A múlt héten Kiskunhalas egyik utcájában egy nejlonzsákban 45 denevért találtak. A téli álmukat alvó védett állatokat erőszakkal távolították el búvóhelyükről úgy, hogy több állat is belepusztult a sérüléseibe. Járókelők találtak rá Kiskunhalason egy utcában a nejlonzsákra, amelyben 45 denevért kucorgott. Azonnal értesítették a kiskunhalasi Zöld Közösségért Természetvédelmi Egyesületet. Kiderült, hogy egy lakás redőnytokjába beköltözött, telelő denevérek zavarták az ott lakót, aki erőszakkal eltávolította őket onnan. Az eset elszenvedői ezúttal fehérszélű törpedenevérek voltak – olvasható a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság honlapján. 1 / 4 Fotó: Zöld Közösségért Természetbarát Egyesület A fehérszélű törpedenevér (Pipistrellus kuhlii) Magyarországon védett faj, természetvédelmi értéke 50 000 Ft. Mint írják, miután a természetvédők kiszabadították denevéreket a zsákból, a többség el tudott repülni, de nyolc példány addigra már elpusztult, hatot pedig sérülten szállítottak a Szegedi Vadasparkba.
Az utóbbi években több okra visszavezethető drasztikus fecskelétszám-csökkenés ellen szeretne fellépni a Zöld Közösségért Természetbarát Egyesület. A szervezet műfecskefészkek, fecskepelenkák gyártására és kihelyezésére ösztönzi a lakosságot. A város fecskéinek megfigyelésére és védelmére hozott létre egy online csoportot a közösségi oldalon a kiskunhalasi Zöld Közösségért Természetbarát Egyesület. Az önkormányzattal, a Kiskunsági Nemzeti Parkkal, civil szervezetekkel és természetbarát magánszemélyekkel közösen, együttműködve indítottak egy a város és kistérségére kiterjedő projektet, melynek fő célja az említett terület fecskeállományának felmérése, számolása és támogatása - írja a. fotó: – Az utóbbi években több okra visszavezethető drasztikus fecskelétszám csökkenése ellen szeretnénk fellépni, elsősorban fajvédelmi ok miatt. Aztán természetesen nagyon fontos a lakossági szemléletformálás. A fecske népszerű és kiválóan alkalmas az érzékenyítésre, főként, mert akihez beköltözik ez a madár, az egy kicsit a magáénak is érezheti.
Sajnos egy közülük már nem élt, mire Szegedre értek. A természetvédők csak remélni tudják, hogy a téli álmukból erőszakosan megzavart röpképes denevérek találnak majd maguknak megfelelő telelőhelyet. 2 / 4 Fotó: Zöld Közösségért Természetbarát Egyesület A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai és a természetvédők felhívják a lakosság figyelmét, hogy a hazánkban előforduló 28 denevérfaj mindegyike védett, elpusztításuk, zavarásuk vagy búvóhelyük lerombolása, károsítása törvénybe ütköző cselekedet. Több denevérfaj is rendkívül alkalmazkodóképes, és a természetes élőhelyeik beszűkülésével előszeretettel költöznek épületek hasadékaiba, tetőszerkezetébe. Ez gyakran konfliktushoz vezet az ott lakókkal. 3 / 4 Nyolc denevér elpusztult Fotó: Zöld Közösségért Természetbarát Egyesület A hatályos törvényeknek megfelelően azt kérik, hogyha valakit nagyon zavar az állatok jelenléte, vagy épületbontás, felújítás, szerelés, esetleg korhadt fa kivágása közben denevérekre bukkan, semmiképpen ne próbáljon "megszabadulni" tőlük!
A múlt évben Kiskunhalas térségének egyik legjelentősebb természetvédelmi felfedezése a hamvas rétihéja költése volt a harkakötönyi Harkai-tó térségében – tudatta a halasi Zöld Közösségért Természetbarát Egyesület. – A hamvas rétihéja hazai és európai állománya jelentősen csökkent az elmúlt 15 évben, de hosszabb távon még elkeserítőbb a helyzet. Mindössze 50–70 pár közé becsülik a hazai állományt, így a kellő intézkedések hiányában pár év alatt akár el is tűnhet a hazai költőmadarak sorából a faj. Ennek elsődleges oka élőhelyének csökkenése – írták. Talajon fészkel Az üde, vízállásos rétek fészkelő faja fészkét talajra, legszívesebben zsombékos élőhelyre építi. A korábbi folyószabályozásokkal, majd a lápos vízállásos területek lecsapolásával és művelésbe vonásával az élőhelyeik eltűntek. A Harkai-tó térségében már két éve is feltételezték a faj esetleges költését, de végül csak tavaly májusban sikerült a fészekfoglalást megfigyelni és videofelvételekkel megörökíteni. Fotó: Wikipedia Fészkelő párok Majd Somogyi István természetvédelmi őrrel és Turnyi Zoltán hamvasrétihéja-védelmi koordinátorral többször is jártak a halasi természetvédők a területen, ahol három fészkelő párt találtak.
A madár jobb szárnya nagy eséllyel végérvényesen sérült, további információt állapotáról idővel közölnek a gyógyítók.
Továbbá sor került az épület tartószerkezeti megerősítésére is. A műemlék épületben megtörtént az új gépészeti és elektromos rendszerek kiépítése is. Ehhez szükséges volt a telken belüli közműhálózat kiépítése. A kastélyt körülölelő több hektáros park is megújult, kihelyezésre kerültek új padok, kerékpártárolók és játszótéri elemek, megtörtént a szökőkút felújítása, amely modern fényelemekkel és vízjátékkal is gazdagodott. Herczeg Tamás, a térség országgyűlesi képviselője Forrás: Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram/NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. A kiállítás A felújított épületben egy korszerű, interaktív, illetve immerzív kiállítás került kialakításra, amely a "Vendégségben Wenckheiméknél" címet viseli, és amely a 19. Történelmi kastélyt adtak át Békés megyében. század második felének, a historizmus korának főúri életformáját mutatja be. A tematika valódi élményt nyújt, és olyan érzéssel tölti el a látogatót, mintha a Wenckheim család vendégeként járná végig a kastélyt. Az élményközpontú tárlat a Wenckheim-dinasztia többgenerációs családi történetein, főúri tradícióin is végigkalauzolja az ide érkezőket.
ügyvezető igazgatója adta át. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter Forrás: Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram/NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. A Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram első ütemében, a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. koordinációjában, összesen 60 milliárd forintból 30 műemlék – 18 kastély és 12 vár – újul meg, amelyek nemcsak régi szépségüket nyerik vissza, hanem új funkciókkal is gazdagodnak, hogy adottságaikhoz méltó módon feleljenek meg a mai kor turisztikai igényeinek. A program keretében egyszerre valósul meg az épített örökségi értékek megőrzése és a műemlékek hiteles bemutatása. Átadták a megújított szabadkígyósi Wenckheim-kastélyt - galéria. Virág Zsolt a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram végrehajtásáért felelős miniszteri biztos, Miniszterelnökség Forrás: Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram/NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. Kastély- és családtörténet A kastély épületét gróf Wenckheim Frigyes és felesége, gróf Wenckheim Krisztina megbízásából Ybl Miklós tervei alapján 1875–79-ben építették fel historizáló, döntően német neoreneszánsz stílusban.
Felújításra vár a szabadkígyósi Wenckheim kastély, az önkormányzat lovakat tart és kötvényt bocsát ki, hogy valóra váljon a "kastélyálom". Szabadkígyós felújítja a Wenckheim-kastélyt mielőtt az épület állapota annyira leromlik, hogy veszélybe kerülne az ország egyik jelentős építészeti értéke. Balogh József, a település polgármestere elmondta, a második világháború befejezése után a kastélyban, amelyet 25 hektáros angolpark vesz körül, iskola működött, ennek is köszönhető, hogy az épület egyáltalán megmaradt, bár műemlékvédelmi szempontból keletkeztek károk. Nem olyan régen még az ebédlő falán kosárlabdapalánk és bordásfal volt, most próbálják pótolni a faragott falburkolat és a bútorzat hiányosságait, ezzel két hónap alatt elkészülhetnek. Az önkormányzat tavaly májusban kapta vissza az épület vagyonkezelési jogát. Megvizsgáltatták, hogy az utóbbi fél évszázadban milyen változtatások, beavatkozások történtek, s a felmérés során kiderült, az épületet helyre lehet állítani a 19. század végének megfelelő állapotban.
A kiállítás személyes hangon megszólaló hősei a kastély hétköznapjait és ünnepeit is elmesélik. Továbbá a kastélyban helyet kapott rendezvényterem, múzeumpedagógiai szoba, a földszinten megnyílt a főúri hangulatot idéző Krisztina-kávézó és a múzeumshop.