Javult Lerch István állapota Lerch István a két agyvérzését követően már egy hónapja kórházban van, most azonban úgy tűnik, hogy napról-napra javul az állapota. A népszerű zenész az országos Rehabilitációs Intézetben lábadozik jelenleg, de most biztató híreket kaptunk felőle. Lerch istván gyermekei film. Ápolónő segítségével már képes enni, ugyanis újra tud nyelni, és egyedül is képes ülni – tudta meg a Best magazin. A javulás persze nem véletlen, naponta két gyógytornász is foglalkozik vele.
Horváth Charlie managementje is örömmel fogadta a zenekar kezdeményezését. Olyannyira, hogy a legendás énekes elfogadta a felkérést és közreműködőként is hallható a dalban! "Hihetetlen megtiszteltetés ez nekünk. Augusztus végén a Tom-Tom Stúdióban rögzítettük a dalt Charlieval. A hangmérnöki feladatokat pedig ismét nem kisebb szakember vállalta el, mint Dorozsmai Péter. Róla többek között azt is érdemes tudni, hogy Charlie hangmérnöke, az 1994-ben kiadott legelső szólólemezétől kezdve" – mondta Zoli, majd azt is hozzátette, a több szakmai díjjal is elismert Dorozsmai az elmúlt 30 évben olyan zenészek lemezein dolgozott, mint Presser Gábor, Dés László, Ákos, Rúzsa Magdi, Mága Zoltán és még lehetne folytatni a sort. A Name Project pedig még tovább álmodott, hiszen vokálra felkérték azt a Szolnoki Pétert, akit hazánk egyik legjobb férfihangjának tartanak, s aki 23 évvel ezelőtt is hangját adta a dalhoz. Lerch István dalszövegei, albumok, kotta, videó - Zeneszöveg.hu - Ahol a dalszövegek laknak. Most gyermekei Balázs és Bogi is segítették a tökéletes vokálban. "A legnagyobb nevek álltak mellénk, így összeállt az a stáb, akik eredetileg is jelen voltak a felvétel megszületésekor.
Az ezzel kapcsolatos hiányokról és a lehetséges megoldásokról is beszélgetnek: hogyan birkózhatunk meg ezekkel a sokakat érintő problémával? Többek között ezekre is választ kapunk majd az áprilisi Femina Klub estjén. Pontos részletek az estről itt olvashatók: Jegyek kizárólag online érhetőek el, kattints ide a vásárlásért! Időpont: 2022. április 25. 18 óra Helyszín: József Attila Színház Promóció
Ritkulnak ugyan, de nem lehet tudni, mikor jön ismét. Mi történne, ha nem ismerem fel, vagy késik a mentő? Olyan helyen akartam tudni, ahol biztonságban gyógyulhat tovább – mesélte Enikő, aki István nővérével több tucat intézményt járt végig. – Türelemmel várunk, örülünk minden apró fejlődésnek, minden felszedett kilónak, minden centiméternek, amivel magasabbra emeli a lábát vagy a karját. Lerch két éve kapott sztrókot, életmentő műtéten esett át, de később újabb agyvérzést kapott. – Az orvos arra kért, köszönjek el tőle, mert a gyógyulási esélyei nagyon gyengék. István onnan jött vissza, ahonnan kevesen. Küzd, élni akar és gyógyul, de még senki sem tudja megmondani, meddig juthat el – vallotta be Enikő, aki mindennap látogatja a párját: a születésnapján is mellette volt, a karácsonyt is együtt töltik az otthonban. Lerch istván gyermekei 2. – Körbevesszük a szeretetünkkel, mert biztos, hogy ez is gyógyszer. Mindent újra kell tanulnia A felépülés nagymértékben attól függ, hogy a sztrók melyik agyterületet érintette, illetve mekkora volt a károsodás.
Kalandos életet élő vándorcigányok és hatalmukkal visszaélő, galád, mégis nevetséges nemesek a főszereplői a klasszikus Jókai-regényből, A cigánybáróból készült adaptációnak, a több generáció által jól ismert Szaffi című animációs filmnek. A Strauss-dallamokkal megelevenedő izgalmas történetben fontos szerep jut még a basa évtizedeken át rejtegetett kincsének, meg a bájos címszereplő és az ágrólszakadt Botsinkay Jónás között szövődő szerelemnek. Aggodalomra semmi ok: minden jó, mert a vége jó. A cigánybáró megjelenésének századik évfordulóját a Pannónia Filmstúdió nagyszabású animációs film bemutatójával ünnepelte 1985-ben: a Dargay Attila által rendezett Szaffit már a premiert követően közel egymillióan látták, de népszerűségét máig őrzi. Az osztatlan siker több okra vezethető vissza. A rendező mellett Nepp József és Romhányi József jegyezte parádés forgatókönyv szerves részét képezik az ifj. Johann Strausstól - nemcsak A cigánybáró című operettből - átigazolt dallamok. Az emberekkel egyenrangúvá emelt állatszereplők felvonultatása vagy a szereplők hangját kölcsönző színészóriások szintén segítettek a Jókai Mórhoz méltóan szövevényes történet sikerre vitelében.
Ásvai Jókay Móric, közismertebb nevén Jókai Mór (Komárom, 1825. február 18. – Budapest, Erzsébetváros, 1904. május 5. ) A márciusi ifjak egyike, regényíró, a "nagy magyar mesemondó", országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tagja, a Szent István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság tagja, 1876-től 1903-ig a Petőfi Társaság elnöke, a Dugonics Társaság tiszteletbeli tagja. Jókai Mór (1825–1904) református középnemesi családban született Komáromban. Az anyakönyvezéskor a Jókay Móric nevet jegyezték be, de 1848-ban demokratikus érzésű lévén az y-t i-re változtatta, hogy nemesi származása ne kapjon hangsúlyt. Ekkoriban kezdte el használni hivatalos írásokban és művei aláírásakor a rövidebb Mór utónevet is. Iskoláit Pozsonyban (ahová az akkor szokásos módon cseregyerekként, német nyelvtanulás céljából küldték el), Pápán és Kecskeméten végezte. A pápai református kollégiumban ismerte meg Petőfi Sándort és annak unokatestvérét, Orlai Petrich Somát (a későbbi festőművészt); velük együtt vett részt az iskola önképzőkörének munkájácskeméten 1842–44 között jogot tanult.
A végtelen türelmű író otthon, reggeli közben fakadt ki. A háttérben egy rendkívül előnytelen szerződés állt, amely sok pénzt húzott ki az írófejedelem zsebéből. A cigánybáró eredetileg Szaffi címmel a Székely Nemzetben jelent meg 1883-ban, tizenkilenc folytatásban. Önálló kötetben egy évvel később, immár a végleges címmel, 1885-ben adta ki a Révai Testvérek, s a következő évben már németül is olvasható volt. A "valcerkirály", Johann Strauss hosszabb ideje kacérkodott a gondolattal, hogy valamilyen magyar témájú színpadi műre komponáljon, amire Liszt Ferenc is kapacitálta. Kézenfekvőnek tűnt, hogy a legsikeresebb szerző, Jókai Mór valamelyik írását adaptálja. Úgy tudni, a Szaffi novellaváltozatát maga az író adta Straussnak, aki egy Ignaz Schnitzer nevű, igencsak dörzsölt színházi embert bízott meg a fordítással és a librettó elkészítésével, majd félretette a kéziratot. Schnitzer, látva a folyóiratközlés sikerét, rávette a zeneszerzőt az operett megírására. Sok időt nem áldozott rá, éppen hogy elkészült a művel az 1885. októberi premierre.
A formaságokhoz két tanúra van szükség, így először a közelben tanyázó cigányasszonyhoz, Cziprához kopogtatnak be. Az asszony megjósolja Barinkaynak, hogy hamarosan nagy öröm éri: nászéjszakáján egy álom derít majd fényt arra, hol leli meg apja elrejtett kincseit. Második tanúnak Zsupánt hívják, akinél Barinkay reklamálni kezd a kastélya miatt. Végül azt ajánlja neki: ha Zsupán lánya valóban csinos, és elveheti feleségül, akkor hajlandó eltekinteni a pertől. A lány nevelőnője, Mirabella jelenik meg, aki legnagyobb meglepetésére Carneróban rég nem látott férjére ismer: 24 évvel ezelőtt, a belgrádi csatában sodorta el őket a sors egymás mellől, amikor Mirabella egy török pasa fogságába esett. Fiuk, Ottokár zenetanárként szolgál a Zsupán-házban, és gyengéd érzelmeket táplál a "sertéskirály" lánya, Arzéna iránt. Az elbűvölő lány megjelenik, és Barinkay feleségül is kéri, ám Arzéna, aki Ottokárba szerelmes és ki akarja menteni magát a kényszerházasságból, kijelenti: legalábbis bárónak kell lennie annak, akinek ő a kezét nyújtja.
De Róza asszony csak az előadás előtti napon szánta rá magát a bécsi utazásra. Az ura ünnepléséből, a bankettből s a felköszöntőkből az asszony csupán forma szerint veszi ki a részét, az ő gondolatai már csak újfundlandiján és baromfiudvarán járnak. Mert mialatt a svihák librettista készpénzben leszúrt négyezer forinton csalja ki Jókaiból A cigánybáró sok tízezret érő előadási jogát, azalatt Jókainénak a lakomán, a szállodában és a vendéglőkben csak arra volt gondja, hogy a sonka-, csibe- és zsemlemaradékot úgy csenje el, hogy a bécsi útra felpakolt táskáit a kétszeresére dagadva vihesse haza. Ez a tény a végtelen türelmű Jókait is annyira kihozta a sodrából, hogy az első pesti reggelijük után kitört belőle a harag: »Hol az abrakos tarisznyád? Hadd töltöm bele még ezt a megmaradt tejet is, mert ilyen szárazon nem eszik meg tyúkjaid a zsemlét…«" Hozzátartozik a történethez, hogy Jókai nem is négyezer forintért, hanem csak a feléért kótyavetyélte el a jogokat. Jókai kiadója, a Révai Testvérek hiába próbálkozott a szerződés megtámadásával – semmit nem ért el.
Kétségtelen, hogy a két elbeszélés közül A cigánybáró az ismertebb, de a Strauss-Schnitzer-operett jóvoltából. Annál érdekesebb visszanyúlni az eredetihez, amely, fura történetének mulatságos romantikája ellenére, szokatlanul illúzió nélküli, sőt romboló erővel festi meg a szegedi boszorkánypörök, a prédául esett földek és földönfutók, a Mária Terézia udvarának fénye alatti sötét árnyékok hazai emberöltőit, a felvilágosodás korának túl sötét előestéjén. A Párbaj Istennel alighanem ennél is művészibb, sőt jelentékenyebb alkotás.