Az 1980-as években a bomlás a megreformálhatatlan rendszer életképtelensége miatt feltartóztathatatlan folyamattá vált. Ekkor vezették be a kétszintű bankrendszert. A Postabank és Takarékpénztár Rt. -t ilyen közegben hívták életre a már Kádár nélküli Kádár-korszak utolsó előtti évében, 1988-ban. A kétszintű bankrendszer bevezetésével egyidejűleg öt, részvénytársasági formában működő kereskedelmi pénzintézet jött létre, a Magyar Hitelbank, az Országos Kereskedelmi és Hitelbank, a Budapest Bank, a Külkereskedelmi Bank, valamint az Általános Értékforgalmi Bank. A Kádár-korszakban a lakosság pénzügyeit az Országos Takarékpénztár kizárólagos monopóliumként intézte a vállalati hitelezés pedig a Magyar Nemzeti Bank jogköre volt. Princz Gábor lett a Postabank elnök-vezérigazgatója A Postabankot a Magyar Állam és a Magyar Posta, valamint 94 részvényes hozta létre 1988. Postabank ügy - Princz Gábort és három társát pénzbüntetésre ítélték - Jogi Fórum. június 28-án, az új pénzintézet alapszabályát elfogadó alakuló közgyűlésen. A Postabankot kezdettől fogva megillette a lakossági betétgyűjtés és számlavezetés joga, induláskor a Magyar Állam 22%, a Magyar Posta pedig 28% részesedéssel rendelkezett az új pénzintézetben.
Princz Gábor Princz Gábor (Moszkva, 1956. március 9. – Bécs, 2018. november 17. Magyar Vízilabda Szövetség. ) magyar közgazdász, a Postabank volt vezérigazgatója. 1997-ben büntetőeljárás indult ellene és hat munkatársa ellen, amelyben hibás üzletpolitikával és hűtlen kezeléssel vádolták őket, de ebben az ügyben 2006-ban felmentő ítélet született. A Legfelsőbb Bíróság 2009. február 11-én jogerősen 3, 6 millió forint pénzbüntetésre ítélte, miután úgy ítélte, hogy tevékenységével több társával bankpánikot keltett. Találatok/oldal: Listázási sorrend: Találatok: [ 1] Oldalak: 1 Találatok: [ 1] Oldalak: 1
Princz Gábor Született 1956. március 9. Moszkva, Szovjetunió Elhunyt 2018. november 17. (62 évesen) Bécs, Ausztria Állampolgársága magyar Nemzetisége magyar Házastársa Malek Andrea (1993–2000) Foglalkozása közgazdász Princz Gábor ( Moszkva, 1956. Adatbázis: Magyar Fejlesztési Bank (MFB), Princz Gábor | K-Monitor. – Bécs, 2018. [1]) magyar közgazdász, a Postabank volt vezérigazgatója. Életpályája Édesapja a külkereskedelemben dolgozott, édesanyja könyvtáros. Iskoláit a budapesti Váci utcai zenei általános iskolában kezdte, majd egy matematika-fizika tagozatos gimnáziumban folytatta, középiskolai tanulmányait Moszkvában fejezte be. Felsőfokú tanulmányait a moszkvai Lomonoszov Egyetem politikai gazdaságtan tanári szakán kezdte, a budapesti Marx Károly Közgazdasági Egyetemen folytatta külkereskedelmi szakon, ugyanezen egyetem külgazdasági szakán végzett. A rendszerváltás előtt jelentős karriert futott be a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetségben, a KISZ-ben. Az egyetem elvégzése után a Magyar Nemzeti Bank munkatársa volt 1988 tavaszáig, ekkor részt vett a Postabank létrehozásában.
Kitért arra is, hogy a hanyag kezelés vétségét már az elsőfokú, nem jogerős ítélet is felvetette, de külön nem indokolta. Ezért vizsgálta azt a táblabíróság, amely végül bár egyetértett az elsőfokú ítélet megállapításaival, ugyanakkor a hanyag kezelést megállapította. Azzal kapcsolatban, hogy a büntetőeljárási törvény alapján az elmaradt indokolás automatikusan új eljárás lefolytatását írná elő, a bíró azt mondta: a vád szerinti hűtlen kezeléssel kapcsolatban az elsőfokú bíróság eleget tett az indokolási kötelezettségének, így a hanyag kezelés vonatkozásában lehetősége volt a táblabíróságnak pótolni ezt a hiányosságot. Mint a bíró fogalmazott: egyetértettek a korábbi döntéssel, miszerint a vádlottak szándékosan nem okoztak vagyoni hátrányt, ugyanakkor a vagyonvesztésben azzal, hogy a 8 százalékos tőkemegfelelési mutatót nem teljesítették éveken keresztül és emellett a bank működését folyamatosan fenntartották, közrehatottak a vagyonvesztésben "a vádlottak padján nem ülőkkel együtt". Felvetette a bankfelügyelet és a tulajdonosok (az állam) felelősségét is.
A kezelhetetlenül magas államadósság és az 1994-től elszabaduló infláció miatt az 1994 júliusában hivatalba lépő Horn-kormány idején kialakult pénzügyi válsághelyzet az egekbe emelte a hitel- és betéti kamatokat. A hitelkamatok átlagos rátája a kereskedelmi bankoknál ekkoriban 33%, a Postabanknál pedig 31, 5% volt. 1998. február 28-án egyes források szerint egy biztosító társaság egyik egri tisztviselője indította útjára azt a körlevelet, amelyben a Postabank közeli napokban várható csődjére figyelmeztettek (a tisztviselőt később a bíróság felmentette). A hír nem volt igaz, a Postabank ekkor még nem volt csődben. A levél viszont azonnal kiszivárgott, a pánikba esett betétesek pedig megrohamozták a Postabank fiókjait, délutánra pedig országos pánik tört ki. A február 28-án elkezdődött bankpánik napjaiban 70 milliárd forintot vettek ki az ügyfelek a Postabankból, a csődközeli helyzetről szóló cáfolatokat szinte senki sem vette figyelembe. És mivel - ahogy fentebb írtuk - a Postabank ekkor már csak a betétállomány töredékére rendelkezett biztosítékkal, az ügyfelek igényeinek kielégítéséhez kénytelen volt túladni legértékesebb likvid eszközein.
Ezután így hidegen felöntjük a már uborkával megrakott üvegeket. Jól lezárjuk, majd sötét, hűvös helyre rakjuk és fogyasztásig ott tároljuk. A kimaradt ecetes lé lezárt üvegben sokáig eláll, amit később is felhasználhatunk az eltevésekhez. Kajszibarack lekvár 2 kg kajszibarack 80 dkg cukor 2 g citromsav vagy 1 citrom leve Kajszibarack lekvár elkészítése: A teljesen érett, egészséges barackot átválogatjuk, megmossuk, a hibás részeket egy éles késsel eltávolítjuk. A barackokat pár pillanatra forró vízbe mártjuk, hogy könnyebben lejöjjön a haja, majd meghámozzuk és félbevágjuk. Házi csalamádé régi bevált recept szerint - A bolti meg sem közelíti - Recept | Femina. Az így előkészített gyümölcs minden kilogrammjához 40 dkg cukrot számítunk. A felezett barackot cukorral rétegezve, nagyobb méretű lábasba helyezve, 4-5 órán át állni hagyjuk. Minden kilogramm őszibarackhoz 1 g citromsavat vagy citromlevet adjunk. Pihentetés után a lecukrozott barackot állandó keverés mellett felmelegítjük, a forrástól számítva 15 percig forraljuk, majd forrón előmelegített, széles szájú üvegekbe töltjük és légmentesen lezárjuk.
Ízlésesen üvegbe rakjuk az uborkákat. Közé üvegenként 1-2 tisztított tormát is tegyünk. Öntsük le lével az uborkákat úgy, hogy teljesen ellepje azt a lé, majd szorítsuk le a szokásos módon. Ugyanezzel a lével tesszük el a paprikát is, annyi különbséggel, hogy a paprikákat megszurkáljuk, így a lé jól átjárhatja. Itt kimarad a szőlőlevél és a meggyfalevél, s a léhez adunk még 1 mokkáskanál borként is. Vegyes vágott savanyuság saját levében | Receptkereső.com - Part 9. Ettől marad szép fehér és ropogós a paprika. A receptek írnak még 2 teáskanál szalicilt a léhez, de aki idegenkedik tőle, az két celofán közé tett kevés szalicillel is megoldhatja a tartósítást. Uborkasaláta télire Bármilyen gondosan is szedjük le az uborkát, mindig akad néhány, amit akkor veszünk észre, mikor már hatalmasra nőtt. Ebből remek uborkasaláta készíthető. Ha nem tudjuk mindet elfogyasztani, az sem baj, akkor tegyük el télire. Szeljük fel kicsit vastagabb szeletekre, mint a friss uborkasalátához szoktuk és sóval rétegezve tegyük üvegbe. Két ujjnyi uborka után egy réteg só, majd újra uborka.
Az üvegeket lezárjuk, majd száraz dunsztban 30–35 percig dunsztoljuk. Gizi néni káposztája Hozzávalók: káposzta, víz, só, citromsó, cukor, ecet, kápia, nátrium-benzoát, borkén, torma Talán a legegyszerűbb, de Erdélyben az egyik legnépszerűbb savanyúság és vitaminforrás télen a savanyú káposzta, több formában is. Gizi néni receptje sem bonyolult: 10 kg káposztát lesarval, azaz legyalul, hozzáad 1/4 kg sót, 10 dkg citromsót. Állni hagyja legalább 1-2 órát, de bátran lehet többet is, majd jól kicsavarja, ízlés szerint cukorral és ecettel ízesíti. Eltehető így is, üvegben, vagy megtölthető vele a kápia. A savanyúság levéhez 15 g (1 csomag) nátrium-benzoátot Gizi néni felenged 1 dl forró vízzel, meg várja, amíg lehűl, és egy kávés kanál borként kever a káposztához. Az üvegek tetejére egy kötés reszelt vagy apró darabokra vágott tormát tesz. Ha a lé nem elég, nem lepi el a káposztát, még egy liter sós, cukros, ecetes vizet ad hozzá. Roppanós gogos, azaz hidegen eltett, piros paradicsompaprika Hozzávalók: piros paradicsompaprika (gogos), cukor, ecet, só, szalicil Elkészítése: 10 kg megtisztított paradicsompaprikára 1, 5 kg cukrot szórunk, hozzáadunk 1 liter 8%-os ecetet, 10 evőkanálnyi sót, 2 kávéskanál szalicilt.