Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2013. máj 2. 16:54 Elhunyt Leopold Engleitner, a legidősebb osztrák holokauszttúlélő - közölte csütörtökön Bécsben az Osztrák Ellenállás Dokumentációs Archívuma (DÖW). Engleitnert százhét éves korában, április 21-én érte a halál. Leopold Engleitner 1905. július 23-án született a salzkammerguti Stroblban. A Jehova Tanúi felekezet tagjaként érte üldöztetés a náci rezsim alatt, vallási meggyőződése miatt, illetve azért, mert vallási okból elutasította a katonai szolgálatot. Leopold Engleitner 1939 és 1943 között három különböző koncentrációs táborban raboskodott. A halal archivuma teljes film magyarul. 1943-ban azzal a feltétellel bocsátották el a ravensbrücki koncentrációs táborból, hogy élete végéig mezőgazdasági kényszermunkát végez. Ekkor mindössze 28 kilogramm volt a testsúlya. 1945-ben be akarták sorozni a náci német hadseregbe, de megszökött és a háború végéig elrejtőzött a hegyekben. MTI túlélő oztrák holokaszt Leopold Engleitner
Az elítélt testére a szívverését rögzítő elektródát helyeznek, amelynek segítségével a kamrán kívül tartózkodó orvos megállapíthatja a halál beálltát. A halálos gázt a kivégzés során a kamrában fejlesztik. A szék alatt egy edényben kénsavat helyeznek el, amely fölé zacskóban nátrium- vagy kálium-cianidot függesztenek fel. Amikor a hóhér aktiválja a kapcsolót, a cianid beleesik a kénsavba, és a bekövetkező kémiai reakció során mérgező hidrogén-cianid gáz keletkezik. A cianid - ion reakciója kénsavval szulfát-ion képződése és hidrogén-cianid -gáz fejlődése közben. A A hidrogén-cianid mérgező hatását a sejtlégzés károsításával fejti ki. Kult: Holokauszttúlélők videointerjúi a CEU-ban | hvg.hu. Bár elméletileg a gáz belélegzése gyorsan eszméletvesztéshez kellene, hogy vezessen, a gyakorlatban ez a módszer sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A tapasztalatok szerint a gázkamrában végrehajtott kivégzések során az elítéltek hosszú percekig eszméletüknél vannak, és rendkívüli szenvedésen mennek keresztül. Ennek egyik lehetséges oka, hogy az elítéltek ösztönösen visszatartják a lélegzetüket, ezzel önkéntelenül is saját szenvedésüket hosszabbítva meg.
Georg súlyosan megsérül, és távol kerül barátaitól. Úgy tűnik, a titkos küldetés már a kezdetektől kudarcra volt ítélve. A film érdekessége a klasszikus szinkron, hiszen ritkán lehet filmen hallani Balázsovits Lajos, Trokán Péter vagy Balkay Géza hangját. Az Aphrodité-örökség (The Aphrodite Inheritance, 1979) Emlékeznek még Haralamboszra, a pincérre? Vagy Bazileoszra, aki mindig böfögött? Ha igen, akkor ott ültek 1986-ban a tévé képernyője előtt, amikor a BBC-s bemutatása után hét évvel megérkezett hozzánk Az Aphrodité-örökség című hétrészes angol sorozat. A sorozat főszereplője a brit mérnök, Barry Collier, aki Ciprusra látogat, hogy kivizsgálja a testvére, David halálának a körülményeit. Ezt követően furcsa összeesküvések és különböző természetfölötti és mitológiai motívumokkal átszőtt események középpontjába kerül. Lehet, hogy minden egy fotó miatt van? A halál archívuma wikipédia. Lehet, az istenek is beavatkoznak a halandók dolgaiba? Talán Haralambosz, Baszileosz és a gyönyörű Helene is csak szemfényvesztés? A főhős csak a film végén, egy szoborcsoport láttán döbben rá, hogy a megtestesült görög istenek, Hermész, Dionüszosz és Aphrodité játszottak vele.
A tehetséges Mr. Ripley Szerző Patricia Highsmith Eredeti cím The Talented Mr. Ripley Ország Egyesült Államok Nyelv angol Műfaj krimi Sorozat Tom Ripley Következő Ripley a mélyben Kiadás Kiadó Coward-McCann; Cresset Press Kiadás dátuma 1955 A tehetséges Mr. Ripley Patricia Highsmith 1955-ös pszichológiai thrillere. Ebben a regényben tűnik fel először Tom Ripley, aki az írónő későbbi regényeiben is feltűnik ( Ripley a mélyben, Ripley és a maffiózók, The Boy Who Followed Ripley és Ripley Under Water). Az öt regény "Ripliádként" is ismert. Cselekmény [ szerkesztés] Tom Ripley egy fiatal férfi, aki bármit megtesz, hogy meg tudjon élni New York -ban. Egy nap Herbert Greenleaf hajózási mágnással ismerkedik össze, akinek azt hazudja, hogy ismeri annak fiát. Később Greenleaf felkéri Ripleyt, hogy menjen Olaszországba, és győzze meg Greenleaf tékozló fiát, Dickie-t, hogy térjen vissza az Egyesült Államokba, és lépjen be a családi üzletbe. Nem sokkal olaszországi megérkezése után Ripley találkozik Dickie-vel és annak barátjával, Marge Sherwood-dal; habár Ripley Dickey kegyeibe férkőzik, Marge látszólag nem kedveli különösebben.
Az utolsó bekezdések egyikében egy csapat rendőrt képzel el, akik le akarják tartóztatni. Itt a vége a cselekmény részletezésének! Elismerések [ szerkesztés] 1956-ban jelölték a legjobb regénynek járó Edgar Allan Poe-díjra. [1] 1957-ben a regény elnyerte a legjobb külföldi regénynek járó Grand Prix de Littérature Policière díjat. Magyarul [ szerkesztés] A tehetséges Mr. Ripley; ford. Jász István; Geopen, Bp., 2003 Feldolgozások [ szerkesztés] A regény első feldolgozása a Studio One tv-sorozat egyik 1956. januári része. [2] Az 1960-as Ragyogó napfény című film, amely azonban eltér az eredeti műtől. Az 1999-es A tehetséges Mr. Ripley című film, Anthony Minghella rendezésében; főszerepben Matt Damon (Ripley) és Jude Law (Dickie). A BBC Radio 4 2009-ben készítette el a Ripliád feldolgozását; főszerepben Ian Hart (Ripley), Stephen Hogan (Dickie) és Barbara Barnes (Marge). [3] 2010-ben mutatták be a regény színházi változatát a northamptoni Royal Theatre-ben. Források [ szerkesztés] Fordítás [ szerkesztés] Ez a szócikk részben vagy egészben a The Talented Mr. Ripley című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul.
Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Luxusjacht csillogó fedélzetén suhanni a türkiz tengeren, fehéren fodrozódó habok közt, idilli mediterrán tájak mentén, oldaladon az elragadóan gyönyörű kedvessel – ez az az élet, ami Dickie Greenleafnek megadatott, és amiért Tom Ripley ölni tudna… Amikor Dickie gazdag hajógyáros apja megbízza Ripleyt, hogy hozza haza Amerikába elkóborolt playboy fiát Itáliából, Dickie és barátnője, Marge nem is sejtik, hogy a simulékony modorú újdonsült cimbora meddig képes elmenni, hogy átvegye Dickie életstílusát… majd az életét is. Mert még mindig jobb hamis valakinek lenni, mint egy igazi senkinek. Patricia Highsmith izgalmas regényét az Oscar-díjas Anthony Minghella (Az angol beteg) vitte filmre szintén Oscar-díjas sztárokkal, Matt Damonnal és Gwyneth Paltrow-val valamint az Oscar-jelölt Jude Law-val a főszerepekben. Amerikai krimi, 133 perc, 1999 A műsorszám megtekintése 16 éven aluliak számára nem ajánlott. Feliratozva a teletext 333. oldalán Rendező: Anthony Minghella Zene: Sinéad O'Connor, Yared Gabriel Operatőr: John Seale Szereplők: Matt Damon (Tom Ripley) Gwyneth Paltrow (Marge Sherwood) Jude Law (Dickie Greenleaf) Cate Blanchett (Meredith Logue) Philip Seymour Hoffman (Freddie Miles) Jack Davenport (Peter Smith-Kingsley) James Rebhorn (Herbert Greenleaf) Sergio Rubini (Roverini felügyelő)
Átéreztem az indítékait, habár elég szörnyű, amit tett, mégis végig annak drukkoltam, hogy ne bukjon le. hársvirág >! 2010. december 19., 20:40 Nem voltam elég óvatos, mikor kezembe vettem ezt a könyvet. Már akkor gyanakodni kellett volna, mikor a hátoldalán felsorolják azt a rengeteg díjat, amiben a szerző részesült. (A legnagyobb csalódást ugyanis filmben és könyvben is a legtöbb díjat kapók szokták okozni! ) De én még reménykedtem, hiszen film is készült belőle, az pedig már csak jelent valamit! (Vagy nem? ) Szóval, ami biztos, hogy nem izgalmas, nem cselekményes, ennél még csak jobb krimiket olvastam… Csak azon csodálkoztam, hogy kit ragadott meg ez annyira, hogy filmre vigye??? A hármast én kaptam: mert végigolvastam…igaz a végén már négysoronként "faltam" a betűket… moni79 >! 2013. április 8., 21:31 Szeretem Highsmith stílusát, egyszerre nyomasztó, eredeti és szórakoztató, annak ellenére, hogy a cselekmény viszonylag lassan halad előre. De úgy is fel lehet fogni, hogy nem is igazán van bennük cselekmény a gyilkosságokon kívül.
Azt hittem, hogy csupán egy személyiségtolvajról fog szólni. Arról, hogy egy srác hogyan veszi el valaki életét. De nem szó szerint értettem. Amikor Tom elköveti az első gyilkosságot... megrökönyödtem. Akkor jöttem rá, hogy én végig szimpatizáltam vele. Hogy drukkoltam neki. Miután felocsúdtam az első döbbenetemből, azt gondoltam, hogy véletlen volt. Hogy Tom nem gondolta át és nem akarta. Hogy bűntudata lesz. Hát mekkorát tévedtem! Csak ültem ott és néztem a filmet azt gondolva, hogy ezt úgysem ússza meg. Nem úszhatja meg. De azt akartam, hogy megússza. Még mindig vele voltam. Azon drukkoltam, hogy ne bukjon le, és elismeréssel adóztam a zsenialitása és a hidegvére előtt. El lehetett volna azon merengenem, hogy miért is pártolok én egy gyilkost? De a mai napig nem tudom. Csak azt tudom, hogy mikor vége lett ültem ott és azon agyaltam, hogy hogyan fog kimászni az utolsó jelenetben elkövetett gyilkosságból. Nem akadtam fenn azon, hogy újra megölt egy embert. Szám szerint már a harmadikat.