3. Valorizálás A nyugdíj alapjául szolgáló jövedelmek több évtizedet fognak át. Egyes évek jövedelmei nem adhatóak össze, közvetlenül nem összehasonlíthatóak. Más volt a vásárló értéke például 10. 000 Ft-nak 1988-ban és más 2015-ben. Az előbbi időszakban a 10. 000 Ft nagyon jó havi jövedelemnek számított, most egy jó szaki napi jövedelemnek is kevesli. Néhány 2016 évi szorzószám Ezért a jövedelmeket egy színre kell hozni. Ez úgy történik, hogy a KSH minden évben meghatároz 1950-től minden évre egy valorizációs szorzószámot, nagyobb részt inflációs szempontok figyelembe vételével. Csak érdekességként néhány kiemelt év szorzószáma. Látszik, hogy 2000. óta háromszorosa lett a pénzünk vásárló értéke. 1970-ben 1 Ft-ért két zsemlét vettünk, ma az ennek megfelelő 79 Ft-on szintén kettőt. 1980-ban egy gombóc fagyi 1 Ft volt, most 43 Ft? Hoppá, nem 150-200 Ft? Nyugdíjba vonulás 2016-ban. Van, ami jobban drágult, mint a pénzromlás. 4. Degresszió Bizonyos jövedelmek felett csökken a figyelembe vehető jövedelem összege. Adott értékhatár felett 90%, még feljebb 80%-a számít bele a keresetbe.
Egy bizonyos összeghatár feletti (ez az úgynevezett degressziós sávhatár) jövedelmek már csak sávosan meghatározott része számítható be a nyugellátásba. § (11) bekezdése szerint 2016-ban is, ha a nyugellátás alapját képező havi átlagkereset 372 000 forintnál több, − a 372 001 – 421 000 forint közötti átlagkereset kilencven százalékát, − a 421 001 forint feletti átlagkereset nyolcvan százalékát kell a saját jogú nyugellátás megállapításánál figyelembe venni. Szolgálati idő szerinti mérték Az öregségi nyugdíj összegének az alapjául szolgáló havi átlagkereset melletti másik meghatározó része a szolgálati idő hossza. 2. Nyugdíjszámítás 2016 ban public. sz. melléklete tartalmazza azt a táblázatot, amely a szolgálati idő hossza szerint adja meg a havi átlagkereset nyugdíjhoz figyelembe vehető százalékát. Néhány kiemelés a táblázatból: − Az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges húsz év szolgálati idő esetén a havi átlagkereset 53 százaléka lesz az ellátás összege. − 25−36 év szolgálati idő esetén évenként 1−1 százalékkal, − 37−40 év szolgálati idő esetén évenként 1, 5 százalékkal, − 40 év feletti szolgálati idő esetén évenként 2−2 százalékkal növekszik a havi átlagkeresetből figyelembe vehető rész.
törvény (továbbiakban Tny. ) 22. § (1) bekezdése szerint az 1988. január 1-től a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért (kifizetett) kereseteket kell figyelembe venni. Ez az időszak 2016. évi kezdő időponttal megállapított nyugellátásoknál már huszonnyolc évi jövedelem figyelembevételét jelenti, azaz az aktív kereső időszak több mint felében elért munkabérek, egyéb jövedelmek már beszámítanak a nyugdíjba, tovább közeledünk az egész élet során szerzett jövedelmek figyelembe vétele, az ún. Nyugdíjszámítás 2016 ban 2020. életnyugdíj eléréséhez. Ez a hosszú időszak azonban nem mindenki részére telt foglalkoztatással, jövedelemszerzéssel. A Tny. 22. § (4) bekezdése meghatározza azokat a szabályokat, amelyeket arra az esetre kell alkalmazni, amikor nincs az előbbiekben meghatározott időszak teljes tartamára a nyugdíjhoz figyelembe vehető jövedelem. Az előírások szerint legalább az 1988. január 1-től a nyugdíj megállapítása időpontjáig terjedő idő fele részére kell keresettel rendelkezni. Ha ez a követelmény nem teljesíthető, a hiányzó időre eső napokra a keresetet, jövedelmet az 1988. január 1-je előtti legközelebbi időszak keresete, jövedelme alapján kell figyelembe venni.
A nyugdíj előtt álló ügyfelek gyakran kérdezik, hogy hogyan számítják ki a nyugdíjat. Bonyolult a nyugdíjszámítás, de megpróbálom egyszerűen elmagyarázni. A számítás elve fontos lehet annak is, aki távol áll a nyugdíjtól, mert szembesülhet jó néhány problémával, melyre időben felkészülhet. A cikk végén néhány félreértést is tisztázok és felhívom a figyelmet a bukkanókra. A nyugdíjszámítás menete: 1. A jövedelmeket 1988. 01. 01-től veszik figyelembe. Természetesen akkor, ha már dolgozott ekkor. Ez 2016. Nyugdíjszámítás módja érthetően - penzugyi-megoldas.hu. évhez mérve már 28 év munkával töltött napot jelent. Ennek az időszaknak legalább a felére kell keresettel rendelkezni. Itt a bruttó kereseteket (mely a jövedelemigazolásokon is szerepel) veszik figyelembe. 2. Nettósítás A bruttó jövedelmeket csökkentik a levont adókkal, járulékokkal. Ez két lépésben történik, melyet évenkénti bontásban számítanak: A kifizetés időpontjában hatályos jogszabályokban meghatározott járulékmértékekkel csökkentik a bruttó értéket. Az így fennmaradó összeget csökkentik a személyi jövedelemadó adott év szabályai szerint képzett összegével.
Az öregségi nyugdíjhoz A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny. ) 22. § (1) bekezdése szerint az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért (kifizetett) kereseteket kell figyelembe venni. Ez az időszak 2016. évi kezdő időponttal megállapított nyugellátásoknál már huszonnyolc évi jövedelem figyelembevételét jelenti, azaz az aktív kereső időszak több mint felében elért munkabérek, egyéb jövedelmek már beszámítanak a nyugdíjba, tehát tovább közeledünk az egész élet során szerzett jövedelmek figyelembe vétele, az úgynevezett életnyugdíj eléréséhez. Ez a hosszú időszak azonban nem mindenki részére telt foglalkoztatással, jövedelemszerzéssel. A Tny. Ennyi lesz a nyugdíja - Adó Online. 22. § (4) bekezdése meghatározza azokat a szabályokat, amelyeket arra az esetre kell alkalmazni, amikor nincs az előbbiekben meghatározott időszak teljes tartamára a nyugdíjhoz figyelembe vehető jövedelem. Az előírások szerint legalább az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapítása időpontjáig terjedő idő fele részére kell keresettel rendelkezni.
11, 371 48 1996. 9, 685 49 1997. 7, 806 50 1998. 6, 592 51 1999. 5, 849 52 2000. 5, 250 53 2001. 4, 519 54 2002. 3, 777 55 2003. 3, 307 56 2004. 3, 126 57 2005. 2, 840 58 2006. 2, 640 59 2007. 2, 562 60 2008. 2, 396 61 2009. 2, 352 62 2010. 2, 202 63 2011. 2, 070 64 2012. 2, 028 65 2013. 1, 933 66 2014. 1, 876 67 2015. 1, 799 68 2016. 1, 670 69 2017. 1, 478 70 2018. 1, 328 71 2019. 1, 192 72 2020. 1, 087 Hozzon ki többet az Adózónából! Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink
Vers a hétre – József Attila: Gyermekké tettél - Olvasás-irodalom - 4. osztály | Sulinet Tudásbázis József Attila: Gyermekké tettél - Lutter Imre versfilmje - YouTube József Attila: Mama - érdekességek a költeményről, verselemzés - József Attila szerelmi költészete – IRODALOMÓRA A cím egyetlen névszóból áll és felszólítás, felhívás jellege van (a felkiáltójel miatt). Átvitt értelmű a cím, amely fojtó érzésre utal: az, hogy nincs levegő, lehet az indulattól, a félelemtől is. A vers beszélője teret, szabadságot, nyíltságot kér. A Levegőt! szerkezetileg 4 egységre bontható. Az 1. egység (1-3. versszak) alapgondolata, hogy az ember léte veszélyben van (az igék a beszélő biológiai létének fenyegetettségét sugallják). A költői kérdés izgatottságot sejtet, a lírai én ki akar törni a bezártnak érzett világból. Elbeszélés jellegűen bemutatja az őt körülvevő őszi tájat, a külvárost. A 2. egység (4-5. versszak) kiterjeszti ezt a félelmetes bizonytalanságot a társadalomra, a jogra is. A hatalom nyomon követi az egyén minden lépését, így az ember kiszolgáltatottá válik.
Gyermekké tettél. Hiába növesztett harminc csikorgó télen át a kín. Nem tudok járni s nem ülhetek veszteg. Hozzád vonszolnak, löknek tagjaim. Számban tartalak, mint kutya a kölykét s menekülnék, hogy meg ne fojtsanak. Az éveket, mik sorsom összetörték, reám zudítja minden pillanat. Etess, nézd - éhezem. Takarj be - fázom. Ostoba vagyok - foglalkozz velem. Hiányod átjár, mint huzat a házon. Mondd, - távozzon tőlem a félelem. Reám néztél s én mindent elejtettem. Meghallgattál és elakadt szavam. Tedd, hogy ne legyek ily kérlelhetetlen; hogy tudjak élni, halni egymagam! Anyám kivert - a küszöbön feküdtem - magamba bujtam volna, nem lehet - alattam kő és üresség fölöttem. Óh, hogy alhatnék! Nálad zörgetek. Sok ember él, ki érzéketlen, mint én, kinek szeméből mégis könny ered. Nagyon szeretlek, hisz magamat szintén nagyon meg tudtam szeretni veled. 1936. május
Gyermekké tettél. Hiába növesztett - - - - - U- U U - - harminc csikorgó télen át a kín. - - U - - - U - U - Nem tudok járni s nem ülhetek veszteg. - U - - - U - U - - - Hozzád vonszolnak, löknek tagjaim. - - - - - - - - UU Számban tartalak, mint kutya a kölykét - - - U - - U U U - - s menekülnék, hogy meg ne fojtsanak. U U - - - - U - U U Az éveket, mik sorsom összetörték, U - U - - - U - U - - reám zudítja minden pillanat. U- U - U - - - U U Etess, nézd - éhezem. Takarj be - fázom. U - - - U - U - U - U Ostoba vagyok - foglalkozz velem. - U U U - - - - U - Hiányod átjár, mint huzat a házon. U- U - - - U U U - - Mondd, - távozzon tőlem a félelem. - - - - - U U - U U Reám néztél s én mindent elejtettem. U- - - - - - U - - - Meghallgattál és elakadt szavam. - - - - - U U - U - Tedd, hogy ne legyek ily kérlelhetetlen; - - U U U - - - U - - hogy tudjak élni, halni egymagam! - - U - U - U - U U Anyám kivert - a küszöbön feküdtem - U - U - U U U - U - - magamba bujtam volna, nem lehet - U - U - - - U - U U alattam kő és üresség fölöttem.
De az édesanya nem ért rá, hogy vele foglalkozzon, némán és serényen teregette a fényes ruhákat. A gyermek önmagához képest nagynak látta édesanyját, pedig - ahogy másutt írta - "apró" volt és "törékeny" termetű. Az emlékező tudatában óriásivá nőtt az anya alakja a magasba libbenő ruhák között. Az édesanya egybeolvad az éggel - a befejező képek látomássá emelik a látványt Már egy hete csak a mamára gondolok mindig; meg-megállva. Nyikorgó kosárral ölében, ment a padlásra, ment serényen. József Attila A Dunánál c. versének elemzése A vers a költő életének kései időszakában; 1936-ban keletkezett. A világban ekkor zajlott a fasizálódás. József Attila világosan felismerte az elidegenültség állapotát és a magyarázatot az adott társadalmi viszonyokban lelte meg. A vers témája a folyóparton szemlélődő költő gondolatai. József Attila a víz folyására asszociálja gondolatait. A vers három szerkezeti egységre tagolható, melyet a költő az egységek megszámozásával is jelöl. A köztük lévő logikai szál a víz folyása, vagyis az élet szüntelen folyása.