A nő elnyeri a veszélyes drogkartell… Status: Befejezett sorozat
Nem tudva… Status: Visszatérő sorozat Exek és nyomozók Exek és nyomozók Exek és nyomozók sorozat online: Léa Soler parancsnoknak, a montpellier-i nyomozási részleg új vezetőjének Paul Marchallal, egy zseniális, de kiszámíthatatlan és ellenőrizhetetlen rendőrrel kell együtt dolgoznia, aki történetesen az ő… Status: Visszatérő sorozat Fiatalkorúak bírósága Fiatalkorúak bírósága Fiatalkorúak bírósága sorozat online: Egy szigorú bíró komplex esetekkel foglalkozik a fiatalkorúak bíróságán, és az igazságszolgáltatásba vetett hitével kompenzálja a fiatalkorú bűnözők iránti ellenszenvét. Status: Befejezett sorozat The Circle – USA The Circle – USA The Circle – USA online: Státusz és stratégia találkozik ebben a kísérletben, ahol a játékosok online flörtölnek, barátkoznak és kamu profilt alkotnak a 100 000 dollár elnyerése érdekében. Status: Visszatérő sorozat Ku'Damm 63 Ku'Damm 63 Ku'Damm 63 sorozat online: A Ku'Damm 63 minisorozat a Ku'damm 56 és Ku'Damm 59 minisorozatok folytatása, amely az 1963-es évek Berlinjében játszódik.
MIRACULOUS - 3. évad 4. rész - Retróna [TELJES RÉSZ MAGYARUL, LINK A LEÍRÁSBAN] - YouTube
A matematikusok Nobel-díjaként emlegetett, 2002-ben alapított Abel-díj a norvég kormány finanszírozásában valósul meg, és 7, 5 millió norvég korona (271 millió forint) pénzjutalommal jár. A díjazottak kiválasztása a nemzetközileg elismert matematikusból álló Abel Bizottság ajánlásán alapul. A rangos Abel-díj idén két matematikusé Lovász László, a budapesti Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kutatóprofesszora, az ELTE nyugalmazott egyetemi tanára, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke az izraeli Avi Wigderson nal, a princetoni Fejlett Tanulmányok Intézete munkatársával közösen kapta a Norvég Tudományos Akadémia 2021-es Abel-díját. A Norvég Tudományos Akadémia elnöke, Hans Petter Graver szerdán jelentette be Oslóban, hogy a matematikusok Nobel-díjaként emlegetett elismerést két matematikus kapja idén. Az Abel-díj 2021-ben Lovász László matematikust is illeti / Fotó: The Royal House of Norway A díj az elméleti számítógép-tudomány és a diszkrét matematika terén elért meghatározó jelentőségű munkásságukért jár, és szerepükért abban, hogy ezek a modern matematika központi területeivé válhattak.
A magyar Lovász László és az izraeli Avi Wigderson kapta meg a matematikusok Nobel-díjaként ismert és jegyzett Abel-díjat – jelentették be ma a norvég fővárosban. Lovász László elmondta, hogy az izraeli matematikussal jól ismerik egymást, de nincsenek rendszeres munkakapcsolatban. "Wigdersonnal ugyanannak a területnek a két oldalán állunk, kicsit eltérő fókuszból tekintünk a tudományra" – fejtette ki. "Mindig is az izgatott, hogyan lehet a különböző tudományterületeket összekapcsolni: ezért kezdtem el annak idején az elméleti számítógép-tudomány és a diszkrét matematika összefüggéseivel foglalkozni" – mondta el az MTI-nek Lovász László matematikus, miután Oslóban bejelentették, hogy idén ő az Abel-díj egyik kitüntetettje. A matematikusok Nobel-díjaként jegyzett elismerést Lovász László Avi Wigderson matematikussal közösen nyerte el. Felidézte, hogy a diszkrét matematika és a számítógép-tudomány kapcsolata az 1960-1970-es években alakult ki. "Akkoriban a diszkrét matematika nem volt fősodorbeli része a matematikának, inkább fejtőrös érdekességnek számított" – fogalmazott a tudós, aki ebben az időben Erdős Pál mentoráltjaként foglalkozott a gráfelmélettel.
Lovász László átveszi a kitüntetést Áder Jánostól. Fotó: Máthé Zoltán/MTI LOVÁSZ LÁSZLÓ: "A MATEMATIKA KICSIT HASONLÍT A ZENÉHEZ" Az ember, miközben a saját problémáján gondolkodik, sokszor jelentős előrelépést érhet el, ha van kitekintése más tudományterületre is – hangsúlyozta az MTI-nek Lovász László Abel-díjas, Széchenyi-nagydíjas és állami díjas matematikus, a Magyar Corvin-lánc birtokosa, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja és korábbi elnöke, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professor emeritusa. "Nyolcadik osztályos koromban kezdtem el matek szakköre járni, ott magával ragadott a feladatok megoldása, az, hogy egy példát milyen ötlettel lehet igazán szépen megoldani. A szakkör vezetője tanácsolta, hogy menjek a Fazekas Mihály Gimnáziumba, akkor indult egy matematika tagozatos osztály és attól kezdve már egyenes volt az út, hogy matematikus legyek" – emlékezett vissza a kezdetekre a számítógép-tudomány világhírű kutatója, akit azóta Corvin-lánccal, Abel- és Wolf-díjjal, Széchenyi- és Bolyai-nagydíjjal is kitüntettek.
Abban megegyeztek, hogy a matematikát is a társadalomtudományok mellé veszik. Az államfő Lovász László tevékenységét méltatva elmondta: a matematikus fontos feladatának tartja, hogy magyar diákokat tanítson, hiszen - idézte Lovász Lászlót -, ő is nagyon sokat kapott a magyar matematikaoktatástól. Gyurcsány a nemzet erejét a tudásban látja Gyurcsány Ferenc miniszterelnök köszöntőjében úgy fogalmazott, egy nemzet annyit ér ebben a mai világban, amennyi a teljesítménye. "Mi magyarok hajlamosak vagyunk a jövő helyett a mába, nemegyszer pedig a múltba fordulni". Úgy vélte, Magyarországon milliókban van ott a vágy, hogy az országot naggyá tegyük. A nemzetek erejét és nagyságát ma egyre kevésbé az adja meg, hogy mekkora a területük, mekkora a lélekszámuk. A miniszterelnök rámutatott arra a jelenségre, hogy tíz diákból ketten úgy fejezik be az iskolát, hogy nincs szakképzettségük. "Belőlük lesznek a holnap szegénylegényei" - tette hozzá. Ha van nemzeti program, az az oktatatás, a kultúra és a tudomány programja - jelentette ki.
Jenlegi munkáiról elmondta, hogy Barabási Albert László fizikussal egy közösen elnyert európai uniós pályázaton a nagy hálózatok dinamikájával foglalkoznak. Szerinte a járvány matematikai szempontból is nagy kihívás, kutatócsoportjával az emberek kapcsolati hálóján keresztül a járvány terjedésének dinamikáját vizsgálják. Lovász László elnöksége alatt, 2019 júliusában, hónapok át tartó tárgyalássorozat és tiltakozások után, az Országgyűlés megszavazta azt a Palkovics-tervként emlegetett törvényt, amellyel elvették az MTA-tól az akadémiai kutatóhálózatot, a hazai tudományos élet legfontosabb intézményrendszerét. Erről itt olvashat bővebben. A matematikusok Nobel-díjaként emlegetett Abel-díjat 2002-ben alapították, 7, 5 millió norvég korona (272 millió forint) pénzjutalommal jár, amit a norvég kormány finanszíroz. A díjazottakat a nemzetközileg elismert matematikusból álló Abel Bizottság ajánlása alapján választják ki.
Tehetsége a számos világhírű matematikusunk pályáját megalapozó Rábai Imre óráin bontakozott ki: 1964 és 1966 között a Matematikai Diákolimpiáról három aranyéremmel tért haza, 1966-ban a Magyar Televízió Ki miben tudós? vetélkedőjét is megnyerte. Matematikai tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán folytatta, ahol 1971-ben végzett. 1971-75 között az ELTE tudományos főmunkatársaként dolgozott, 1975-től 1978-ig a szegedi József Attila Tudományegyetem docense volt. Az intézményben 1978-ban egyetemi tanárrá nevezték ki, 1982-ig a Geometriai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanáraként folytatta munkáját. 1982-ben ő alapította meg és 1993-ig vezette az ELTE Számítógép-tudományi Tanszékét. 1993 és 2000 között a Yale Egyetem Számítógép-tudományi Tanszékének professzora volt, 1999-től 2006-ig a Microsoft kutatásvezetőjeként dolgozott. Magyarországra visszatérve 2006 és 2011 között az ELTE TTK Matematikai Intézetének igazgatója volt, jelenleg nyugalmazott egyetemi tanár, professor emeritus.