Kristó Gyula: Kik éltek a honfoglalás előtt a Kárpát-medencében? In: Romániai Magyar Szó: országos demokratikus napilap, (8) 1956. p. 1. (1996) Other title: A magyarság 1100 éve Item Type: Article Journal or Publication Title: Romániai Magyar Szó: országos demokratikus napilap Volume: 8 Number: 1956 ISSN: 1221-2423 Language: magyar Publisher: Transil Rt. Place of Publication: Bucureşti Date: 1996. March 19. Page Range: p. 1 Collection: Tudós gyűjtemények, hagyatékok > Kristó Gyula hagyaték > Újságkivágatok Uncontrolled Keywords: Magyarország története - 9. sz., Honfoglalás Date Deposited: 2020. Apr. 21. 14:15 Last Modified: 2021. Honszerző Árpád - Elbeszélés a Honfoglalás idejéből. Oct. 25. 16:10 URI: Actions (login required) View Item
Megközelítési módszerem alapján négy főbb csoportra osztanám ezen okokat: társadalmi, politikai, gazdasági és hadászati tényezők. Kezdjük a társadalmi tényezőkkel: A nyelvi, kulturális sokszínűség mindig is jellemezte az ősmagyar népet, ezzel kapcsolatban az első kérdésem, hogy és miért maradt fenn a magyar "kulturális jelrendszer"? A honfoglalás ideje 2018. Erre a lehetséges válaszom egyrészt az, hogy a ősmagyarok etnikai többsége valószínűleg megmaradt, másrészt pedig az "idegenség" (nyelvi és kulturális egyediség) egy környezetben növeli a túlélési esélyeit. A Kazár Birodalomban tartózkodás előtti időkből csupán feltételezések vannak a magyar nép irányítási (közigazgatási) formájára vonatkozóan, viszont feltételezhető a törzsszövetség intézménye, ami társadalmi szempontból számomra egy erősebb, nemzetségi köteléket is feltételez. Miért? Hiszen a nemzettségeken belül családi, biológiai kapcsolat volt. A vérszerinti viszony pedig általában nagyon fontos volt ilyesfajta nomadizáló népek, törzsszövetségek között (pl.
Hazánk talpraállítása érdekében ekkor szervezte meg a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetség ét (MANSZ). Hívó szavára mintegy 480 vidéki szervezet állt mögé, s hamarosan elérték az egymilliós tagságot. Céljuk volt, hogy a szétesõ világban lelkileg erõsítsék a magyar férfiakat, és fiakat. Rothermere lord Trianonnal kapcsolatos állásfoglalását a Bujdosó könyv alapozza meg. Menken szenátor Tormay hatására nem kevesebb, mint 600 amerikai lapban leplezte le Károlyi Mihályék hazaáruló mesterkedéseit. A MANSZ erején felül mindent megpróbált, hogy Trianon kérdésében a magyarok mellé állítsa a világot. Ez a történet önmagában külön tanulmányt érdemelne. Melyek voltak a főbb okai annak, hogy a magyarság évezredeken át a honfoglalás idejéig fennmaradt?. Küldöttség jár Horvátország ban és Olaszország ban. Tormay a vész elsõ percétõl kiáltvány okat juttatott el kilenc nyelven tíz ország asszonyaihoz. Ime belõlük pár gondolat " Minden mesénk és minden szomorú dalunk és minden könnyünk és minden sóhajunk arra fogja lázítani Magyarország gyermekeit, hogy ne nyugodjanak meg hazánk tébolyító sorsában. Ne nyugodjanak, ne álmodjanak, ne enyhüljenek, ne pihenjenek, ne legyenek egy pillanatig se fiatalok és boldogok és gondtalanok, ne legyen addig béke a földön, amíg õsi honunk valamennyi rögét, melyen magyar bölcsõ ringott, valamennyi rögét, melybõl magyar sír hantolódott vissza nem szerezték.
Bölcsésztanulmányait Székelyudvarhelyen, majd Budapesten végezte. Diákkorában néprajzi gyűjtőútra ment Sebesi Jóbbal. Újságíró lett: a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársaként dolgozott. 1887-ben a nagyajtai kerület országgyűlési képviselővé választotta. 1892-ig töltötte be ezt a tisztséget. Egy ideig Szabadelvű párti volt, majd a Nemzeti Párthoz csatlakozott. A honfoglalás ideje 6. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott. Napilapokat és folyóiratokat szerkesztett: Magyarság (1901–02); Magyar Világ (1902–03); Magyar Kritika (1897–99); Nemzeti Iskola (1890–1905); Néptanítók Lapja (1907–09). Emellett számos lapban publikált álnéven, ezekből ad közre válogatást a kétkötetes Az ismeretlen Benedek Elek c. munka. 1889-ben részt vállalt a Pósa Lajos által indított első irodalmi értékű, hazafias szellemű gyermeklap, Az Én Újságom szerkesztésében, Sebők Zsigmonddal együtt szerkesztője volt a Jó Pajtás gyermeklapnak. 1890-ben belépett a Demokratia nevű szabadkőműves páholyba.
Tormay 1918-1920-ban felismerte a kommunizmus igazi arcát, legmagasabb politikai körökben mozgott. Ám a kommunistáknak annyira útjában állt, hogy már 1919-ben halállistájuk élén szerepelt. Fényképpel a kézben vadásztak rá, kis híján egy pribék kezébe került, amikor Balassagyarmatra szökött, ahol a MANSZ asszonyai bújtatták 133 napig. 1920-ban egy zsaroló a baloldali írók ultimátumát vitte hozzá: – Azt követelték, hozza vissza a Bujdosó könyvet a nyomdából, és hallgasson el örökre, különben eltiporják. Ekkor már lehallgatták lakását, késõbb pedig cselédje is beépített ember lett. A honfoglalás ideje full. Jobbágy Éva szerint az írónõ vesszõfutása a nemzeti ellenállás megszervezõdésével kezdõdött, mert "fõfoglalkozása" volt a hazaszeretet és magyar szemmel látta történelmünket. 1936-ban irodalmi Nobel-díj ra jelölték, ám 1937-ben meghalt (Mátraházán) az Õsi küldött trilógia befejezése elõtt. Klebelsberg Kuno kultuszminiszter felkérésére alapította a szintén agyonhallgatott Napkelet folyóiratot, melynek indulásakor a következõ gondolatokat mondta: " Egy népnek, amelytõl elvették határait, hogy ne védhesse magát, amelytõl elvették fegyvereit, hogy ne támadhasson — nem marad egyebe, mint az irodalma... De mi csak szétszórt õrszemek vagyunk.
Ifjúsági könyvsorozatot szerkesztett: Kís Könyvtár, amelynek folytatása B. E. kis könyvtára címmel jelent meg. 1900-ban a Kisfaludy Társaságnak is tagjává vált. Az ifjúság számára készült mese-átdolgozásait tartalmazó Ezüst Mesekönyv és Arany Mesekönyv - amelyek főként az Az Ezeregyéjszaka meséinek és a Grimm fivérek meséinek átiratai voltak – tucatnyi új kiadásaival, újabb átdolgozásaival évtizedeken át a legfőbb és legjobb magyar mesekönyvek voltak. Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt. Kik éltek a honfoglalás előtt a Kárpát-medencében? - SZTE Miscellanea. Benedek Eleket 1929. augusztus 17-én, levélírás közben, végzetes agyvérzés érte. 1921-ben hazatért a trianoni békeszerződés által Romániához csatolt Kisbaconba és ott élt haláláig, ahol példaképe, szervezője volt a szárnyait bontogató romániai magyar kalákásoknak és a Cimbora című ifjúsági lapot szerkesztette. Mint meseíró, a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Ifjúsági írásaival, szerkesztői működésével az élen járó pedagógusok között foglal helyet.
(Utalásaim Róna-Tas András: Nép és nyelv: a magyarság kialakulása című előadására vonatkoznak) "... népnek (vagy idegen szóval ethosznak) azt a történetileg kialakult embercsoportot nevezzük, amelynek közös a kulturális jelrendszere, amely tudatosan megkülönbözteti magát más népektől, s amelynek saját, tartós önelnevezése van. " Magyar őstörténelemről időszámításunk előtti IV. évezredtől kezdve beszélünk. Ebből az időszakból származnak a legrégebbi kézzelfogható (, bár hitelességükben kérdéses) leletek. I. e. évezredből származnak az első írásos emlékek az ugor közösség felbomlásáról. Ezt követően 1000 év a homályba veszett (i. 500- i. u. 500). Ezek után az első komolyabb írásos emlékek már a Kazár Birodalomban eltöltött évekből származnak. Ezen számunkra hozzáférhető objektív dokumentumhalmaz az ősmagyarokról nem elegendő ténylegesen objektív következtetések levonására, viszont ha egy több ezer évig fennmaradó nép történeti okairól feltételezzük, hogy összefüggésbe hozható egy olyan logikával, mint például a szerves élet kialakulása a Földön (ezzel csupán arra célzok, hogy: 1. szükséges véletlenek és körülmények sorozata, 2. egy népnél/bolygónál/... nem az eltelt idő függvényében nő az életképesség valószínűsége), akkor a dolgunk is könnyebb lesz.
A VERGA Zrt. legújabb turisztikai beruházásai Archív cikk; tartalmát tovább nem frissítjük, így az elavult információkat is tartalmazhat. Veszprém város lakossága újabb látványossággal büszkélkedhet. A VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. 2014. október 1-jén ünnepélyes keretek között avatta fel a különleges és egyedi formájú kilátót, amelyet Jutas vitézről neveztek el. A most átadott kilátó Veszprém északi felén, a Séd patak jobb partján található, már a vasútállomás parkolójából is látható és gépjárművel is könnyedén megközelíthető. A 6, 15 m magas kilátóból északnyugattól délkeletig a Bakony vonulatát látni, déli irányból pedig az Aranyos-völgy látható háttérben a város és a Vár páratlan sziluettjével. A kilátó egyedi formája nem véletlen, mert Magyar János tervező szerint szerkezete és arányai a természet és a matematika törvényszerűségének Fibonacci sorozatokkal illusztrált kapcsolatát hirdetik. A beruházás keretében a VERGA Zrt. futópályát és tanösvényt is létesített, valamint a kilátó mellett tájékoztató táblát, erdei bútor garnitúrát, esőbeállót, valamint padokat helyezett el.
A beruházás értéke 41 025 000 Ft. Az ünnepélyes szalagátvágáson beszédet mondott Porga Gyula, Veszprém megyei jogú város polgármestere, valamint Tengerdi Győző, a VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. vezérigazgatója. A VERGA Zrt. igazi lokálpatrióta veszprémi vállalatként minden évben fejlesztéseket hajt végre Veszprémben. 2012-ben a Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark megközelítését segítő bekötőút megépítésében vette ki részét. 2013-ban a társaság "A jövő a kezünkben van" közjóléti beruházás sorozat keretében a Giricses-dombon a Panoráma utat szépítette meg, megépítette a Tekeres-völgyi kerékpárutat, valamint létrehozta a 111 m hosszú, terméskőből épült, 188 lépcsőfokból álló Rovaniemi lépcsőt a Séd-völgy és a Gulya-domb között. 2014-ben ingyenesen felhasználható, okostelefonokra és táblagépekre alkalmazható mobilalkalmazást fejlesztett és publikált a VERGA Zrt., amelynek célja a veszprémi Gulya-dombi parkerdő élővilágának és a környező látnivalóknak a bemutatása. A VERGA Zrt. ígéretéhez híven idén, 2014-ben megkezdte a Fenyves laktanya térségének komplett turisztikai-közjóléti fejlesztését, amelynek első lépcsője a most átadott Jutas vitéz kilátójának megépítése.
Az erdei futópálya teljes hosszában faapríték borítású, érdekes útvonal-vezetésű, kis völgyekkel és dombokkal tarkított edzőút, helyenként kialakított pihenőpadokkal. Az észak-nyugati parkolóból indulva mintegy 1300 m-es kört ír le a parkerdőben. Egy körön belül a legyőzendő szintkülönbség 104 m. A rajttól bármelyik irányba indulva az éppen aktuális szintkülönbséget a 100 méterenként elhelyezett táblákról lehet elolvasni. A kilátó a növekedést jelképező, csiga alakú algoritmikus-spirál alaprajzból és az erre állított, megdöntött palástból áll. Az alaprajzi forma aktualitását adja, hogy a szomszédos, már nem működő kőbányában ammonitesz őslényeknek -a fenti spirállal leírható- csiga alakú vázlenyomatait találták. A csigák ihlette alaprajz a "növekedési spirál", amely az élő természetet legjobban leíró matematikai modell, a Fibonacci számsor, az "isteni arány", az aranymetszés matematikai alapja. A kilátó palástján és magján az eltérő színű farönkök a fenti számsort ábrázolják, a számsor elemeinek megfelelően 1-2-3-5-8-13 méter hosszúak.