A balra kanyarodás telezöldnél nem veszélytelen manőver, nagyobb körültekintést és szabályismeretet követel, mint mondjuk egy jobbra kanyar. A helyzet tovább bonyolódik, ha a szembe jövő is balra kanyarodik. A videót a cikk végén feltétlenül nézd meg! Tisztázzuk a telezöldet: mit jelent valójában? A telezöld egyszerűen fogalmazva nem irányított zöld, tehát nincs a lámpában nyíl, azaz világít a teljes szép zöld kör mindenféle egyéb jelzés nélkül. Ez azt jelenti, hogy nemcsak nekünk vált zöldre a lámpa, hanem a szemből érkezőknek is, és ha balra akarunk kanyarodni, bizony nagyon-nagyon kell figyelni. A legfontosabb, hogy a szembe jövő autóknak, akik egyenesen haladnak tovább, elsőbbséget kell adni. Ilyenkor a lámpánál álló első autó, amelyik balra kíván kanyarodni, nyugodtan "becsoroghat" a kereszteződés közepéig. Itt szépen megvárja, amíg szemből minden egyenesen érkező elhalad mellette és bekanyarodik. A KRESZ-vizsgán vélhetően nagyjából mindenkinek ment ez, a tapasztalatok és a koccanások viszont azt mutatják, a gyakorlatban sokan már elfelejtik alkalmazni.
Sajnos ez egy olyan tipikus helyzet, amelyről a KRESZ, mint jogszabály, nem ad megfelelően pontos választ. Ugyanis a KRESZ két dolgot határoz meg: 1. A járművel másik útra - ha közúti jelzésből más nem következik - jobbra kis ívben, balra nagy ívben kell bekanyarodni, úgy, hogy a jármű a bekanyarodás után a menetirány szerinti jobb oldalon maradjon. 2. Elsőbbséget kell adni balra bekanyarodó járművel az úttesten szemből érkező és egyenesen továbbhaladó vagy jobbra bekanyarodó jármű részére. Tehát az első pont csak azt határozza meg, hogy kanyarodás után a jobb oldalra kell érkezni, és hogy azon belül több sáv esetében melyikbe, azt nem. A második pont pedig balra kanyarodás esetében elsőbbségadási kötelezettséget határoz meg a jobbra kis ívben kanyarodó számára. Tehát ezekből az derül ki, hogy balra kanyarodás közben, függetlenül attól, hogy hová érkezünk elsőbbség jár a jobbra kis ívben kanyarodó számára. Ugyanakkor a joggyakorlatban ezt találtam: "A jobb szélső forgalmi sávból, illetve az úttest jobb szélétől, a jobb szélső forgalmi sávba, illetve az úttest jobb szélére kell kanyarodni.
A fenti példák alapján a balra kanyarodás veszélyes közlekedési manőver, így figyelmesen kell végrehajtani. Ha ilyen szituációban baleset következik be, akkor annak következményei rendszerint súlyosak, mert az előző jármű haladási iránya az ütközés után megváltozik, s ennek pályaelhagyás, felborulás, fának, vagy műtárgynak való ütközés lehet a vége. Nagy a halálozási kockázat, mikor a balra kanyarodó járműnek motorkerékpár ütközik! Ritkábban, de az is előfordul, hogy a balra kanyarodó járműben ülők sérülnek meg súlyosabban. Ez akkor fordul elő, ha az előző jármű a már kanyarodó, a menetirány szerinti bal oldalon, előtte keresztbe forduló jármű oldalába csapódik – a súlyosságot föközhatja, ha az előzést nagy tömegű jármű hajtja végre. A tapasztalatok szerint sokan nincsenek tisztában az ilyen esetekre jellemző elsőbbségi helyzettel, és úgy gondolják, hogy ha az úttest középvonalához húzódnak, irányjelzést használnak, és senki nem jön szemből, akkor nyugodtan megkezdhetik a balra kanyarodást.
Ha ez mind megvan, akkor nagy ívben kanyarodhatunk is balra, ügyelve arra, hogy a menetiránynak megfelelő oldalára kanyarodjunk be a kinézett útnak. Nem ördögien bonyolult a dolog, de kétségtelen, hogy egy-egy nagyobb forgalmú kereszteződésnél igényel némi helyzetfelismerési képességet és türelmet. Az biztos, hogy a legjózanabb megoldás, ha kivárjuk, amíg teljes biztonsággal végre tudjuk hajtani a kanyarodást, sem magunkat, sem másokat nem veszélyeztetve a manőverrel. Mi van akkor, ha a szembejövő is balra akar kanyarodni? A KRESZ szerint ez esetben mindkét gépjármű a saját forgalmi sávjának bal oldalára húzódva, a kereszteződés képzeletbeli középpontján, egymást megkerülve hajthatják végre a kanyarodást, természetesen a korábban már vázolt, a közlekedés többi résztvevőjével szembeni elsőbbség megadását követően. Ez a szituáció gyakran okoz problémát, és biztonsággal csak akkor hajtható végre, ha mindkét fél pontosan tisztában van a jogszabályokkal. Ha például egyikük úgy dönt, hogy nem megkerüli, hanem bekanyarodik a másik jármű előtt, máris fennáll a baleset esélye.
Ferenc pápa március 18-án fogadta Philippe Barbarin bíborost a Vatikánban. A lyoni érsek felajánlotta lemondását, amelyet a Szentatya nem fogadott el. Az audienciát követően újságírói kérdésekre válaszolva Alessandro Gisotti, a Szentszék Sajtótermének ideiglenes igazgatója megerősítette, hogy a pápa nem fogadta el Philippe Barbarin bíboros, Lyon érseke lemondását. Mindamellett a Szentatya tudatában van a nehézségeknek, amelyeket az érsekség jelenleg megél. Barbarin bíborosra bízta, hogy meghozza a legjobb döntést az egyházmegye érdekében. A lyoni érsek úgy döntött, hogy egy időre visszavonul, és felkéri általános helynökét, Yves Baumgarten atyát, hogy vállalja el az egyházmegye vezetését. A Szentszék ismét megerősíti, hogy lélekben közel áll a visszaélések áldozataihoz, a lyoni főegyházmegye és az egész francia egyház híveihez, akik most különösen fájdalmas időszíkot élnek meg – mondta Alessandro Gisotti. Ferenc pápa lemondeinformatique. Március 19-én a lyoni főegyházmegye hivatalos közleményben tájékoztatott arról, hogy Barbarin bíboros benyújtotta lemondását Ferenc pápának.
"Amikor a felszentelésre készültünk, mint minden diakónus-, pap- és püspöktestvérünk, nyilvános megvallottuk hitünket és hűségesküt tettünk. Amikor letettük ezt az esküt, az ilyen tanításokkal kapcsolatban megesküdtünk, hogy ragaszkodunk az Egyház tanításához, hűségesen továbbadjuk azt, és kerülünk minden vele ellentétes tanítást. Az Önök nyilvános eltérése az Egyház tanításától csak zavart és megosztottságot okozhat a hívek között, a világiak körében pedig botrányt kelt. Ferenc pápa lemonde. " "Eminenciás urak, kérem önöket, legyenek hűek esküjükhöz" – zárja nyílt levelét Bochanski atya. A németek nem értik a németországi Szinódusi Utat érő kritikákat A német egyház helyzetéhez kapcsolódva érdekes megemlítenünk, hogy a Herder Korrespondenz áprilisi számában Benjamin Leven német újságíró felhívja a figyelmet arra, hogy hazájában nagy értetlenséggel, sőt megvetéssel fogadták azokat a kritikákat, amelyeket a német Szinódusi Út Lengyelországból és Észak-Európából kapott. Úgy látja, hogy a Szinódusi Út által képviselt álláspontok a női diakonátusról, a papok házasodásáról, a nők felszenteléséről stb.
a Németországban uralkodó, szinte teljességgel elfogadott társadalmi evidencia részei. Ezért döbbennek meg a Szinódusi Út egyes tagjai azon, hogy hogyan is lehet vitatkozni azon, amit ők "nyilvánvalónak" tartanak. Azok, akik nem támogatják a Szinódusi Utat, egyértelműen kisebbségben vannak Németországban: Benjamin Leven becslése szerint a német katolikusoknak csak egyötöde vagy egyhatoda az, aki nem támogatja a reformköveteléseket, a többiek igen. Ferenc pápa: Még élek, soha nem jutott eszembe, hogy lemondjak - Katolikus.ma. Leven figyelmeztet, hogy ez a többségi állásfoglalás illúzió, amitől a német katolikusoknak óvakodniuk kell. A lényeges dolgokról nem lehet egyoldalúan Németországban dönteni, hiszen a katolikus egyház egyetemes.