Jelenleg a nemzetközi pénzrendszer és a demokrácia összefüggéseivel foglalkozó szakmunkán dolgozik. Drábik János 1997-től 2000. márciusáig a Németországban működő magyar egyesületek, a BUOD elnökségének a tagja, 1996-tól az MVSZ választmányába is beválasztották, ahol Dél-Németországot képviselte. DR Drábik János Önéletrajz. Az 1998-as parlamenti választásokon a KDNP képviselőjelöltje volt Budapest 1. számú választási körzetében. 2004 márciusa óta a magyar történelmi alkotmány jogfolytonosságának a helyreállításáért küzdő Magyar Nemzeti Bizottmány egyik szóvivője. 2008-ban a Független Újságírók Szövetsége elnökségének a tagja Nős, felesége vegyész, tudományos kutató. DR. DRÁBIK JÁNOS HIVALATOS HONLAPJA:
Általános megjegyzések: tanulmány(ok), cikk(ek), esszé(k)
DR. DRÁBIK JÁNOS jogász, közíró, a Szabad Európa Rádió nyugdíjas vezető programszerkesztője 1979 novemberéig különböző jogi, szerkesztői és államigazgatási munkakörökben dolgozott. Amerikába történő távozását megelőzően az ERBE jogi osztályát vezette. A New York University-n folytatta tanulmányait és 1981-ben bejegyzett jogtanácsos lett New York Államban. 1983-ban Münchenbe került a Szabad Európa Rádióhoz, ahol Kézdi Pál néven számos műsort írt és szerkesztett. Sorozatot írt többek között a sztálinizmusról, az amerikai alkotmányról, a neokonzervativizmusról, a Szovjetunió történetéről. Öt éven keresztül szerkesztette a világgazdasági magazint, és a demokratikus intézmények működését elemző "Nyugati Úton" c. Leíró adatok: Dr. Drábik János válogatott írásai. programot. 1989. februárjában a Szabad Európa és a Szabadság Rádió elnöke a "Superior Performance Award" kitüntetésben részesítette az 1988-ban nyújtott teljesítményéért, elsősorban az amerikai alkotmányról készült 32 részes sorozatáért. 1983-tól aktívan részvett a müncheni Széchenyi Kör tevékenységében, ahol több előadást is tartott.
2007-ben az Orwellia című művében mélyrehatóan elemezte századunk igazi szuperhatalmát, a pénzimpériumot, a világ leghatalmasabb uralkodó csoportját. Ezt követően került az üzletekbe Az emberközpontú világrend és 2008 novemberében az Örvénylés c. munkája. Jelenleg a nemzetközi pénzrendszer és a demokrácia összefüggéseivel foglalkozó szakmunkán dolgozik. Drábik János 1997-től 2000. márciusáig a Németországban működő magyar egyesületek, a BUOD elnökségének a tagja, 1996-tól az MVSZ választmányába is beválasztották, ahol Dél-Németországot képviselte. Az 1998-s parlamenti választásokon a KDNP képviselőjelöltje volt Budapest 1. számú választási körzetében. 2004 márciusa óta a magyar történelmi alkotmány jogfolytonosságának a helyreállításáért küzdő Magyar Nemzeti Bizottmány egyik szóvivője. ELŐZETES – Dr. Drábik János: A 25 PONTOS TERV. 2008-ban a Független Újságírók Szövetsége elnökségének a tagja. Nős, felesége vegyész, tudományos kutató.
1993-1998-ig a Széchenyi Kör titkára volt. Rendszeresen írt a Münchenben megjelenő Nemzetőr c. lapba, és más magyarországi napi- és hetilapokba. Tanulmányait több folyóirat is közölte. Az 1999-ben megindult Leleplező c. könyvújság főmunkatársa, jelenleg a folyóirat főszerkesztő-helyettese. Rendszeresen tart előadásokat az emberközpontú társadalom, a demokrácia és a pénzrendszer összefüggéseiről. Alapító tagja a 2000. áprilisában megalakult "Összefogás a Fennmaradásért Szövetség"-nek, amelynek célja a magyar föld megőrzése, és Kert-Magyarország feltételeinek megteremtése, Magyarország gazdasági- és pénzügyi szuverenitásának a visszaállítása, a résztvevő demokrácia megvalósítása, a népszavazás hatáskörének kiterjesztése, valamint a pénznek a nemzet alapvető fontosságú közintézményeként való kezelése. Eddig tizenkét könyve jelent meg. 2002-ben a "Miért kellett meghalnia a három Kennedynek? " c. könyvet az "Uzsoracivilizáció" első kötete követte, amely 2003-ban kiegészült az "Uzsoracivilizáció II" és az "Uzsoracivilizáció III" kötetekkel.
Children's Music · 1990 A bundának nincs gallérja I. Virágéknál Ég a Világ Száraz Tónak Nedves Partján A bundának nincs gallérja II. Szegénylegény Vagyok Én Házasodik a Motolla (Szlovák) Lajcsi Altatója (Horvát) Aki nem lép egyszerre I. Ugyan, Édes Komámasszony Aki nem lép egyszerre II. Nékünk a Legszebbik Estét Hol Jártál, Báránykám? June 28, 1990 20 Songs, 43 Minutes ℗ 1990 HUNGAROTON RECORDS LTD. More by Viktória Eszményi, István Mikó & Balázs Radványi
Sárga cserép csengő cseng a csikaja nyakán. A babája Kati, kint lakik a tanyán. Tizenhárom fodros szoknya ring a derekán. /:Tizenhárom fodros szok 16359 Juhos Mária: Széles a Duna Széles a Duna, magos a partja. Nincs olyan legény, ki átugorja. Ferkó átugrotta, csizmát sem sározta. Ez ám a legény! Széles a Tisza, szellő legyezi. Nincs olyan leány, ki átev 15782 Juhos Mária: A bundának nincs gallérja 14009 Juhos Mária: Rózsa, rózsa, sárga rózsa Rózsa, rózsa, sárga rózsa, harmatos hajnalom bimbót hajt. Messze szálló illatával küldök én angyalom száz sóhajt. /:Hogyha mosolyog a szép reggel, rózsaillat keltsen fel, Hull 13991 Juhos Mária: A horgosi csárda A horgosi csárda ki van festve, Oda jár a cimbalmos a cimbalmával cimbalmozni, minden este. Kocsmárosné azt hiszi, hogy a lányát elveszi, egy valaki. A horgosi csárda ki van festve. 13244 Juhos Mária: Nem zörög a haraszt Nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja, Virágos a kedvem, ha a cigány húzza. /:Hajlik szívem jobbra, balra; Mindegy neki: szőke, barna.
Itt a farsang áll a bál avagy a farsangról pár szóban… A farsang évenként ismétlődő, rövidebb-hosszabb ideig tartó időszak, amelyet évszázadok óta az evés, ivás, lakodalmak, disznótorok, jelmezes felvonulások jellemeznek. A farsang vízkereszttől a – húsvétot megelőző negyven napos nagyböjt kezdetéig -, hamvazószerdáig tart. A farsang a tavaszvárás ősi örömünnepe. Farsangkor három napos táncmulatságot rendeztek, melynek leggyakrabban a kocsma volt a színtere. A legények sorra járták a lányos házakat, hívogatták a lányokat és a táncköltségre, a muzsikusok megfizetésére adományokat gyűjtöttek. Farsangkor nemcsak a legények és a lányok rendeztek táncmulatságokat, hanem a házasemberek, a különféle céhek, az ipartestületek, az asszonyok, sőt a gyerekek is. A házasemberek batyusbálja, kosarasbálja nevében jelzi, hogy a tánc mellett fontos szerepe van ilyenkor az evésnek és az ivásnak is. Sokfelé szokás volt, hogy az asszonyok külön mulatságot rendeztek farsangkor. A farsangi báloknak elsősorban a párválasztásban volt nagy szerepük.