Mindkét oldalon Súly: 1, 1 gramm Átmérő: 19 mm Vastagság: 2 mm Névérték: 5 Pf.
Mindkét oldalon Súly: 0, 7 gramm Átmérő: 17 mm Vastagság: 1, 5 mm Névérték: 1 Pf.
A képeken látható érmét adom! Postázás: Több bankjegy vásárlása esetén is csak egy postaköltséget kell fizetni!!! 1000 Ft értékig lehetséges elsőbbségi levélben a vevő felelősségére. 1000 Ft érték fölött kizárólag regisztrált küldeményt küldök, alapesetben ajánlott küldeményként. Nagyobb érték esetén ajánlom az MPL futárszolgálatot vagy valamelyik csomagautomatát. Gyors, biztonságos és értékbiztosított. Személyes átadást kizárólag a XXI. kerben, a Csepeli HÉV végállomásának közelében, a címemen vállalok. Belvárosi találkozóra nincs lehetőségem. Felelősségvállalás: NEM REGISZTRÁLT KÜLDEMÉNYÉRT A VEVŐ VÁLLALJA A FELELŐSSÉGET!!! Ajánlott küldeményért 6000 Ft-ig vállalom a felelősséget. Az MPL futár, és az összes csomagautomata szolgáltatás tartalmazza a szükséges értékbiztosítást. A bankszámlaszám vásárlás után megérkezik Önhöz egy "vásárlási értesítő"-ben. Ez az email részemről kapcsolatfelvételnek számít! Német Reutergeld - Sülze 10 Pfennig 1922 aUNC (PF) - Jelenlegi ára: 1 Ft. NE TÖRÖLJE KI!!! Probléma vagy kérdés esetén mindenképpen email-ben keressen, az visszakereshető.
Márton László Mészöly Miklós Jelentés öt egérről című novellájáról Polcz Alaine visszaemlékezései óta tudjuk, hogy a történet helyszíne Mészöly Miklós lakása Budán, a Városmajor utcában, a névtelen házaspár pedig azonos az íróval és feleségével. Hogy óvatosabban és pontosabban fogalmazzak: Mészöly a saját hétköznapi életének egy jelentéktelen eseményéből formált világirodalmi rangú remekművet. Mitől remekmű? Ez egy részletekbe menő, hosszú elemzésből derülne ki pontosan. Ezúttal két dolgot szeretnék kiemelni. Az egyik az, ahogyan Mészöly az állatszereplőkkel bánik, és ahogyan mozgatja őket az elbeszélés terében. Az állatszereplő az irodalmi művek egy részében, főleg az állatmesékben fontos tanulságot hordozó jelkép. Más művekben karikatúra, matrica, rajzfilmfigura. Megint más művekben emberi tudata és emberre jellemző, bonyolult személyisége van. Mészöly nem ilyen megoldást választott. Ő komolyan veszi az állatot, vagyis lénynek tekinti. A maga állat voltában, ezúttal gyengeségében és kiszolgáltatottságában mutatja meg.
Az emberi közösség (Lilik, a telep két kisegítője és Terka, aki Lilik mellett háziasszonyi és egyéb funkciót is betölt, valamint a narrátor) mellett a természet, illetve annak Lilik által megfogalmazott törvényei értelmezik, keretezik az egyes történetdarabkákat. A tizenegy elbeszélésben azt próbálgatja Mészöly, hogyan lehet a minimumra csökkenteni az egyes törtneteket keretező kontextus információit ahhoz, hogy még érthető maradjon a szöveg, másrészt azok az elbeszéléstechnikai eljárások, amelyeket alkalmaz, ne sérüljenek. A Jelentés öt egérről narrációjában az egerek és az őket elkeseredetten üldöző emberek nézőpontja folyamatosan változik, de a narrátor szólamában e kettő oldottan folyik át egymásba, nem jelöli a váltásokat. Ennek erős, sokszor meglehetősen ironikus hatása van, különösen, amikor olvasás közben nem vesszük rögtön észre a nézőpontváltást. A novella története – öt egér a kamrába költözik, majd kiirtják őket – olyan csekély, hogy csak a részletező elbeszélésmód konstruálhat belőle elbeszélést.
A Jelentés öt egérről kötet két részből áll, az első részben a Magasiskola című kisregényt (nagyelbeszélést) olvashatjuk, majd tizenegy elbeszélés következik, amelyeket – a Balkon és jegenyék kivételével – Mészöly a Sötét jelek (1957) után írt. A Jelentés öt egérről rögzíti a kapcsolódási pontokat a pálya korábbi részéhez, és megmutatja az új utat, amely felé ekkor továbbindul prózája. Az elbeszélések nem kapcsolódnak szorosan egymáshoz, sem szereplőikben, sem térben vagy időben. Inkább abban hasonlóak, hogy bennük az élet apró mozgásait, az emberek érzelmeinek fodrozódását sebészi pontossággal feltáró és a társadalmi vonatozásokra érzékeny történetek reális elbeszélésmódja egyfajta metaforikus narrációvá alakul át. A cselekmények így szimbolikus történetté lépnek elő, a narrátor az egyes anekdotikus betétek kauzális viszonyait elvágja, vagy el sem meséli, ezért a cselekmények könnyen válnak parabolává. Ez a technika majd a Saulus ban teljesedik ki, ahol nemcsak a főszereplő, de az összes megjelenő emberalak cselekedete szimbolikus jelentőséget kap.
Az egerek az állatvilágban sem foglalnak el kiemelkedő helyet, mivel a kártevők és a rágcsálók közé sorolják a kis szürke, bosszúságot okozó állatokat. A háztartásokból való kiirtása pedig olyan hétköznapi jelenség, mint a portörlés, vagy éppen a szemétszedés: szükséges és elkerülhetetlen. Az író novellájának hősei szokatlan közegben, váratlanul és furcsán cselekednek: nemegyszer víziók, álmok alakítják viselkedésüket és életérzéseiket. A meghökkentő fordulatok, groteszk és bizarr megoldások intellektuális élményt nyújtanak az olvasónak. Hol olvashatom el a könyvet? A Digitális Irodalmi Akadémia jóvoltából ingyenesen IDE KATTINTVA olvashatjuk el a könyvet! Idézetek a könyvből: "December huszadikán költöztek be az egerek a kamrába, szám szerint öten, két nőstény és három hím. A kopasz vadszőlőn kapaszkodtak föl a második emeletig, az indák odáig felnyúltak. Mint valami izomrostpreparáció, olyan volt a fal, s ez a hálózat volt az egyetlen biztos út a pincétől a kamraablakig. " "Ekkor érkeztek el a kamraablakig.