Meg tudta őrizni tartását, gerincét és morális integritását. Képes volt megmaradni embernek és orvosnak ott, ahol annyian kudarcot vallottak, leszerepeltek, megbuktak. Megköszönhetjük neki, hogy túlélte, hogy visszajött, és elmondta nekünk, amit látott. Megköszönhetjük, hogy átlagemberként fel tudott nőni a történelmi feladathoz. És botcsinálta Faustként, afféle kényszer szülte modern Josephus Flaviusként képes volt megörökíteni a zsidóság, a magyarság és az emberiség egyik legnagyobb tragédiáját. Dr mengele boncolóorvosa voltam az auschwitz i krematóriumban -. " (Vági Zoltán)
A Mengelével folytatott konzíliumai során nem viselkedett alázatos fogoly módjára: egyenrangú félként tárgyalt vele, vitázott, érvelt, kifejtette nézeteit. Mengele engedélyével megkereshette feleségét és 15 éves lányát, tudott nekik ruhát, ételt, gyógyszert juttatni, sőt még a gázkamrától is meg tudta őket menteni. Mengelét mint bomlott agyú, kutatómániától megszállt őrültet jellemezte, akiben azért volt némi emberi. Nyiszli szakmai fölényt érzett főnökével szemben, áltudósnak és sarlatánnak tartotta őt. Történelem szenvedély. Nyiszli részletesen beszámol a Sonderkommandoról, arról az egységről, melynek tagjai a gázkamrákban és a krematóriumokban teljesítettek szolgálatot, konkrétan eltakarították a hullákat. Ezt az egységet a zsidók gyakran kollaboránsként bélyegezték meg, de Nyiszli rámutat, hogy tagjainak sok választásuk nem volt, maguk is élőhalott foglyok voltak, viszont jobb körülményeik miatt gyakran önzetlenül segítették fogolytársaikat élelemmel, gyógyszerrel, cigarettával, ráadásul titokban fényképeket készítettek, visszaemlékezéseket írtak és ástak el a krematóriumok közelében.
Dr. Nyiszli Miklós: Dr. Mengele boncolóorvosa voltam az auschwitzi krematóriumban (Magvető Könyvkiadó és Kereskedelmi Kft., 2014) - Szerkesztő Kiadó: Magvető Könyvkiadó és Kereskedelmi Kft. Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 2014 Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés Oldalszám: 212 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 19 cm x 13 cm ISBN: 978-963-14-2372-7 Megjegyzés: Védődobozban. Dr. Nyiszli Miklós: Dr. Mengele boncolóorvosa voltam az auschwitzi krematóriumban | bookline. Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg "... e szerzésemben megjelenő művet, mely az emberiség történetének legsötétebb lapjait foglalja magában, minden indulattól mentesen, a valóságnak megfelelően, a legkisebb túlzás és kiszínezés mellőzésével írtam meg, mint közvetlen szemlélője és szereplője az auschwitzi krematóriumok és máglyák munkájának, melyek tüzeiben apák, anyák és gyermekek milliói enyésztek el. " Dr. Nyiszli Miklós 1946-ban, közvetlenül visszatérése után vetette papírra - és adta közre Nagyváradon, magánkiadásban - páratlan dokumentum értékű emlékiratát a hírhedt lengyelországi haláltáborban töltött időről s ott végzett kényszerű foglalatosságáról.
Az 1944 májusában deportált erdélyi magyar orvos, dr. Nyiszli Miklós németországi tanulmányainak és szakmai felkészültségének köszönhetően dr. Josef Mengele boncolóorvosa, s mint ilyen, kivételezett helyzetű sonderkommandós lett. Nyolc hónapon keresztül volt szemtanúja Auschwitz-Birkenau minden borzalmának. Visszaemlékezése 1946-ban jelent meg először. Azóta a holokausztirodalom egyik legfontosabb, számos nyelvre lefordított művévé vált, ihletője és egyik fő forrása Nemes Jeles László Saul fia című, Oscar-díjas filmjének is. Dr mengele boncolóorvosa voltam az auschwitz i krematóriumban . Kötetünkben a nagyváradi első kiadás szövege mellett függelékként Nyiszlinek a háború után jegyzőkönyvbe mondott két rövid tanúvallomását közöljük, Vági Zoltán történész, a téma szakértője pedig bevezető tanulmányával és jegyzeteivel új megvilágításba helyezi a világ egyik első szemtanúi beszámolóját a haláltáborok valóságáról. Hálásak lehetünk Nyiszli Miklósnak, az erdélyi doktornak, amiért volt ereje szembenézni a modern történelem olyan tömeggyilkosaival, mint Mengele, Muhsfeldt és Moll.
Indítson inváziót és légicsapást Kuba ellen! Az amerikai kémrepülők folyamatosan szolgáltatták az adatokat, Kennedy elnök és munkatársai már tudták, hogy Kubában legkevesebb négy szovjet rakétasiló vár egy esetleges tűzparancsra, vagyis az USA olyan hátrányba került, amit a Mexikói-öböl környékén mozgósított csapatokkal nem lehetett kiegyenlíteni. Kennedy elnök október 22-én televíziós beszédében jelentette be a szovjet fegyverek felfedezését, és kijelentette, hogy egy, Kubából induló támadást úgy fognak venni, mintha az a Szovjetunióból indulna, és ennek megfelelően is fognak rá válaszolni. Kubai rakétaválság. Ezt követően parancsot adott az amerikai haditengerészetnek, hogy vonják blokád alá a kubai kikötőket, megelőzve így a további szovjet fegyverszállítást. A CIA és a katonai vezetők arra buzdították az amerikai elnököt, hogy indítson inváziót és légicsapást Kuba ellen, de egy esetleges Szovjetunió elleni támadás ötletét sem vetették el. Az emberiség szerencséjére azonban Kennedy kitartott a békés rendezés mellett, elkerülve ezzel a nukleáris összecsapást.
12. HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ! A beérkező adományokról olvasóinkat a "Köszönjük" – rovatban tájékoztatjuk! Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Sikeres mozgalmuk nyomán végül forradalom robbant ki Kubában, mely –án győzött, a főváros Havanna elfoglalásával. Castro jó kapcsolatokat alakított ki Hruscsovval és kialakult Kuba kommunista berendezkedése. Ennek nyomán az USA megszakította diplomáciai kapcsolatait az "ellenséggel barátkozó" szigetországgal. Az amerikai – kubai szembenállás során az USA-ból kubai emigráns támadás indult CIA segítséggel, ez volt a híres Disznó-öböl akció 1961. áprilisában. Ám a rosszul megszervezett támadás csúfos kudarcba fulladt! A rakétaválság, mely majdnem a harmadik világháború kirobbanásához vezetett, 1962 -ben kezdődött, amikor a Szovjetunió titokban 5 rakétaezredet telepített Kubába. Az USA biztonságára halálos fenyegetést jelentő akció azonban 1962 októberben nyilvánosságra került, amikor egy légifelvétel sorozat révén az USA vezetői értesültek a rakétabázisokról. Kubai Rakétaválság-ütemterv-aktivitás. A hirtelen fellépő amerikai pániknak sok – sok éves előzménye volt, hogy az USA 1950 óta rettegett a szovjet atomrakétáktól. Nem tudták, de valójában a Szovjetuniónak az ötvenes évek végére összesen négy olyan atomrakétája volt, amellyel elérhette volna az Egyesült Államokat, a többi robbanófejet legfeljebb bombázó repülőkkel tudta volna célba juttatni.