Amikor még magam is része voltam a közösségnek, meg voltam győződve arról, hogy nincs kiút, hiszen senkit sem ismertem a világi életből, és elhitették velem, hogy a kívülállók közül senki sem lesz vevő a közeledési kísérleteimre. Mennyivel jobb lenne a világ, ha az emberek átlátnának a külsőségeken, és meglátnák a maszkok mögött rejtőző embert is. Ha a kívülállók megértőbbek, elfogadóbbak lennének, talán a Szatmár-közösséghez tartozók is nagyobb hajlandóságot mutatnának a változásra. Szilasi is leúszta az „emlékező” regény fejezetnyi „hosszait” - Az Élet és Irodalom 2020/36. számából - Librarius.hu. Deborah Feldman menyasszonyként és világi nőként – Ön kijelentette, hogy továbbra is zsidónak tartja magát, és ma is vallja, hogy a hit elválaszthatatlan az embertől. Most, hogy kikerült a szatmári haszid közösségből, milyen formában gyakorolja a vallását? Más gyülekezethez csatlakozott? – Azt hiszem, a zsidó vallással való kapcsolatomat nagyrészt a fiam miatt tartottam meg, aki rendkívül pozitívan viszonyul a saját etnikai és vallási identitásához. Látva, hogy milyen örömét leli a zsidó ünnepek megtartásában, a szokások gyakorlásában, úgy döntöttem, nem utasíthatom el mindazt, ami kultúránk pozitív aspektusait képviseli, csak azért, mert megtapasztaltam a negatívumokat is.
A szigorúan vallásos közösségbe történő beilleszkedéssel vívott küzdelmet követően megtudja, mit jelent megállni a helyét a szekuláris világban. A filmes adaptációban a cselekmény számos szálon fut: Esty meghallgatásra készül a zeneművészeti főiskolán. Barátokra talál Berlinben, ugyanakkor férje és annak fegyveres társa, Moishe is üldözőbe veszi. A két haszid hipszter környezetben keresi, hogy hazavigyék, a hasában lévő gyerekkel együtt. – Eltérések is vannak a regényhez képest, például szerelem egy szexi német zenészfiúval. Vagy a hősnő találkozása anyjával, aki évekkel korábban hagyta el a zsidó közösséget, és most barátnőjével él a német fővárosban. Feldman így fogalmaz: "A filmben úgy mutatják be Estyt, mint aki könnyen talál barátokra. Ez kitaláció. A tévénézőknek megfelel, de az igazság az, hogy az emberek nagy erőfeszítésébe kerül, hogy kapcsolatot teremtsenek. Unorthodox szerzője: „a haszid ex-férjem is otthagyta az ortodox közösséget” - Kibic Magazin. Akár évekbe is telhet. A sorozat mégis érezteti, milyen nehéz az, hogy úgy érezd: egy csoport tagja vagy. " Tíz éve Berlinben élve, egy kezén meg tudja számlálni, hány barátja van.
Sőt, még annál is rosszabb, ugyanis súlyos bűncselekményeket titkolnak el, gyilkosokat, pedofilokat védenek, nehogy szégyen érje a közösségüket. A fanatikus vallásuk fontosabb számukra, mint a gyerekek és nők védelme. "Én is olyan nő szeretnék lenni, aki maga tesz csodát ahelyett, hogy Istenre várna. Bár a többiekkel együtt mormolom a jom kippur imáját, bele sem gondolok, hogy mit jelent. Én ugyan nem fogok kegyelemért könyörögni. Ha Isten azt gondolja, hogy gonosz vagyok, akkor tessék, büntessen meg, gondolom, és kajánul várom, mit lép Isten erre a provokációra. Gyerünk, gondolom felpaprikázva. Lássuk, mit tudsz! Egy olyan világban, amelyet átjár a szenvedés, Isten nem lehet értelmesen gondolkodó lény. Akkor pedig mi értelme fohászkodni hozzá? Unortodox - A másik út PDF - presapfirodogib4. Egy őrülthöz? Játsszunk hát az ő szabályai szerint; tessék, kössön csak belém. " A könyvet olvasva újra tudatosult bennem, hogy a szélsőséges gondolkozás sosem lehet jó. Teljesen mindegy, hogy milyen vallásról van szó (vagy épp politikai nézetről), amint valaki átcsúszik a fanatizmus határvonalán, onnantól kezdve emberek életét nyomorítja meg, és több kárt tesz a világban, mintha maga a sátán sétálna közöttünk.
Csakhogy Esther a kezdetektől másnak érzi magát, már csak azért is, mert szülei helyett a nagyszülei, elsősorban magyar nagymamája nevelte fel. Az anyja ugyanis túl fullasztónak érezte a közösséget, és elszökött, az apja pedig alkoholista volt. De nemcsak emiatt érezte kívülállónak magát, hanem mert kezdetektől lenyűgözte a zene, és titokban zongorázni tanult, holott ez a közösségben szintén szigorúan tilos a nőknek. Mindezek ellenére Esther számára egy pillanatig sem volt kérdéses, hogy kövesse a szatmári haszid nők számára kijelölt utat. VAGYIS 17 ÉVESEN FÉRJHEZ MEGY EGY OLYAN FÉRFIHOZ, YAKOV SHAPIRÓHOZ (AMIT RAHAV), AKIVEL HÁZASSÁGKÖZVETÍTŐ HOZZA ÖSSZE, ÉS AKIVEL MINDÖSSZE EGY ÓRÁT TÖLTHETETT KETTESBEN AZ ESKÜVŐ ELŐTT. Az Unorthodox legérdekesebb részei a szatmári szokásokat mutatják be, a házasság elrendezésétől a lányokat a házaséletre felkészítő tanácsadón át a minden részletre kiterjedően, lenyűgöző hitelességgel bemutatott esküvőig. Jellemző a közegre, hogy Esther 17 évesen még azzal sem volt tisztában, hogy pontosan milyen testrészei vannak, így teljes komolysággal közölte a tanácsadóval, hogy neki nincs hüvelye, ebben száz százalékig biztos.
Havadtőy Sámuel csipkével fedett képei jutottak eszembe többször is a sorozatot nézve. Sokszor bevillan az a jelenet, amikor a frissen házasodott Esthy gyönyörű haját letolják egy nullás géppel, mert férjes asszonynak parókát kell hordania vagy kendőt, nem láthatja a világ "meztelenül", azaz a saját hajával. A lány (Shira Haas alakítja) egyszerre sír és nevet, az arcán a zavarodott fájdalom: boldognak kellene lennie, de gyászol, nem érti önmagát. Még. Sokszor hallotta kicsi kora óta, hogy ő "más", hogy "árva" (pedig nem is halt meg az anyja), hogy a "bolond nő lánya". És épp ez a különbözéstudat, idegenség vezeti el oda, hogy elkezdjen főhajtás helyett körbenézni, hallgatás helyett kérdezni és egyre többször meg is kérdőjelezni dolgokat. Végül pedig maga mögött hagyni mindent, amit valaha ismert. A vándor és az időutazó mersze adódik össze egy alig tizenkilenc éves lányban, hisz gyakorlatilag a középkort hagyja maga mögött a modern világért, nem csak a "faluját", amelynek sosem járt a határain túl, és amelyben az egész családja és valamennyi ismerőse lakik – a williamsburgiak, főként a nők, nem keverednek "Satmar"-on túli emberekkel.
A Szabad Európa (RFE/RL) a független hírek forrása, a felelősségteljes társadalmi vita színtere és a szabad véleménynyilvánítás fóruma. 24 országban, ahol a szabad sajtó gyenge lábakon áll vagy a. kormány korlátozza működését. A magyar szerkesztőség munkatársai a sajtószabadság, a közszolgálati tájékoztatás és a demokratikus alapelvek elkötelezett hívei. A Szabad Európa platformjai 24 országban 28 nyelven nyújtanak friss híreket és információkat. Több mint 600 főállású újságíróval, 1300 külsős munkatárssal, 22 helyi irodával az RFE/RL a világ egyik legátfogóbb hírügynöksége. Olvassa el a legfrissebb híreket WearOS készülékén
Az 1990-ben készített műsor bepillantást enged a sikerekkel teli életútba és a pályafutás végén az elmélkedéssel töltött napokba. Sun, 20 Mar 2022 - 54min 30 - Morál, becsület, megbízhatóság - archív beszélgetés az állampolgár és állam viszonyáról - 2022. március 13., vasárnap Más a magyar mentalitás a gazdasági fogalmakkal kapcsolatban, az erkölcsi megfontolások nem olyan szigorúak, a magyar társadalom toleránsabb a gazdasági visszaélésekkel kapcsolatban, mint a nyugati - hangzott el a Szabad Európa Rádió 1993. október 17-ei műsorában. Polgári politizálás és demokrácia. Sun, 13 Mar 2022 - 30min 29 - "Tükör a környező világra" - archív beszélgetés Koncz Zsuzsával dalairól, életéről - 2022. március 6., vasárnap A második nagylemeze után ismerte fel, hogy a jogi pálya helyett érdemes lehet az éneklést választania. Magát későn érőnek tartja, és sosem lett része a showbiznisznek – derül ki az 1990-ben rögzített beszélgetésből. Koncz Zsuzsa énekes beszélgetőpartnere Demján László volt. Sun, 06 Mar 2022 - 50min
A Szabad Európa TV nem hazudtolja meg saját honlapján közzétett manifesztóját. Miközben kihúzza a lábunk alól a talajt a trash eszközeivel, aktívan foglalkozik a szabadság és a változás lehetőségeivel, a rendszerváltás és a jelenünk között fennálló viszony (újra)értelmezésével. Személyes kedvencem a Ghost Hour, amelyben a lepedő segítségével létrehozott múlt szelleme bolyong az utcákon, miközben rendszerváltás-korabeli beszélgetések hangzanak el. Egyrészt érdekes és informatív kordokumentumokat ismerhetünk meg, másrészt a program hülyét is csinál a kedves nézőből, mivel nem engedi meg a csendesen moralizáló hümmögést, amivel az értelmiség újra és újra rácsodálkozik arra a tényre, miszerint a politikai vezetőinknek harminc év alatt sok mindenben megváltozott a véleménye. Az adásokban sokszor eredeti felvételeket használnak, nézhetünk korabeli német műsort a berlini fal leomlásáról, hallhatjuk Stefan Heym Alexanderplatzon elmondott beszédét vagy David Hasselhoff legendás, villogó dzsekiben előadott Looking for Freedom dalát.
A Netflix és a TikTok korában tévét alapítani remek fricska, az alkotók formát választanak a tartalomhoz, ami a formanyelvileg meglehetősen poros hazai színházi kultúrában fellélegzésként hat. A trash még a Szabad Európa TV adásainak stabilan gyenge pontját, a technikai malőröket, az akadozó adást is magába tudja olvasztani. Mi annál nagyobb trash, mint amikor nem tölt be rendesen a trash? Mindent megkapunk, amit egy TV-től várnánk, csak épp fordított előjellel. Akciófilmként 15 másodperces Kerítés Bond ot, családi videós nosztalgiahullám helyett Gerhard Richter-féle múltrombolást látunk, a betelefonálós akasztófa egy betű után véget ér. Minden stúdió más és más formanyelve(ke)t preferál, hasítanak a változtatható hátterű Zoom beszélgetések, de a fotófilmek, a vegyes technikával készült roncsolt videók és eredeti dokumentumfilmek is hangsúlyos szerepet kapnak. Egyszer maguk az alkotók is megjelennek egy térben, a közös videóhívások kedves kínosságával koccintanak a közös munkára, majd folytatódik a megszokott műsor.