Bent az épületben ottjártunkkor éppen egy faszobrászati kiállítást tekinthettünk meg. Hatalmas parkjában nagyokat lehet sétálni és találunk egy-két nagyon romos állapotú épületet is. Megtekintések száma: 3049
Hungary Gyürky-Solymossy-kastély Gyürky-Solymossy-kastély Bátonyterenye, Népkert út 7-9 No info 🕗 opening times Monday ⚠ Tuesday ⚠ Wednesday ⚠ Thursday ⚠ Friday ⚠ Saturday ⚠ Sunday ⚠ Bátonyterenye, Népkert út 7-9 Ungarn Contacts phone: +36 Latitude: 48. 0093266, Longitude: 19. 8367623 Nearest Museum Gyürky-Solymossy Castle Bátonyterenye, Népkert út 7-9 153 m Tájház Bátonyterenye Bátonyterenye, Árpád út 20. 214 m Salgótarjáni Kohászati Üzemek Gyártörténeti Gyűjteménye Bátonyterenye Bátonyterenye, Népkert út 7-9. 4. 617 km Tájház Kazár Kazár, Hunyadi út 3. 722 km Tájház Nemti Nemti, Óvoda út, Tájház 4. 732 km Kézművesház Kazár Kazár, Damjanich út 3. 748 km Bányászház Kazár Kazár, Hunyadi út 1. 777 km Gyufacimke és hamutartó gyűjtemény Kazár, Kossuth Lajos út 71 4. Bátonyterenye - Gyürky-Solymossy-kastély :: Országjáró. 791 km Mackó Kuckó-Mackó és babagyűjtemény Kazár, Damjanich út 17 4. 804 km Palóc Galéria, Kazár Kazár, Damjanich út 19 4. 805 km Vasalómúzeum Kazár Kazár, Kossuth Lajos út 96. 10. 455 km Mesélő Falak Salgótarján, Rákóczi út 25 10.
Gyürky–Solymossy-kastély Ország Magyarország Település Kisterenye Bátonyterenye Elhelyezkedése Gyürky–Solymossy-kastély Pozíció Magyarország térképén é. sz. 48° 00′ 34″, k. h. 19° 50′ 02″ Koordináták: é. 19° 50′ 02″ A Wikimédia Commons tartalmaz Gyürky–Solymossy-kastély témájú médiaállományokat. A kisterenyei ősparkban, 1790-ben emelt Gyürky–Solymossy-kastély késő barokk stílusú, egyemeletes, két hagymakupolás, zsindellyel fedett, saroktornyos épület. Leírása [ szerkesztés] A Kárpát-medence felvidéki részén volt elterjedt ez a barokk kastélytípus. Ilyen stílusban készült épület, Trianon után nem maradt több Magyarországon. Gyürky–Solymossy-kastély – Wikipédia. Legdélibb példája, Magyarország egyetlen ilyen építményének. 1790 körül építtette a Gyürky család barokk stílusban. A nyugati homlokzat két sarkán lévő "hagymakupolás" oldaltorony teszi jellegzetessé. A földszinten és az emeleten 3-3 szoba nyílik boltíves mennyezetekkel, az oldalszobák toronyerkéllyel vannak kibővítve. A keleti házrészben egy-egy sarokszoba található.
A hagymakupolás barokk kastélyt a 18. században a Gyürky család építtette. Házasság útján később a Solymossy család birtokába került, akik átépítették. A kastélyban ma a településről elszármazott id. Szabó István Kossuth-díjas szobrászművész állandó kiállítása átfogó képet ad a mester munkásságáról. A bányászattörténeti és néprajzi tárgyú szobrok, fa domborművek mellett megismerhetjük a művész által használt szerszámokat, eszközöket a rekonstruált műteremben. A parkban korai juhar, hatalmas koronájú kocsányos tölgyek, kanadai vasfa, ecetfa, kínai borókafenyő és még sok egzotikus fa található. A hazai honos fák szépen keverednek az érdekes külországbeli egyedi fajokkal. A parkot 1975-ben védetté nyilvánították. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek oktatási központja működött itt. Forrás: A Kastély közösségi oldala
Főoldal | Vélemény Régen elfeledett korongkincsre bukkantam nosztalgiázásra ritkán késztető, terjedelmes fekete koronggyűjteményemben. Éppen negyven éve került vinyl lemezre, közkeletűbb, de téves nevén bakelitre Kossuth Lajos hangja. Ez a negyvenötös fordulatszámú EP került most megint elő lemezeim újbóli leporolása, rendezgetése közben. A Hungaroton gondozásában megjelent csillogó lemezke Kossuth 1890. október 20-án Torinóban elmondott beszédének egyik részletét tartalmazza. Különös élmény meghallgatni ezt a hatvannégy másodperces beszédrészletet, amelyet a torinói remete négy évvel a halála előtt, 1890. szeptember huszadikán mondott el az aradi vértanúk emlékművének október hatodikai leleplezése előtt. A fonográfhengeren rögzített beszédet turini, azaz torinói otthonában rögzítették és az aradi vértanúk napján játszották le az emlékműnél. Ezt a hangkülönlegességet 1977-ben találta meg és tette nyilvánosan elérhetővé Hegyi-Füstös István református lelkipásztor, rádiós író és szerkesztő.
Milyen volt Kossuth hangja? És Leniné? 2014. augusztus 6. 14:12 Kossuth Lajos "aradi szónoklata" Az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtára őrzi azt a két fonográfhengert, melyekre Kossuth Lajosnak az aradi vértanúk emlékműve felavatására szánt ünnepi beszédét rögzítették. Az 1865 óta Torinóban önkéntes száműzetésben élő "remetét" meghívták az 1890. október 6-i aradi ünnepségre, de a kiegyezést teljes egészében elutasító, önmagát "osztrák-magyarnak" soha el nem ismerő Kossuth tudta, hogy személyes részvétele a "kibékülés ünnepén" erkölcsileg lehetetlen. Ezt fejtegeti az aradiak meghívására válaszképpen írt köszönőlevelében is. Arra viszont ráállt, hogy ünnepi beszédét a fonográf segítségével megörökítsék és elvigyék Aradra. Az 1890. szeptember 20-án két pesti vállalkozó, Felner Károly és Barna Tivadar által készített hangfelvétel páratlan hangrögzítés-történeti jelentőségét az adja, hogy ez a legkorábbi ismert és máig (töredékesen) fennmaradt magyar beszédfelvétel, amely ráadásul egy emblematikus történelmi személyiség, kora talán legkiválóbb szónokának hangját rögzíti.
Visszatért az eszmélete és óráról órára jobban érezte magát. De ahogyan a korabeli lap írta is, ez volt életerejének utolsó föllobbanása: A héten megint visszafejlődött a betegség, de azért környezete még mindig nem merte hinni, hogy közeledik a vég. Régi kezelő orvosa, Bencze tanár kezelte. Eszméletét minduntalan elveszítette, látogatókat nem engedtek be többé hozzá. Szombaton aztán bekövetkezett a teljes agónia. Orvosa este már megállapította, hogy a nagybeteg menthetetlen. Éjszaka egy óra tíz perckor az agg tábornok csöndesen elszunnyadt mindörökre. Eltemették az utolsó honvédet Az egész ország részvéte kísérte végső útjára Kossuth Lajos katonáját. A Kis Ujsag 1928. június 8-án ezekkel a szavakkal búcsúztatta Lebó István egykori '48-as honvédet. A lap beszámolója szerint Mayer János földművelésügyi miniszter – mint az 1848-ban felszabadított jobbágyok leszármazottja – búcsúzott Lebótól, amikor így fogalmazott: Soha sem volt hitszegő a magyar, végig állotta mindig a harcot, ezért él ezer év minden veszedelme után is a magyar nemzet.
Görgei Artúr szemtanúja volt az első világháború kitörésének, és 98 éves korában, a nagy háború kellős közepén, ugyanabban az évben, 1916-ban halt meg, mint az a Ferenc József osztrák császár és magyar uralkodó, aki a szabadságharc leverése után rászabadította Magyarországra Julius Jacob von Haynaut, valamint a magyarság lelkének megtörését és birodalmi beolvasztását célzó Bach-korszakot. Amikor Görgei Artúr meghalt, 1916. május 21-én, a Pesti Hírlap így számolt be utolsó óráiról: Vagy egy hónap előtt kezdett el újra betegeskedni az agg generális. Behozták visegrádi tuszkulánumából Budapestre, a sógornőjéhez, Görgei Istvánnéhoz, a Mária Valéria-utca 17. szám alá. Tartottak tőle, hogy hatalmas, de már nagyon legyöngült szervezete nem fog tudni megbirkózni a sulyos betegséggel és azt akarták, hogy mellette lehessenek s ápolhassák féltő gonddal. Május első hetében hirtelen rosszabbodott az állapota, régi bajához módfölött komoly meghűlés is járult, a tüdeje is meg volt támadva, de aztán pár nap múlva úgy látszott, hogy újra föl fog épülni.