A politológus felidézte, hogy Orbán Viktor népszerűsége magasabb, mint a Fideszé, ez pedig felhajtóerő tud lenni. Fodor Gábor továbbra sem írná le Márki-Zay Pétert a politika bizonytalansági tényezői miatt. Az a fajta szürke zóna, amit G. Fodor is említett, befolyásoló erejű lehet. Márki-Zay Péter már több meglepetést is okozott, például, hogy Hódmezővásárhely polgármestere lett, vagy éppen azzal, hogy megnyerte a baloldali előválasztást, ezért továbbra is megvan rá az esély, hogy meglepetést okozzon. Alapjogokért Központ: Orbán Viktor–Márki-Zay Péter 61-26 - Infostart.hu. Mráz Ágoston Sámuel arról beszélt, hogy Márki-Zay Péter, mint politikai személyiség, arra lett kitalálva, hogy bevonzzon új szavazókat, olyanokat, akiket Gyurcsány Ferenc nem tud lefedni. A baloldal 2018 óta veszített a népszerűségéből, például a Jobbik színeárulásával, és ezt az elveszett népszerűséget Márki-Zaynak kellett volna visszahoznia, bővíteni, de ebben látszólag nem jeleskedik.
[1] A közvélemény-kutatási adatok összegzője számára pedig az a tanulság, hogy a jövőben még inkább érdemes lesz azt hangsúlyozni, amit itt már bővebben kifejtettem a kampány kezdetén: a valódi hibahatár sokkal tágasabb, mint hinnénk, a "plusz-mínusz három százalék" inkább plusz-mínusz tíz, ha nem dugjuk a homokba a fejünket; két százalék különbségének (ld. "mennyivel vezet a Fidesz") a hibája akár kétszer akkora is lehet, mint egy-egy párt támogatottságáé; a hibahatár pedig azt jelenti, hogy egyik meg a másik irányba is félrehordhat a közvélemény-kutatások átlaga. LÁBJEGYZET [1] Az összes listás szavazatok között persze a levélszavazatok megszámolása nyomán ennek pont az ellenkezőjét fogjuk látni. Választás - Közvélemény-kutatás, statisztika. Ezért a mandátumarányok aligha változnak már érdemben a héten. Hiába valószínű, hogy a Budapest 13-as választókerületben végül mégis az ellenzéki jelölt fog győzni az előzetes eredmény dacára, a listás mandátumok megoszlásának ezzel párhuzamos változása ezt ellensúlyozni fogja.
Orbán Viktor támogatottsága március közepére jelentősen emelkedett: az aktív magyar választók 61 százaléka mondta ugyanis azt, hogy őt szeretné miniszterelnökként látni, Márki-Zay Pétert viszont csak 26 százalékuk – derül ki az Alapjogokért Központ aktuális közvélemény-kutatásából, amely az elmúlt 16 hét adatait összegzi. Az országosan reprezentatív kutatások 2021 utolsó hat, illetve 2022 első tíz hetében mérték fel azt, hogy Orbán Viktor miniszterelnököt, illetve Márki-Zay Péter baloldali miniszterelnök-jelöltet az aktív szavazók hány százaléka szeretné kormányfői pozícióban látni. 2022 választás közvélemény kutatás. A válaszadók rendre abszolút többséget meghaladó arányban mondták azt, hogy Orbán Viktort szeretnék miniszterelnöknek, a kormányfő népszerűsége ráadásul az ukrán–orosz konfliktus kirobbanását követően ismét erősödni tudott: az őt támogató, aktív választók aránya az utóbbi két hétben 52-ről 61 százalékra emelkedett. Márki-Zay Péter támogatói köre 2021 novembere óta stagnál: 22-28 százalék mondta azt ugyanis a felmérésekben az elmúlt 16 adatfelvételkor, hogy őt szeretné miniszterelnökként látni – legutóbb 26 százalék.
Mindeközben a megkérdezettek a valóságosnál jóval magasabb, 24 százalékos inflációs rátát is érzékelnek. Választás 2022: mutatjuk, ki nyeri a választást a közvélemény-kutatók szerint. Arra a kérdésre, hogy az áremelkedés témáját is fókuszba helyező választáson, melyik pártot támogatják, a megkérdezettek 35 százaléka válaszolt úgy, hogy a Fidesz-KDNP listájára fog szavazni, 33 százalék pedig az Egységben Magyarországért mellett tervezi letenni a voksát. A két nagy politikai oldal között tehát hibahatáron belüli, 2 százalékos különbség volt mérhető. A megkérdezettek 28 százaléka bizonytalan.
2018-ban 70 százalék körüli volt a részvétel, azonban nem lenne meglepő, ha egy-két százalékkal alacsonyabb lenne, hiszen rengeteg elégedetlen baloldali szavazó van, akik akár otthon is maradhatnak. Ugyanakkor két nagy tömb csap össze, ami felhajtóerőt jelent, növelheti a részvételt. G. Század Intézet stratégiai igazgatója azt mondta, hogy az adatok láttán az egyszerű ember zavarba jön. Többé-kevésbé jól meg lehet jósolni, hogy mi történhet, de van egy szürke zóna, ami befolyásolhatja a végeredményt. Mráz Ágoston Sámuel szerint a baloldal mostani összefogása nem az egyetlen alternatíva volt, lehetett volna akár több listát is állítani, és a választás után ezek a viták ismét elő fognak kerülni minden bizonnyal. Fodor Gábor emlékeztetett, hogy hasonló viták zajlottak 2018-ban is. A volt képviselő szerint a Fidesz kényszerítette bele az összefogásba a baloldalt az egyfordulós választási rendszerrel. Korábban elég volt a második fordulóban összefogni és szövetkezni, ez a lehetőség ma nem adott, a választás előtt nyíltan meg kell mutatni a kártyákat.
Márpedig én ezt az elvet követtem összegzéseimben, abból kiindulva, hogy (1) az ezen válogatási elv nyomán kialakuló közvélemény-kutatások átlaga 2018 áprilisában, 2019 májusában és 2019 októberében is meglehetősen pontosan jelezte előre az országos szavazatarányokat (ld. az ábráimat), és (2) még a propagandistáknak is engedelmeskedniük kell a valóság nyomásának, mert ha teljesen elszakadnak attól a posztolt adataik, akkor a saját politikai oldaluk szemében is nevetségessé válnak és hitelüket vesztik. 2022-ben mindkét premissza megcáfolódott. Hogy pontosan mekkorát tévedtek a közvélemény-kutatók és a magukat közvélemény-kutatóknak kiadó propagandisták a választási eredmények előrejelzésében, azt viszont a hétvégén lesz érdemes kiszámolni, miután megjelenik az eredményekben a nyilvántartott lakóhelyüktől távol szavazó átjelentkezők kb. kétszázezer voksa is. Ez durván a listás szavazatok négy százaléka, és a korábbi évek tapasztalatai alapján az ellenzék javára fogja elmozdítani a magyarországi lakcímmel rendelkező szavazók körében mutatkozó szavazatarányokat, és alighanem egy-két egyéni kerület eredményét is.
Várhatóan a Fidesz–KDNP nyeri a 2022-es országgyűlési választást, a kormánypártok 121 mandátumot kapnak a Medián felmérése szerint – mondta Hann Endre, a közvélemény-kutató ügyvezető igazgatója vasárnap az urnazárást követően, az RTL Klub műsorában. Hann Endre hozzátette: utolsó felmérésük szerint a választani tudók 49 százaléka választotta a Fidesz–KDNP-t, míg 41 százalékuk az ellenzéket. A Medián becslése szerint a két kisebb tömörülés, vagyis a Magyar Kétfarkú Kutya Párt és a Mi Hazánk Mozgalom nem jut be a parlamentbe. A Fidesz–KDNP 121 mandátumhoz jut, míg egy mandátum a német kisebbségi képviselőnek jut. A DK 21 mandátumra számíthat, a Jobbik 16-ra, a Momentum 15-re, az MSZP 12-re, a Párbeszéd pedig 8-ra. Az LMP 5 mandátumhoz jut, köszönhetően a DK-val kötött megállapodásának, amely biztosítja a párt számára a frakcióalakításhoz szükséges létszámot. Borítókép: Szavazó az országgyűlési választáson és gyermekvédelmi népszavazáson Magyarország kolozsvári főkonzulátusán, 2022. április 3-án / MTI / Kiss Gábor
Állomások: 1. Indító tábla /Parádfürdő - Etelka –táró 1780-ban Orczy báró nyitotta meg a hasonló nevű tárót a Hegyes-hegy gyomrában réz- és ezüstérc kutatása céljábó az ércbányászati tevékenység első nyoma a környéken. Erről a táróról ismertek az első termelési adatok is, az egykori iratok szerint 1786-ig 2240 t ércet termeltek ki. Ezt követően rövid ideig számos táróból termeltek ezüsttartalmú rézércet. A Veresvár-hegy nyugati oldalának érces kibúvásait kutatták többek között az Etelka-táróval. Az 1950-es évek végén újravizsgálták a régi tárókat, akkor létesült az Etelka-feltárás és újranyitották az Etelka kutatótárót. Az Etelka-táró a Recsk-Parádfürdő vulkáni terület peremén, biotit-amfibol andezitet tárt fel, amely vulkáni vulkáni törmelékes rétegekkel váltakozik. Ilona-völgyi tanösvény. Ezekhez a kőzetekhez kapcsolódnak a parádfürdői érces telérek és érctömzsök. 2. Vaskapu-ereszke A Veresvár-hegy (Vörösvár) lábánál több régi bányavágat és hányója látható az 1800-as évekből. A hegy nyugati oldalán létesítették az 1850-es években a Róza- és Pál tárókat melyek előtt a tárókból kikerült anyag -hányó- is megtalálható.
A tanösvény egyik megállóját képezi "Rm–104. sz. " érckutató mélyfúrás helye is, melynek felszíni maradványaival sem találkozhatunk már. Tovább haladva találjuk az egykori Timsós-tárót, ahol a hidrotermális vulkáni oldatok által elmállasztott alunitos agyagot bányászták a parádfürdői kórház részére, gyógyászati céllal (timsó néven). Ilona völgyi tanösvény access. A völgy felsőbb szakaszán állja utunkat a legendás Szent István-csevice, melynek enyhén szénsavas, fanyarú vize a közhiedelemmel ellentétben nem utóvulkáni működés hatására keletkezett. Kialakulásával egy korábbi cikkünkben foglalkoztunk! Az "Ördöggátak" telérjei és az Ilona-völgyi homokkőfeltárás érintésével, több órás séta után érjük csak el (mint hab a tortán) a tanösvény leglátványosabb (geo)turisztikai attrakcióját, hazánk legnagyobb természetes vízesését, az Ilona-völgyi-vízesést. A mondatot olvasva (és a képre tekintve) többen felhördülhetnek, hisz a lillafüredi Szinva-vízesés sokkal nagyobb. Valóban, de az mesterséges, hisz a Palota Szálló építése miatti patak-elterelés hatására alakult ki.
A GyöngyHáz Bevásárlóközpont második emeletén található a korszerű, kéttermes mozi, mely 3D-s filmek vetítésére is alkalmas. Aktuális moziműsorért KATT ide! Pénztár nyitva tartás: A napi első vetítés előtt fél órával. Mátrainfo :: Tájvédelmi körzet >> Tanösvények. Aktuális jegyárakért KATT ide! Elérhetőségeink: Cinema Bridge, 3200 Gyöngyös, GyöngyHáz Bevásárló és Szórakoztató Központ Páter Kis Szaléz u. 22. Tel: 37 / 500-475 A termek rendezvény céljára kibérelhetők – információ: 37/311-355
Bővebb információ: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 36411581
Palóc ház – Parád Az 1770-es években épült ház a Mátra vidéki faépítkezés utolsó megmaradt emléke, megfigyelheted rajta a korabeli palóc építészet stílusjegyeit. Első két részét zsilipelt technikával építették, a harmadik helyiséget később, a XIX. század első harmadában toldották hozzá. A pitvarból, szobából és kamrából álló lakóház egyszerű bútorokkal van berendezve, melyeket Parádon és a szomszédos Bodony településen gyűjtöttek a hatvanas évek elején. Tájház – Parád 2000-ben gyűjtötte a kiállítás anyagát a parádi Nyugdíjas Klub közössége. Ilona-völgyi tanösvény - Túra - Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. A tájház a településen fennmaradt palóc viselet és életmód tárgyi eszközeit mutatja be. Megtekinthető itt egy nyoszolya a hozzátartozó kellékekkel, parádi dunyha, párnák, derékalj, szalmazsák, lepedő, sátorlepedők. Számos vászonból készült ruha, törölköző, asztalterítők, tarisznyák, valamint egy menyasszonyi kelengyeláda, mely a palóc házak egyik legjellegzetesebb darabja. Vendéglátóhelyek, szállások, szolgáltatások
Az Ilona-patak mentén kialakított tanösvény a Keleti-Mátra földtani értékeit és a hajdani ércbányászat emlékeit mutatja be egy 6, 5 km hosszú túraútvonalra felfűzve. Az Ilona-völgy határvonal az eocén és a miocén korú vulkáni képződmények (a rétegvulkáni andezithez kapcsolódó színesérc-tartalmú telérek és a miocén andezittelérek), valamint az oligocén tengeri üledékes kőzetek között. Állomások jelzik az Orczy báró által 1780-ban nyittatott Etelka-tárót, a Timsós-fejtést, a Szent István csevicét (a csevice a savanyúvíz-forrás helyi elnevezése), az Ördöggátakat (a miocén korban szárazföldi homokkő és riolittufa közé benyomult andezittelért) és a 8-10 méter magas piroxén-andezitből álló sziklafalon lezuhogó Ilona-völgyi vízesést. Az útvonal Parádfürdő keleti végénél, a Károlyi kastély (Rákóczi-fa) mellől indul és az Ilona-patak mellett, a zöld sáv jelzésű turistaúttal azonos nyomvonalon vezet az Ilona-völgyi vízesésig. A tanösvény egész évben szabadon látogatható. Ilona völgyi tanösvény angolul. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság előre bejelentett igény alapján szakvezetést biztosít a bejárásához.