Így lett Gellért a magyar népköltészet első hírmondója. Szent István halála után a vallási és trónviszályok idején Gellért a lázadók kezére kerül. A Duna mellett nagy sok nép vevé körül, és hagyinálni kezdék kővel. Ő kedég szent keresztnek jegyét hányja vala eleikben és egyik sem találja vala. Annak utána ragadák mind szekerestül, és egy nagy hegyrül aláereszték, kinek Kelenfölde neve. De mikoron még es élne, gerelyekkel átalverék őtet, és egy nagy kövön az Duna szélén eltörék fejét, és azonképpen mártiromságnak koronáját vevé. Az mely kövön kedég kiontották vala agya velejét, hét esztendég semmi árvíz el nem moshatta vérét, míg felgyűjteték az jámbor egyházi népektül. A hagyomány szerint ezen a helyen a sebek begyógyultak, a törött csontok helyükre illeszkedtek, ha fölöttük a sebesült anyja, lánytestvére vagy jegyese egy Üdvözlégyet és egy Hiszekegyet elmondott. Szent Imre és Szent Gellért (A Magyar szentek I. c. diafilm részlete) Szent Gellért vértanúsága (A Magyar szentek I. diafilm részlete) Néha úgy képzelem, hogy azok a hittérítő papok, akik tűzzel-vassal és katekizmus-magoltatással terjesztették a kereszténységet Magyarországon, titokban szerelmesek voltak a pogányságnak bűn nélkül szerethető megjelenési formáiba.
Munkálkodásában a király támogatását élvezte. Szent István halála után ez a pártfogás megszűnt, sőt Gellért püspök Aba Sámuellel összeütközésbe került annak zsarnoki magatartása miatt. 1046 szeptemberében a lengyelországi száműzetésből hazatérő Vászoly fiak, András és Levente fogadására igyekezett püspöktársaival. Éjszakára Diósdon szálltak meg, reggel a Szent Szabina-templomban mondott miséje közben látomása volt közelgő vértanúságukról. Az ún. pesti révhez közeledve Vata pogány lázadói kőzáporral törtek rájuk. Gellértet a később róla elnevezett Kelenhegy szikláiról a mélybe taszították. Holttestét ideiglenesen a pesti Boldogasszony-templomban (a mai Belvárosi Főplébániatemplomban) temették el, később átszállították Csanádra. Szentté avatására Szent László király idején, 1083-ban került sor. Szent Gellért kiváló példa arra, hogy nem a származás dönti el, hogy kiket tekinthetünk magyar szenteknek, hanem a püspökök, a papság és a magyar hívek közös tisztelete. Szent Gellértnek olaszországi tisztelete alig van, míg hazánkban országos tiszteletnek örvend és a Szeged-Csanádi Egyházmegye védőszentjeként őrzi tiszteletét.
Végy kötet. Pécs és Budapest, 1881–1885. – Karácsonyi János: Szent Gellért csanádi püspök élete és művei. Budapest, 1887. – Kaindl: Studien zu den ungarischen Geschichtsquellen. Bécs, 1894–1902. – Zoltvány Irén: A magyarországi bencés irodalom a tatárjárás előtt. A pannonhalmi Szent Benedek-rend története. I. köt. Szerk. Erdélyi László. Budapest, 1902. – Müller Frigyes: A nagyobb Gellért-legenda forrásai és keletkezése. Századok. 1913. évf. – Madzsar Imre: Szent Gellért nagyobb legendájáról. U. o. – Erdélyi László; Magyar művelődéstörténet. II. Kolozsvár, 1919.
1015 február vége felé szállt hajóra két társával együtt Zára felé, de egy vihar miatt az isztriai partok felé sodródtak. Ott a Parenzo (ma Porec) melletti Szent András-sziget kikötőjében vetettek horgonyt, és a sziget bencés monostorában találtak menedéket. A több hetes kényszerpihenő közben Gellért többször tanácskozott útitervéről az ugyancsak ott időző pannonhalmi apáttal, aki szerette volna őt megnyerni magyarországi kolostoralapítási és térítői tervének. Gellért engedett a rábeszélésnek, 1015. május 3-án érkeztek meg Pécsre, Mór püspökhöz. Vele és Asztrik pécsváradi apáttal Székesfehérvárra, István királyhoz indultak. A király meghívta, hogy legyen Imre herceg nevelője, tizenöt éves koráig volt a trónörökös mellett. Gellért ezután remeteként élt a bakonybéli monostor mellett, elmélkedett és szentírásmagyarázó munkákat alkotott, amelyek sajnos nem maradtak ránk. 1028-ban a király ismét szolgálatába hívta és rábízta a Maros menti egyházmegye szervezését. Gellért az egyházmegye területét hét főesperességre osztotta, a papi utánpótlás biztosítására káptalani iskolát szervezett, templomokat építtetett.
(1955) Sédif Productions | G. E. S. I. Cinematografica | Vígjáték | Dráma | Romantikus | Zenei | 5. 9 IMDb A film tartalma A világ legszebb asszonya (1955) 107 perc hosszú, 10/5. 9 értékelésű Vígjáték film, Gina Lollobrigida főszereplésével, Lina Cavalieri szerepében a filmet rendezte Renzo Rossellini, az oldalunkon megtalálhatod a film szereplőit, előzeteseit, posztereit és letölthetsz nagy felbontású háttérképeket és leírhatod saját véleményedet a filmről. Édesanyja betegsége miatt gyönyörű lánya lép fel a mulatóban, ahol egy ifjú arisztokrata szórakozik éppen egy baráti társasággal. A lány csodás hangja elbűvöli az ifjút, aki pénzzel jutalmaza a szegény sorból származó lányt. Anyja halála után a lány énekórákat vesz a kapott pénzen egy híres karmestertől, aki vonzalmat táplál titokban a lány iránt. Csodás hangjával az opera ünnepelt csillaga lesz, ahol ismét összetalálkozik az ifjú arisztokratával...
Azon a földön, ahol valamikor Ádám és Éva élt, ott, ahol a tehenek még vadon élnek, ott élt egy gyönyörű szép leány. Ugyanazon országban élt egy királyfi is, akit ugyancsak nógatott az apja, hogy miért nem nősül már meg. Végül megunta már a sok nógatást a királyfi, és elhatározta, hogy feleségül veszi a világ legszebb lányát. El is indult hetvenhét barátja hetvenhétfelé, sok szépséges leányzót láttak, de olyan szépet egyet sem, mint az Ádám-Éva földjén élő leány. El is ment ő háztűznézőbe hozzá, és mikor meglátta a világ legszebb lányát, menten kiverte a szerelem hidege tőle. Az is igaz, hogy a leány is beleszeretett a királyfiba, úgyhogy mindjárt csaptak a palotában olyan lakodalmat, amilyet azóta sem látott a világ. Hanem a palota mellett állott egy földkunyhó is, s abban egy vén boszorkány lakott, aki minden titkát tudta a világszép asszonynak, s lakodalom után is elment a királyné hozzá látogatóba. A vénasszony csak ámult-bámult, mert a sok selyemben, bársonyban százszor szebb volt, mint eddig.
A világ legszebb asszonya Már korán megpecsételődni látszott a sorsa: háromévesen Itália legszebb gyermekének választották. Az ötvenes évek szexdívája, Gina Lollobrigida ma ünnepli hetvenötödik születésnapját. Az "isteni Lollo" 1927. július 4-én született Subiacóban, egy bútorasztalos második gyermekeként. A világháború után Rómába költözik, szépségversenyeken tűnik fel, és diadalmaskodik, mikor 1947-ben Mario Costa rendező leszólítja. A karrier elindul, még Hollywoodba is hívják, de Gina első nemzetközi sikerét mégis egy francia filmben aratja. A királylány a feleségem szerelmes cigánylányaként felejthetetlen Gérard Philipe oldalán, a páros a következő évben, 1952-ben újrázik René Clair mozijában, Az éjszaka szépeiben. Lollo az álmok arab leányát alakítja. A kenyér, szerelem, fantázia a kritikusok fanyalgása ellenére népszerű az olasz mozikban, filmbeli partnere Vittorio de Sica. Olyan mozikkal is megtalálják, mint a Miss Italia vagy A világ legszebb asszonya. Tény, hogy az ötvenes években az északi szépségek fényét felváltja a déli tűz melegsége, a 90-60-90-es arányok preferálása.
Salvator Gotta: A világ legszebb asszonya (Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R. -T. ) - Értesítőt kérek a kiadóról Értesítőt kérek a sorozatról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Előszó Részlet a regényből: - A világ legszebb asszonya! La plus belle femme du monde! The most beautiful woman of the world! Miss Mariel Ross! Előre, előre uraim! Itt látható Arizona csillaga! Halló,... Tovább
Az 1955-ös A világ legszebb asszonya főszerepe, valamint különleges szépsége miatt azonnal kiérdemelte a világ legszebb asszonya titulust, de gyakran emlegették úgy is, hogy az isteni Lollo. A Kenyér, szerelem... sorozat harmadik részében keresztezte először útját későbbi nagy vetélytársa: az éppen gyermeket váró "isteni Lollo" átengedte a főszerepet az akkor még ismeretlen Sophia Lorennek. Kettejük között ekkor kezdődött a kebelháború, a korabeli sajtó kedvenc csemegéje. A két olasz szépség soha nem játszott együtt, s bár soha nem nyilatkoztak rosszat egymásról, kerülték a találkozást. A cirkusz világába elkalauzoló Trapéz ( 1956. ) c. filmben egy ambíciózus artistalányt játszik Burt Lancaster és Tony Curtis oldalán. Ugyanebben az évben a Victor Hugo regénye nyomán készült A párizsi Notre Dame tragikus sorsú Esmeraldáját ( Quasimodo szerepében Anthony Quinn -nel) személyesítette meg. 1959-ben forgatott ismét Hollywoodban, miután szakított férjével. ( 1971-ben tett törvényesen is pontot egyetlen házassága végére. )
Fut ijedten a boszorkányhoz menten, hogy mitévő legyen. A vén boszorka meg adott egy tükröt neki, és azt mondta, hogy kérdezze a tükörtől, ki a legszebb a világon. És ha azt mondja a tükör, hogy van más, aki szebb, az csak a születendő gyereke lehet. Akkor máris szóljon neki, és ő elteszi láb alól. Alig ért haza a tükörrel a királyné, máris kérdezgette: - Ki a legszebb a világon? A tükör pedig azt felelte rá: - Nincs nálad szebb, csakhogy lesz nemsokára, aki tenálad is százszor különb. Hej, szaladt a boszorkányhoz panaszkodni. - Semmi baj! - mondta a vén boszorka. - Szülessen meg, aztán eltesszük láb alól! Telt az idő, a világszép királyné lebetegedett, s olyan gyönyörű szép kislányt hozott a világra, amilyen se azelőtt, se azóta nem volt soha. Mondta is a tükör: - Szép vagy, úrnőm, nagyon szép, de a kislányod ezerszer szebb nálad. Vitte is rögtön a vén banyához. Az meg csak elcsodálkozott a szépséges gyermeken. - No, most nézz ide! - mondta, s azzal a pólyás gyerek szemébe köpött. - Ez a leányka hamarosan olyan ocsmány lesz, hogy magad sem ismersz rá!
Ennek keretében az SOS-Gyermekfalvak nevű civil szervezet forródrótján jelentkezhet bárki, aki el tud szállásolni szülő nélkül maradt ukrán gyerekeket.