Nem tudom, hol szedte föl ezt a tyúkot. Egy kis tyúk többe kerül, mint egy szent feleség. ( Móricz Zsigmond)
6. ( átvitt értelemben, tájszó)
Vidéken a városi embernek minden új, de az, hogy a tanyasi tojás jobb, a sárgája szebb és a tyúk finomabb (főleg ha nem etetted hülyeségekkel), ez szinte mindenki számára világos. Selyemtyúkok A selyemtyúkok Kínából származnak, hosszú múltra tekinthetnek vissza. Régebbi jegyzetek alapján hasonló tollazatú elődje már több mint ezer évvel ezelőtt is megtalálható volt. A selyemtyúkok már néhány évszázada feltűntek Európában. Agyafúrt kereskedők a nyúl és baromfi kereszteződéseként kínálták a hiszékeny csodálkozó vevőknek. Hörög a tyúk őse. Talegallatyúk Teljes tollazattal születik A madarak többsége csupaszon vagy egyszerű pihetollakkal jön világra, míg a talegallatyúk teljes tollruhájában kel ki a tojásból és azonnal repülni is tud. Törpe selyemtyúk Egy szokatlan tollazatú, szelíd törpetyúk taraja a kékesfeketétől a kékes bordóig, arc és nyaklebenye sötét, szemei sötétek, jól kialakult bóbitája miatt egy nagyon jellegzetes jelenség, ezért gyakran, mint dísztyúkot tartják.
Ez pedig erősen definíciófüggő. Amit nem tudok, mert nem vagyok biológus. 1. Mi az a tyúktojás? (Olyan tojás amit tyúk tojt, vagy olyan tojás amiből tyúk kel(het) ki? ) 2. Mi az a tyúk? (Van-e olyan pont, amit már egyértelműen tyúknak lehet nevezni, de a szüleit még nem? ) Az evolúciós elméletet figyelembe véve a jelenlegi fajok folymatos és fokozatos fejlődés folytán alakultak ki. Tehát volt egy olyan élőlény ami még éppen nem nevezhető tyúknak de már tyúktojást tojt (mert abból tyúk kelt ki), vagy volt egy tyúk ami nem tyúktojásból kelt ki (mert azt nem tyúk tojta)? Illetve létezett-e egyátalán éles határvonal vagy sem? Azt meg nem értem mi bajuk egyeseknek ilyen témákkal. Mi volt előbb?a tyúk vagy a tojás? - PROHARDVER! Hozzászólások. Nekem pont az ilyenek miatt tetszik annyira a Prohardver. Mivel elkülönített rész van rájuk ezért még offnak sem nevezhetőek szóval aki nem akarja az ne olvassa a fáradt gőzt! Aki hülye, haljon meg! Olivér Szerintem a rántotta szempontjából inszignifikáns hogy mi volt elöbb. :))))))) Nem egészen, mert ha a tojás volt előbb akkor hamarabb volt rántotta.
Magyarországon a születési ráta is alacsony, egy magyar nő átlag 1, 33 gyermeket hoz világra. A Központi Statisztikai Hivatal becslése szerint Magyarországnak 40 év múlva már csak 8, 5 millió lakosa lesz, jelenleg még kereken 10 millió. Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre! Feliratkozom Kapcsolódó cikkek
Ma tehát akkor kezdenek gyermeket vállalni a nők, amikor 30 évvel ezelőtt a legtöbb anyának már legalább két gyermeke volt. A gyermekvállalás kitolódásának számos oka van: az oktatás bővülése, a párkapcsolatok átalakulása, a házasság népszerűségvesztése, az önálló egzisztencia megteremtésének igénye és nehézsége. A XXI. században ugyanakkor teljesen természetes és kétségbevonhatatlan igény a nők részéről, hogy megfelelő képzettséget, egy vagy több diplomát szerezzenek, karrierépítésbe kezdjenek, világot lássanak. A gyermekvállalás időpontja emiatt eltolódik, de az ma már egyre kevésbé igaz, hogy a diplomát szerzett nők kevesebb gyermeket szülnének. Az elmúlt évek adatai azt mutatják, hogy már alig van különbség az érettségizettek és a diplomások gyermekvállalási hajlandósága között. A később gyermekvállalásnak azonban kockázatai vannak. Magyarország átlagéletkor Minden ötödik település elnéptelenedhet Magyarországon | piroska-apartman.hu. Még ha a társadalmi elvárások alapvetően meg is változtak, az emberi biológia évezredek óta ugyanaz: 30 felett a nők fogamzóképessége kezdetben lassan, 35 év felett egyre gyorsuló ütemben csökken, és a terhesség is egyre bizonytalanabb kimenetelű.
Az 1963-ban született nőknek 45 éves korában csak 8, 6 százaléka volt gyermektelen. Egy becslés szerint ha a szülési kedv nem változik, az 1975-ben született generáció nőtagjainak 17 százaléka maradhat gyermektelen 45 éves korára. Ugyanezen számítás alapján az 1980-ban született női nemzedék tagjai közül várhatóan már 27 százaléknak nem lesz gyermeke 45 korára. Számos egyéb tényező javítja vagy éppen rontja a szülések számának alakulását Magyarországon. Fontos tényező ebből a szempontból a párkapcsolatok alakulása. Index - Belföld - Mikor akarsz szülni? 40 évesen?. Egyre kevesebb a házasságkötés, az élettársi kapcsolatok bomlékonysága pedig nem kedvez a gyermekvállalásnak. A másik oldalon viszont növeli a szülések számát, hogy a válások utáni új párkapcsolatokban sokan vállalnak ismét gyermeket. Egy 2012-es tanulmány () a kivándorlás és a gyermekvállalás összefüggésére is felhívja a figyelmet. A munkavállalási céllal külföldre vándorló magyarok nagyrészt a gyermekvállalási életkorban lévő generációk tagjai, és körükben a termékenység magasabb, mint az itthon maradottaknál.
Mindez összefügg azzal, hogy az elmúlt két évtizedben a legalacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők termékenysége nőtt, és a nyolc osztályt végzettek átlagos életkora az első gyermekük születésekor gyakorlatilag nem változott. Szám szerint a legtöbb gyerek továbbra is a 25-29 éves korosztályban születik: 13 351. Ezen a korosztályon belül Tolna, Győr-Moson-Sopron és Vas megyében jellemző leginkább, hogy a nők első gyermeküknek adnak életet. 2004 óta megfigyelhető tendencia, hogy Budapesten az anyák leggyakrabban 30–34 évesen vállalják első gyermeküket. Ugyanígy Budapesten és a fővárosi agglomerációt adó Pest megyében a leginkább jellemző ez a későbbi életkorban is: 2000 és 2009 között Budapesten kétszeresére emelkedett a 35–39 évesek gyermekvállalása, és háromszorosára a 40 éven felüli nőké. Tavaly Budapesten 409 negyven feletti nő hozta világra első gyermekét. A szülési életkor kitolódásának más következményei is vannak: demográfusok szerint a most 30-as éveik elején járó nők körében jóval magasabb lesz a végleg gyermek nélkül maradók aránya.
Az American Cancer Society több nagy tanulmányt is említ, amik a mágneses terek lehetséges egészségügyi hatásait vizsgálták egerekben, patkányokban. A tesztek alkalmával sokkal erősebb mágneses teret használtak, mint amilyennek egy átlag ember az otthonában van kitéve, és még így sem találtak semmilyen összefüggést a rák kialakulása és az állatokat érő nem ionizáló sugarzások között. Sőt, bizonyos típusú rákok kockázata még alacsonyabb is volt az ELF-sugárzásnak kitett állatoknál. Egyes esetekben a elektromos vezetékek közelében élő gyermekeknél enyhe növekedést mutatott a leukémia előfordulásának kockázata, azonban ennek az oka egyelőre tisztázatlan. 5. A mesterséges édesítőszerek rákot okoznak Erre szintén nincs megfelelő bizonyíték. Ez a tévhit olyan korai tanulmányokból ered, melyek azt mutatták, hogy a ciklamát szacharinnal kombinálva laboratóriumi állatokban húgyhólyagrákot okozott. Az emiatt végzett további vizsgálatok azonban ezt a feltételezést nem bizonyították. Ezen kívül létezik egy több, mint félmillió ember adatait feldolgozó kutatás, mely szintén nem talált összefüggést az aszpartámfogyasztás és a limfóma, leukémia vagy az agydaganat kialakulása között.