeli vagy szóbeli formában is létrejöhet, de akár kifejezett megegyezés nélküli vagy hosszú ideig tartó tényleges megosztott használattal is kialakíthatják. Ha a tulajdonostársak nem tudnak megállapodni a kérdésben, arra is lehetőség van, hogy annak módját és mértékét a bíróság rendezze – mondja az ügyvéd. Fontos tudnivaló az ajándékozásról – Két testvér esetén az is előfordulhat, hogy az egyik a másiknak kívánja ajándékozni az ingatlanban meglévő tulajdoni hányadát, ami a 2020. július 08. napi hatállyal módosult az illetékekről szóló 1990. évi XCIII.
A kor előrehaladtával, 50 év körül, a női ciklus fokozatosan elmarad. Korai klimaxról abban az setben beszélünk, ha a tünetek a 40 éves kor előtt jelentkeznek. A kor előrehaladtával a női ciklus először szabálytalanná válik, majd végül teljesen elmarad. Menopauzáról beszélünk, ha menstruáció az előző egy éven belül nem jelentkezett. Ezt az időszakot egyéb tünetek is kísérik: hangulati ingadozások, hőhullámok, alvászavarok, a szexuális vágy csökkenése, hüvelyszárazság a legjellemzőbb panaszok. Külső és belső kiváltó okok A korai menopauza gyakran korai petefészek elégtelenség következménye. A petefészkekben található petesejtek mennyisége az életkor előrehaladtával természetes módon csökken: 35 éves kor után a petefészkek folyamatosan öregszenek és átlagosan a nők 50 éves kora körül teljesen kimerülnek. Korai klimax - amikor túl gyors a természet. A korai petefészek kimerülés esetén ez a folyamat előretolódik, a petefészkek idejekorán elvesztik hormontermelő és érett petesejt-képző funkciójukat, a korábban teljesen szabályos menstruációs ciklus felborul, majd teljesen elmarad.
A betegség során a méhnyálkahártya szövete nemcsak a méhen belül, hanem más női szerveken (petefészkek, petevezetékek és a kismedence egyéb területei), de akár a belekben is megjelenhetnek, különböző méretű cisztákat és hegesedéseket okozva. A betegség kezelése jelenleg hormonterápiával lehetséges, amely átmeneti ugyan, de szintén felborítja a természetes hormonegyensúlyt a szervezetben, így ilyenkor is jelentkezhetnek a menopauza tünetei. Annak ellenére, hogy ez valóban a nők jelentős százalékát érintő betegség, sokan hosszú ideig nem jutnak pontos diagnózishoz, és éveken keresztül szenvednek a betegség tüneteitől. Külső behatások – tartós betegségek, műtéti beavatkozások Súlyos megbetegedés gyógyítása sok esetben csak a beteg szervek eltávolításával érhető el. A férfiak hajlamosabbak az érelmeszesedés kialakulására : Mozo-aloewebshophu. Ha a betegség a hormontermelő szerveket, például a pajzsmirigyet vagy a petefészket érinti, az szintén következményekkel jár. A petefészek eltávolítása nemcsak daganatos megbetegedés, hanem súlyos endometriózis miatt is indokolttá válhat.
A csontok épségének megőrzését pattogatott amarántmag fogyasztásával segíthetjük. Ezen kívül fontos még a dohányzás elhagyása és a napi 2 liter magas kalcium és magnézium, de alacsony nátrium tartalmú ásványvíz fogyasztása. Forrás: Endokrinközpont Forrás: Sajtóközlemény
Képek: Getty Images.
A menopauza, azaz a petefészkek hormontermelésének hanyatlása, ezzel együtt az ösztrogénszint csökkenése a női szervezet természetes folyamata. Tünetei rendszerint a negyvenes évek második felében, a változókor kezdetén jelentkeznek először. Korai klimax tünetei nőknél. Manapság azonban – bizonyos külső tényezők, illetve betegségek és azok kezelése révén – sokkal több fiatal nőt is elérhetnek ezek a változókori folyamatok. A hormonális átállás következtében, a nők szervezetében a petefészkek hormontermelése általában a negyvenes évek második felétől egyre hanyatlik, majd teljesen megszűnik. A petefészek működésének megváltozása, valamint a petesejtek mennyiségének fokozatos csökkenése teljesen természetes és elkerülhetetlen folyamat, amely már 40 éves kor körül is elindulhat úgy, hogy a változással, azaz a hormonszint-csökkenéssel járó tünetek évekig nem jelentkeznek látványosan. Nagyban függ az egyéni adottságoktól, hogy kinél milyen mértékűek a hormonhiánnyal összefüggő problémák: befolyásolják a testi adottságok, az életkörülmények, a támogató környezet megléte vagy hiánya, illetve a lelki alkat egyaránt.
Orvosi okokból is bekövetkezhet a klimax Olykor a menopauza viharos gyorsasággal is bekövetkezhet: ha valamely orvosi okból el kell távolítani a petefészkeket, olyankor értelemszerűen azonnal megszűnik a természetes nőihormon-termelődés, ami miatt a változókorra jellemző, kellemetlen "klimaxos" tünetek rövid időn belül jelentkezhetnek. Korai klimax tünetei oltottaknál. – Negyvenéves voltam, amikor rendellenesen erősen és fájdalmasan kezdett jelentkezni a menstruációm, és a vizsgálatok alapján méheltávolítást javasoltak nekem. Amikor kiderült, hogy korábban már kezeltek úgynevezett ösztrogénfüggő sejtburjánzás okozta melldaganattal, a nőgyógyászom leült velem, hogy meggyőzzön: ha már úgyis műteni kell, akkor ez jó alkalom lehetne arra, hogy a petefészkeimtől is "megszabaduljak" – meséli Renáta. – Az orvosom ugyanis azt mondta, ha eltávolítják a petefészkeket, onnantól nem termelődik több ösztrogén a szervezetemben, és így nagy valószínűséggel a mellrák sem tud többé kiújulni nálam. Tudtam, hogy igaza van, ezért igent mondtam a beavatkozásra, amit azóta sem bánok.
Szerző: 2020. december 1. | Frissítve: 2021. november 28. Forrás: A klimax vagy menopauza az élet azon szakasza, amikor a nő többet már nem menstruál, a reproduktív éveinek végére ér. Ez általában a negyvenes életévek végén, az ötvenesek elején történik, de van, akinél előbb jelentkezik. Korai klimax tünetei képekkel. A klimax első jelei (Fotó: Getty Images) A természetes menopauza az idősödés normális része, a menstruációs vérzés nélküli teljes évet tekintjük a menopauzának. Általában az ötvenes évek elején jelentkezik. Az életkor előrehaladtával a pubertáskor óta működő reprodukciós ciklus lassulni kezd, és felkészül arra, hogy befejeződjön. A menopauza közeledtével egyre kevesebb az ösztrogén hormon a petefészkekben, és a csökkenéssel a menstruációs ciklus elkezd változni. Szabálytalanná válhat a ciklus, majd leáll. A menopauza egyes szakaszaiban - perimenopauza, menopauza és posztmenopauza - különböző tünetek tapasztalhatók. Perimenopauza A perimenopeuza egy átmeneti szakasz, amikor a petefészkek kevesebb hormont kezdenek el termelni, emiatt az ösztrogénszint és a progeszteronszint ingadozó lesz, és kevesebb lesz a tesztoszteron is.