A Szent Jobbot 1985-ben tették először közszemlére, majd 1988-ban, Szent István halálának 950. évfordulóján az ereklye ismét országos körútra indult. A Szent Jobb országjáró körútján az esztergomi főszékesegyházban (1988) Az ereklyét 1987-től a budapesti Szent István-bazilikában lévő Szent Jobb-kápolnában őrzik, melyet 2019-ben felújítottak. A Szent Jobb-körmenetet az 1990-es rendszerváltozás óta a régi hagyományoknak megfelelően rendezik meg augusztus 20-án. 2007-ben a viharos időjárás miatt maradt el a körmenet, 2020-ban pedig a koronavírus-fertőzés elleni hatósági korlátozások miatt. A Szent Jobb a Szent István-bazilika előtt (1990)
Most, augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján volt kerek 895 esztendeje, hogy első keresztény királyunk, az ezeréves magyar királyság megalapítója: Szent István meghalt. Fehér márvány koporsóban temették el Székesfehérvárott s a krónikák szerint 3 évig gyászolta őt a nemzet. 45 évig pihent István király teteme a székesfehérvári sírban és 1083-ban, amikor a pápa szentté avatta őt, Szent László emeltette ki az első király holttestét a sírból. S a megnyitott koporsó körül megrendülve álltak az udvari emberek. - Mirákulum! - Csoda! - suttogtak megilletődve, mert a nagy király jobb kezefejét 45 esztendő után teljes épségben találtak. A legenda szerint Isten különös kegyelme Szent István jótéteményeire való emlékeztetésül őrizte meg a király jóttevő jobbját. László ereklyének nyilvánította a Szent Jobbot és külön apátságot alapított őrzésére. A Szent Jobb kolostora kezdetben fából készült, Álmos herceg azonban díszes kőépülettel cserélte fel. A török uralom miatt Boszniába került a Szent Jobb; itt drága pénzen keresztény kereskedők váltották magukhoz és megőrzés céljából a raguzai dominikánusok kolostorába vitték.
1862-ben a magyar püspöki kar új ereklyetartót készíttetett. Az eredeti az esztergomi Főszekesegyházban látható, most Szent Kőrösi Márk ereklyéit őrzi. 1900 és 1944 közt ismét a Zsigmond-kápolnában őrizték. 1938-ban, a Szent István halála 900. évfordulója tiszteletére rendezett szentévben megemlékezésként körbehordozták az országban. Az ünnepségsorozatot május 30-án nyitották meg, közvetlenül az eucharisztikus világkongresszus után. A II. világháború alatt a Szent Jobbot a koronázási ékszerekkel együtt elrabolták nácik, és egy salzburgi barlangban rejtették el. Az amerikai hadsereg talált rá, átadta Salzburg érsekének megőrzésre, majd az Amerikai Katonai Misszió visszahozta Magyarországra, és az augusztus 20-ai körmeneten már körbehordozhatták. Innentől 1950-ig, a rend feloszlatásáig a budapesti angolkisasszonyok zárdájában őrizték. A kommunista időkben betiltották a körmenetet, és a Szent Jobbot a Szent István Bazilika páncélszekrényében rejtették el. 1987. augusztus 20-án felszentelték a Szent Jobb-kápolnát a Szent István-bazilikában, és itt helyezték el az ereklyét.
A Szent István-napi körmenet a Szent Jobbal a Ferenciek terén (1945. augusztus 20. ) A Szent Jobbot 1945. augusztus 20-án, a háború utáni első körmenetben a ferencesek belvárosi templomából a Szent István-bazilika előtti térre vitték, majd az ünnepség után visszavitték az Angolkisasszonyok zárdájába, ahol 1950-ig, a rend feloszlatásáig őrizték. A körmenet hagyománya 1947-ben szakadt meg, az egyházra erőltetett megállapodás szerint ugyanis ettől kezdve nem lehetett országos körmeneteket tartani. Az ereklyét 1950-től huszonegy éven át a Szent István-bazilika prépost plébánosának lakásán, egy falba épített páncélszekrényben őrizték, és csak évente egyszer, augusztus 20-án vitték át a bazilikába. Megérkezik a Szent Jobb a Szent István-napi ünnepségek alkalmából celebrált ünnepi mise helyszínére, a Hősök terére (1947) 1971-ben, hazahozatalának 200. évfordulójára készült a bazilika Szent Jobb-kápolnája kulccsal zárható, a nyilvánosság előtt láthatatlan őrzőhellyel. 1983-ban lebontották a zárt tartót, golyóálló üvegvitrint készítettek, amelyben már mindenki láthatta.
Egyszer volt a világon egy szegény öregember. Magányosan teltek-múltak a napjai, nem volt annak se fia, se borja. Egy-szer, ahogy hazafelé ballagott, talált egy szem babot. Hazavitte, és elültette az udvarába. Hát a bab kikelt, és elkezdett nőni. Nőtt, növekedett, mintha húzták volna, olyan egykettőre szárba szökkent. Addig-addig igyekezett, hogy egy szép magas fa lett belőle. Az egig erő mesafe 2017. De még akkor sem állt meg, hanem csak nőtt tovább. No, a végén már fölért az égig. Annál magasabbra már nem nyújtózkodhatott, elkezdett hát széltében terjeszkedni. Gyönyörű szép ágai lettek, aztán minden ágból egy kisebb ág is kihajtott. Az öregember nagyon megörült, mert az óriásfa hűs árnyékot adott az udvarában. Még csak akkor lett nagyobb a boldogsága, mikor az égig érő fa elkezdte hullajtani a meséket. Szórta, szórta a sok mesét, utóbb már nem is győzte hallgatni az öreg. Annyi mese termett a fán, hogy megtelt velük az udvar, a falu, a város, a világ. A gyerekek persze nem bánták, éjjel-nappal elhallgatták volna a meséket.
A rövid, csattanós állatmesék fontos szerepet töltenek be életünkben: alkalmasak morális kérdések megvitatására és erkölcsi igazságok belátására, valamint segítenek a félelmek és szorongások oldásában és a konfliktusok kezelésében, méghozzá úgy, hogy hirtelen belátásokhoz, gyors felismerésekhez vezetnek. A legjobb mesekönyvek idén, amiket imádnak a gyerekek - Kedves történetekről szólnak - Karácsony | Femina. Gyerekek és felnőttek egyaránt találhatnak bennük olyan motívumokat és helyzeteket, amelyek ismerősek a mindennapokból. Dornbach Mária évtizedek óta gyűjti és fordítja a spanyol nyelvterületről származó meséket, amelyek végre egy kötetben is megtalálhatók. A szerző újrameséli a régi történeteket, amelyekből kiderül, hogy minden állat és varázslatos hős tanít nekünk valamit, ami gazdagíthatja személyiségünket. ( Boldizsár Ildikó)
Bement, kiugrott, bement, kiugrott. A cigánygyerek meg öltögette a cérnát szaporán, gyorsan megvarrta a nadrágot. A szabó is hazaiszkolt a pokolba. Akkor utánuk küldte Plutó a kondást: - Eredj te most, kondás fiam! Megy a kondás, a nagy fa tövénél érte utol őket, s épp ott legelt egy konda is. - Fogadjunk! - mondja a cigány fiú. Magyar népmesék: Az égig érő fa - YouTube. - Az enyém minden göndör farkú, a tiéd minden sima farkú malac. Amelyikünk többet hajt el, azé lesz a királykisasszony! - Jól van, kezdjük el hajtani! Az ördög megfog egy disznót, épp egyenes farkú, örül is, de hiába, mert csak három egyenes farkút lelt, azok voltak betegek, a többi mind kunkori farkú volt. A cigánygyerek mind elhajtotta a disznót, azt a három beteg, koszos malacot hagyta csak ott neki. - Na - azt mondja az ördög -, legyen hát tiéd a királykisasszony. Ezzel fel is értek a felső világra, vitték a palotába a királykisasszonyt. Lett nagy dínomdánom, a cigánygyereket ellátták pénzzel, egy kocsi aranyat kapott, hogy építsen palotát maguknak. Máig is él a tömérdek rajkó apjával, anyjával, ha meg nem halt azóta.