Az érintett család sok tagja szenvedhet e betegségben, és nagy a kockázat arra, hogy ebből vastagbélrák fejlődjön ki. Éppen ezért célszerű, hogy polipok esetén gyakoribb legyen a vastagbél vizsgálata, és a polipos növedékek szakaszát műtéti úton eltávolítsák. A kezeletlen familiáris polyposis esetei 40 év felett nem ritkán fordulhatnak malignussá, tehát daganatos elfajulás következik be. Legtöbb esetben, a vastagbél polip nem okoz tüneteket, csak endoszkópos szűrés (vastagbéltükrözés) alkalmával lehet észrevenni. Előfordulhat, hogy vérzik, ilyenkor a székleten is látható a vér, vagy az a végbélből ürül, ami összetéveszthető az aranyeresség tüneteivel. Nagyon ritkán előfordulhat, hogy a nagyméretű vastagbél polip elzárja a vastagbelet, ez székrekedés – vagy éppen hasmenést, hasi fájdalmat, hányást okozhat. Mivel leggyakrabban egyáltalán nincsenek jellemző tünetek, ezért általában csak eszközös vizsgálatok alkalmával derül fény a vastagbél polipokra, ezek közé tartozik a vastagbéltükrözés vagy más néven kolonoszkópia.
Vastagbél polip – a vastagbélben elhelyezkedő apró, néhány millimétertől a néhány centiméteres nagyságig terjedő növedékeket polypoknak nevezik. Lehetnek kocsányon ülők vagy széles alappal a vastagbél falon elhelyezkedők. Általában tünetmenetesek, de vérzést is okozhatnak. Jelentőségüket az adja, hogy a polypok rákelőző állapotnak tekinthető növedékek, 10-15 év alatt vastagbélrák alakulhat ki belőlük. [menu name="tudastar-vastagbel"]
A rosszindulatú daganat, rák ezzel szemben agresszíven, sokszor igen gyorsan nő, a környező szerveket nem kíméli, rájuk terjed (lokális áttétet képezve) majd károsítja, tönkre teszi azokat. A rosszindulatú daganat a nyirok és véredények falát sem kíméli, azokba betör, és a vérárammal illetve nyiroknedvvel tovaterjedve a szervezetben szétszóródik és távoli fiókokat, áttéteket (metasztázisokat) képez. Az áttétek az eredeti daganathoz hasonlóan önkényes növekedésnek indulnak, a környezetüket károsítják, végül az egész anyagcserét felborítják, a szerveket tönkreteszik, a beteg leromlását és végül lassú halálát okozzák. A daganatok jó, vagy rosszindulatú biológiai viselkedését a szövettani képükből igen pontosan meg lehet határozni. Ezért a talált daganatok szövettani mintavétele az endoszkópos vizsgálat során kritikus információt ad arra nézve, hogy milyen viselkedésű daganattal állunk szemben, mert ez az egész további kezelés menetét meghatározza. Jóindulatú vastagbél polipok igen gyakran találhatók a vastagbél területén.
2014. 05. 18. 13:41 A vastagbélrák kialakulását megelőzi a vastagbél polip növekedése. A vastagbél polip a bél belfelszínén növekedő, hosszú ideig jóindulatú szövetszaporulat mely vastagbéltükrözéssel eltávolítható. Kapcsolódó képek Ha nem jelenne meg a cikk kattintson a TOVÁBB feliratra! A vastagbél polip a bélrendszer alsó ezen szakaszán esetlegesen kialauló típusosan gomba alakú szövetnövedékek neve, amelyek a bélfalból, a bélfalról, pontosabban annak belső hámrétegéből nőnek ki, méretük változó. Hasonlíthatnak szemölcsszerű képződményhez, gombához, vagy ujjakra emlékeztető alakzathoz, lehetnek nyelesek és nyél nélküliek, laposak is. Általában jóindulatúak, de némelyik okozhat a vastagbélben daganatos elfajulást. A vastagbél polipok típusosan 40 év feletti életkorban jelentkeznek a betegekben, 50 év feletti életkorú panaszmentes emberek szűrő jelegű vastagbéltükrözése szorán a vastagbél polipok előfordulási gyakorisága eléri a 25%-ot, tehát minden negyedik emberben jelentkező betegségről van szó.
Ez a két leggyakrabban előforduló szövettani típus, eredet szerint. A vastagbél adenomák gyakoribbak az életkor előrehaladtával és rosszindulatú elfajulásra hajlamosak, ezért nagyobb kockázatot jelentenek a vastagbélrák kialakulása szempontjából, bár ez csak hosszú évek alatt alakul ki, és csak az adenomák kis százalékában. A hiperpláziás polip a nyálkahártya nem daganatos jellegű, polipod megvastagodását jelenti, önmagában tehát nem kockázati tényező a vastabélrák tekintetében, de ha túl nagy méretű, akkor mindenképen endoszkópos eltávolítást igényel, hiszen tartalmazhat adenomás területeket. A vastagbél polipok keletkezésének oka nem ismeretes. Egyes vélemények szerint hozzájárulhatnak életmódi tényezők, mint pl. a nagy mennyiségű, magas zsírtartalmú étkezés, vörös húsok fokozottabb fogyasztása, kevés étkezési rost, több alkohol fogyasztása. Genetikai tényezők is szerepet játszanak, mint pl. a vastagbél polip, vagy a vastagbélrák családi halmozódása. Az ún. familiáris polyposis esetén a vastagbélen szinte százával jelennek meg a kisméretű polipok, a bél felszíne kárpithoz hasonló látványt nyújt.
Jobb oldali daganatok során lassú szem számára észrevehetetlen vérzés (occult vérzés) során kialakuló vashiányos vérszegénység tünetei hívhatják fel a figyelmet. A vashiány vérszegénység vezető tünete a sápadt bőr, gyengeség, fáradékonyság. [] Tünetek: Tünetei a megváltozott székelési szokás, székrekedés, hasmenés, végbél vérzés vagy véres széklet, ismétlődő vagy tartós hasi fájdalom, hasi görcsök, fogyás, vashiányos vérszegénység. [] A daganatok általában a bél üregébe, befelé növekednek, ezért már nagyok, amikor panaszokat okoznak: rendszerint az idült vérzés okozta vérszegénység miatt kialakuló kimerültséget és gyengeséget érezzük. [] Tünettanában előfordul hasi fájdalom, a székelési habitus megváltozása, haspuffadás, hasmenés, székrekedés, fogyás, vérszegénység, és véres széklet is. A leszálló vastagbél daganataira jellegzetes tünet lehet a hasmenés és a székrekedés váltakozása. [] Fokozatosan vérszegénység alakulhat ki a vérzés miatt és bélelzáródás jelentkezhet. []
A többnyire jóindulatú polypok eltávolítását a rosszindulatú elfajulás megelőzése teszi indokolttá. A polypok leggyakrabban a bél lumenébe bedomborodó képletek. Ha kicsik, 1-4 mm átmérőjűek, akkor biopsziás fogóval csaknem teljesen eltávolíthatók. Ha nagyobbak, 4-30 mm átmérőjűek, akkor gyakran gömbölydedek, sokszor nyeles képletek. A nagyobb bedomborodó polypok a gasztroenterológiai endoszkópiában rutin beavatkozásnak számító un. polypectomia (polipektómia) során távolíthatók el. Ennek lépései láthatók a jobb oldali négy fényképen. A bal felső fényképen látható polyp alapja köré a jobb felső fényképen egy polypectomiás hurkot helyeznek, majd a bal alsó képen látható módon arra finoman rászorítják és ezt követően elektromos áram által termelt hővel leégetik, levágják. A jobb alsó fényképen sárga nyíl mutatja az eltávolított polyp helyét, fehér nyíl az eltávolított polypot. Az utóbbi időben egyre inkább a figyelem középpontjába kerülő lapos, a nyálkahártya felszínéből alig kiemelkedő polypok eltávolítása nagyobb kihívást jelent.
A beruházás részben uniós, részben hazai forrásból valósul meg. A fejlesztés végén a kerékpárosok egy 3 méter széles burkolt kerékpárutat vehetnek majd birtokba. Forrás: Fotó: Máthé Zoltán
Egyébként meg milyen alapon támogasson egy képviselő-testület olyan hídhelyet, amelyre a szakhatóság nem adott engedélyt. Remélem, hogy a döntéshozók is nyitottak arra, hogy elfogadják a város szempontjait Szentendre hídjának helyéről, sikerül olyan megoldást találni, amivel a lehető legkevesebb kárt okozzuk a természetes és épített környezetünkben. Most viszont az a fontos, hogy gazdagodott a térség, és én nagyon örülök, hogy elkészült a kerékpárút. Budapest szentendre kerékpárút 10. Remélem, hogy egyre több fejlesztési projekt kap támogatást" – mondta Fülöp Zsolt polgármester az ünnepélyes átadó után. fotó: Bellai Lászkó
Az egyik legnépszerűbb útvonal a Budapest és Szentendre közötti kerékpáros út. Néhány szakaszon választhatunk, merre megyünk, sőt, akár körtúrát is tervezhetünk, de nem árt tudnunk, melyik a legszebb, legnépszerűbb útvonal. Az itt bemutatott kivezető útvonal a legtöbb kerékpáros szerint jól járható, szép is, ezért ezt ajánljuk, ha Budapestről ki szeretnénk bicajozni Szentendrére, vagy fordítva. Töltsd le az útvonalat GPX-fájlként a GPS eszközödbe! Budapest, Margit-híd, budai hídfő – rakparti kerékpárút – Óbuda, Fő tér – Filatorigát – Római part – Lupa-sziget – Duna-part – Szentendre, Duna korzó Teljes táv: 22 km Össz. Index - Belföld - A nemzetközi kerékpárút lezárására figyelmeztet Szentendre önkormányzata. emelkedő: 41 m Össz. lejtő: -36 m Magasság max. : 112 m Magasság min. : 97 m Útvonal leírás Túránk a Margit híd budai hídfőjétől, a HÉV-megálló mellől indul. Itt vezet párhuzamosan a Dunával az Eurovelo 6 nemzetközi kerékpárútvonal. Ez lehetne garancia a minőségre, és bár az elején tényleg kellemes bringaúton haladhatunk, később érdemes lesz odafigyelni, mert néhol az útburkolat, máshol az irányjelző táblák hiányosak.