Élvezd a medvehagymát! Így főztök ti – Erre használják a Nosalty olvasói a... Új cikksorozatunk, az Így főztök ti, azért indult el, hogy tőletek, az olvasóktól tanulhassunk mindannyian. Most arról faggattunk benneteket, hogy mire használjátok az éppen előbújó szezonális kedvencet, a medvehagymát. Fogadjátok szeretettel két Nosalty-hobbiszakács receptjeit, ötleteit és tanácsait, amiket most örömmel megosztanak veletek is. Nosalty Ez lesz a kedvenc medvehagymás tésztád receptje, amibe extra sok... Végre itt a medvehagymaszezon, így érdemes minden egyes pillanatát kihasználni, és változatos ételekbe belecsempészni, hogy még véletlen se unjunk rá. A legtöbben pogácsát készítenek belőle, pedig szinte bármit feldobhatunk vele. Adventi koszorú készítés mézeskalácsból. Mi ezúttal egy istenifinom tésztát varázsoltunk rengeteg medvehagymával, ami azonnal elhozta a tavaszt. És csak egy edény kell hozzá! Hering András
A mécsestartókkal egyszerűbb dolgom volt, a mézeskalács alapra mézeskalács figurákból, dekoratív fűszerekből, narancshéj csillagokból készítettem a díszítést, ráhelyeztem a teamécsest vagy gyertyát, és kész is. Az egész munka három délutánt vett igénybe, de az egyes munkafázisokat több részletben is lehet végezni, ahogy időnk engedi. Na, de menjünk sorjában! Hozzávalók a mézeskalácshoz: (én két adagot használtam fel az összes alkotáshoz, és még rengeteg figura is kijött belőle) 50 dkg szitált liszt 16 dkg porcukor 1 csapott teáskanál szódabikarbóna 0, 5 teáskanál mézeskalács fűszer 20 dkg szobahőmérsékletű, folyékony méz 2, 5 dkg puha margarin 1 tojás+1 tojássárgája Elkészítés: A száraz anyagokat összekeverjük, közepébe fészket készítünk, beletesszük a margarint, a mézet és a tojást. Adventi koszorú mézeskalácsból - Receptkereső.com. Az első TRÜKK: Nem szabad nekiesni összegyúrni az egészet, mert nem fog összeállni! A közepében először az ujjainkkal összekeverjük-habosítjuk a folyékony részeket, és apránként dolgozzuk hozzá a lisztet. Idő kell neki, amíg átnedvesedik, ezért, ha nagyon morzsálódna, akkor addig gyurmázzuk az anyagot, amíg összeáll, és aztán folytatjuk a liszt hozzáadását.
Hozzávalók elkészítés: – nehézség: Nincs beállítva sütési hőfok: – sütési idő: – 2 kávéskanál gyömbér 25 dkg méz 3 tojás 30 dkg cukor 30 dkg margarin 2 kávéskanál fahéj 3 kávéskanál szódabikarbóna 1 kg liszt 2 kávéskanál szegfűszeg 1 kávéskanál narancshéj A díszítéshez tojáshab marcipán szegfűszeg dió ehető dekorgyöngy és amit még gondolunk Papírformák egy üres tekercs (pl. alufóliás) a koszorú formája 1-2 levél minta Elkészítés A mézet és a fűszereket összefőzzük, hozzáadjuk a margarint, és kevergetve kihűtjük. A tojásokat felverjük és hozzáadjuk a cukrot, a lisztet összekeverjük a szódabikarbónával, és hozzáadjuk a mézes margarint, és a tojásos cukrot. Egy éjszakát állni hagyjuk, másnap különféle formákkal kiszúrjuk, és aranysárgára sütjük. Kivágjuk a kör formát az alaphoz, majd a leveleket a sablon segítségével. A levelekhez felváltva az aranyszínű és a kakaós masszából dolgozunk. Fiatalok főzőiskolája: November 2014. Néhány levelet az üres tekercsre téve sütünk meg, ettől íves lesz a levél formája. A kisült formákat elhelyezzük a koszorú alapon.
A cukormáz receptjét korábban itt publikáltam. További téli ötletekkel – köztük adventi, karácsonyi témákkal – itt ismerkedhetsz meg. Ha tetszik, csatlakozz a Facebook oldalamon is, hogy mindig értesülj a legújabb ötletekről!
Művein övcsatok, tarsolylemezek díszítései, az említett népek szimbolikája, totemállatai egyaránt nagy hangsúlyt kapnak. Dávid Júlia több év kísérleti munkájával sajátos technikát és egyedi stílust hozott létre: az alkotásokra jellemző, hogy a művésznő az üveg mindkét oldalára fest, ezért áttetsző, finom felületek váltogatják egymást a karakteresen erős színűekkel. A meghatározó színek – az arany, a bíbor, a türkiz – és különböző árnyalataik attraktívvá teszik a műveket, erősen emlékeztetve a tűzzománcra. Bár az alkotások által felidézett jelképrendszer az ősi múltat idézi, a képek feltétlenül szólnak a múlt század megpróbáltatásokon keresztülment emberéről is. Dávid Júlia kiállítása június 30-ig tekinthető meg a szegedi Novotel Szállóban. Egyedi kézműves textil táskák textil játékok. Magyar Nemzet, 2005. Június 17. Haág Zalán Áttetszőség és ragyogás az üvegen Dávid Júlia festményei sajátos technikával készülnek Textilesből lett üvegfestő az erdélyi származású, Szegeden élő Dávid Júlia. Arany és bíbor uralta, sajátos technikával készült képein jellemzően a honfoglalás kori motívumok, történetek köszönnek vissza.
A honfoglalás kori régészeti leletanyag talán legizgalmasabb tárgyai közé sorolhatók az ún. rozettás lószerszámveretek. A korszak kutatói már igen korán felfigyeltek arra, hogy ezek a virágot ábrázoló veretek kizárólag a nők lószerszámzatát díszítették. A képeken látható rozettás lószerszámveretek Törtel-Demeter tanya (Pest megye) lelőhelyről származnak. Kevesen tudják, hogy az eddig napvilágot látott aranyozott ezüst rozettás veretgarnitúrák közül ennek a legnagyobb a tömege. A tárgyegyüttest még érdekesebbé teszi az egyik szíjvégen látható szarvasábrázolás. A honfoglalás kori leleteken megjelenő motívumok között a – mitikus állatokkal ellentétben – valódi állatok (mint például madár, kutya, szarvas) ábrázolása nem túl gyakori. Egyedi táskák honfoglalás kori motívumokkal | Márkus Mónika. Kép: Rozettás lószerszámveretek Törtel-Demeter tanya lelőhelyről. A 10–11. századi jelentősnek tartott női sírok két jól elválasztható csoportra oszthatók. Az egyik viseleti csoportnál az elhunyt ruházatát gazdagon ékesítették, azonban, ha volt is mellettük lószerszám, az szinte teljesen díszítetlen volt.
A jászságiak azonban ilyen könnyen nem engedték elkendőzni őseik hagyatékát, alapos, és kitartó néprajzi gyűjtéssel nagyanyáik és nagyapáik ködmöneit összegyűjtve kiállítást rendeztek a Jász Múzeumban, aminek köszönhetően az egész ország újra megismerhette a legendás múltra visszatekintő mintákat. Immáron nem kétséges, hogy Móra Ferenc híres kincskereső kisködmöne is jászsági mintával volt kivarrva, hiszen édesapja Berényben született, és mesterségét is ott tanulta. A két vadásztestvér és az agancsos szarvasünő. Az agancsos szarvasünő motívumának eredetét László Gyula a későbbi szkíta művészetre ható "lurisztáni bronzok" idejébe (kb. Kr. Honfoglaláskori motívumok fafaragásokon - Hir45.hu. e. 1100-600) helyezi. Az újabb kutatás szerint azonban a lurisztáni bronzok az indogermánok Perzsiában való megjelenése előtti idők művészetét reprezentálják, tehát nem lehet szó görög, vagy iráni közvetítésről. A mezopotámiai dámszarvas a suméroknál már a 3. évezredben szent állat volt: a dámünőket a templomok kultikus ligeteiben tenyésztették, s tejüket pl.
Az alkotás a 6. -számú főút mellett, Pécsről Szigetvár felé haladva jobb oldalon, egy aranyvesszősövénnyel szegélyezett kis parkban áll. Az emlékmű tetején egy faragott Szent korona található, alatta honfoglalás-kori motívumok, legalul pedig három címer látható. Az emlékművön az alábbi felirat áll: Millennium 2000, tehát az emlékmű 2000-ben a millennium alkalmából készült. Az alkotás Szatyor Győző fafaragó munkája. Források:
A Marosvásárhelyen született alkotó Kolozsváron végeztetanulmányait, majd éveken keresztül Törökországban élt. Munkásságában az erdélyi népművészet, a keleties motívumrendszer elemeit ötvözi a magyar és balkáni kultúrák misztikus eredettörténetével. Közel nyolc év munkásságát átölelő kiállítása december elsejéig látható a Somogyi Könyvtár első emeletén. - Kétségkívül kalandos és mozgalmas életútjának melyek voltak azok a fő állomásai, amelyek alkotói pályáját alakították? - Mivel gyerekként a marosvásárhelyi Képzőművészeti Líceumba jártam, az erdélyi néprajzi kincs egész életemben meghatározó marad. A képzőművészeti órákat a Kultúrpalotában tartották, ahol minden nap láthattam a nagy mesterek freskóit, ablakfestményeit, a sajátos kalotaszegi, erdélyi ősmagyar motívumokat. Ezekből a beépült gyökerekből mindig lehet meríteni, és bevallom, visszavágyom szülővárosomba, hogy a letisztult kompozíciókat újra láthassam. Kolozsváron a textil szakon már grafikákat szőttem. Itt sokkal felszabadultabban, kötöttségek nélkül lehetett alkotni.
Emiatt kicsit mindig karikatúraszerűek is az ábrázolások. Igaz ez az állatszobrokra is, mert azoknak is van egy-egy jellegzetes tulajdonsága, mozdulata, ha úgy tetszik személyisége. Egyik kedvencem a kecske. A nagyobb munkákat mindig rajz előzi meg. Grafikái azonban sokkal stilizáltabbak, mint a szobrok. Azt mondja: ez azért van, mert itt nem a kidolgozottságra törekszik. Ezek csak vázlatok, amik addig jók, amíg magát az elgondolást – vagyis a szobor alapötletét – nem rögzíti általuk. A színek aztán egy idő után eltűntek Németh János szobraiból, és maradt a terrakotta. - Úgy éreztem, hogy ha már megformáztam valamit, ahhoz nincs mit hozzátenni, nincs mit rátenni. Élénk színek nélkül is egész. Maximum egy kis patinás agyagmáz jöhet szóba, ami kiemel bizonyos részeket, vagy az árnyalatok által ráerősít egy-két jellegzetességre. A Vörös kakas Ez a "színvisszavétel" egyébként az 1970-es évek elejétől vált jellemzővé, amikor a zalaegerszegi uszodába készítette a nagyméretű kerámia-domborművét.