2021. december 11-én, Tiszadobon, a katolikus templomban, az Andrássy Kulturális, Turisztikai, Természetvédő Egyesület szervezésében, előadást tartott Dr. Dévényi Ferenc Atya a Szentkorona Társaság elnöke. Az Atya orvos, jogász, teológus, karnagy és gimnáziumi tanár, pedagógus, a Magyarok Nagyasszonya Lovagrend Rendi Bírója. "Doki Atya" nem csak a Szent Korona-tan múltbéli jelentőségéről tartott előadást, de fontos felismerés hiányára mutatott rá. Dr dévényi ferenc in boca raton. A Szent Korona-tan máig érvényes és szükséges önálló jogfejlődése során, zaklatott világunkban való hiányára. A Szent Korona –tan többek között, olyan szociális értékeket tanít, aminek hiánya korunk embere szinte minden bajának gyökere. Az előadásról készült videó az alábbi linken megtekinthető: November 27-én egy rendkívül eredményes napot nyugtázhatunk, ugyanis célkitűzésünk a Tiszadobi Falusi-Tisza partszakaszainak megtisztítása volt. Andrássy Egyesület felhívására összesen 33 tettrekész emberrel, köztük több gyermekkel és nem kevés időssel, horgászokkal, családokkal és két utánfutóval fogtunk neki a feladatnak.
Kooperatív tanulásszervezés a felsőoktatásban Arató Ferenc Dévényi Anna Dr. Mrázik Júlia Dr. Varga Aranka Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Pécs, 2011
A Nyilaskeresztes Párt Hungarista Mozgalom és a Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség órák alatt átvette a hatalmat, a Horthy-féle árulás után két órával a magyar honvédség elit hadosztályai, a csendőrség, a rendőrség, a közigazgatási hatóságok mint egy ember fordultak a kormányzó nemzetárulásával szembe. Ilyen elemi erővel kitört nemzeti érzést 1848 óta nem látott az ország! És nemcsak Szálasi Ferenc, de minden igaz magyar cselekedett! Tíz éve. 1944 október 15 juin. Lehettek azoknak a napoknak szomorú pillanatai, nem kívánatos és a helyzet rendkívüliségéből adódó kilengései, tévedések a személyek és tennivalók megválasztásában, egy azonban kétségtelen, hogy 1944 október 15-e fordulópont nemcsak a magyarság, de egész Európa és talán a nagyvilág történelmében. Ma már minden józan történész megállapíthatja és meg is állapítja, hogy Szálasi Ferenc és a köréje csoportosultak, mondjuk nyugodtan: az egész magyar nemzet tíz évvel ezelőtti kiállása a magyar történelemnek legkiemelkedőbb eseményeihez tartozik, s hogy legalábbis Európa egy részét a bolsevizmus elől az október 15-i nemzeti hősök áldozata mentette meg.
Ez volt Szálasi Ferenc és nem az, akinek ellenségei ma elmondják. Eltekintve személye megítélésétől, 1944. október 15. amely majdnem teljes egészében az Ő nevéhez fűződik, mert hiszen akkor az egész ország egyedül benne látta azt az embert, aki még tenni mer és tenni is fog, mindörökre olyan történelmi tett marad, amelyre a magyarság egyeteme büszke lehet. 1944. jelentőségét csak a kommunisták és társutasok, a vörösek és rózsaszínűek gyalázhatják, amit minden igaz magyar el is vár tőlük! A hazáját szerető magyar, és elsősorban az emigráns csak hálával, és ha október 15. eseményeiben és a védelmi harcokban részt vett, büszkeséggel gondolhat erre a napra, valamint az azt követő harcokra. Horthy 1944. október 15-i kiáltványa. Október 15-én a magyar Lélek nyilatkozott meg és tett csodát azzal, hogy harmincszoros túlerővel szemben közel fél évig feltartóztatta a szovjet-hordákat. Száz és százezrek köszönhetik életüket az október 15-i hősöknek, tíz és tízezer magyar asszonyt mentettek meg a meggyalázásoktól, nem is beszélve arról, hogy Ausztria nagyobb része, Németország nyugati zónája csak úgy kerülte el sorsát, hogy az egyesült magyar és német erők mindaddig fel tudták tartóztatni a szovjet hadakat, amíg ezt a részt a nyugati haderők megszállhatták.
Másnap délben egy faluba érve órányi pihenőt engedélyeztek maguknak. István megpróbált kapcsolatba lépni a parancsnoksággal, de minden vonal foglalt volt, hiszen mindenki vándorolt, utasításokat várt, az országrész összes útja megtelt visszavonuló katonákkal, hozzájuk csapódó, menekülő civilekkel, és mind az információkat szomjazták. Csak a postahivatal ablakába kirakott rádió jelentette a kapcsolatot a külvilággal. A szpíker* éppen arról beszélt, hogy fontos közlés következik, minél többen hallgassák az adást, de István csak legyintett. A nyilasok átveszik a hatalmat (1944) | 24.hu. Mi lehet fontosabb, mint ami körülöttük történik? A sebesültek, a halottak, a magukra hagyott civilek, a haldokló ország? Bármit is mondjon be a rádió, nem lehet valóságosabb, fontosabb, mint ez. Hallótávolságra megállt a rádiókészüléktől és rágyújtott egy cigarettre. De még kettőt sem szívhatott, amikor meghallotta a jól ismert hangot… A rádióban Horthy Miklós, a Magyar Királyság kormányzója beszélt. Amióta a nemzet akarata az ország élére állított, a magyar külpolitika legfontosabb célkitűzése volt a trianoni békeszerződés igazságtalanságainak legalább részbeni megszüntetése a békés úton elérni kívánt revízió által.
A vonalak még tartották magukat, Isteni csoda volt, senki sem értette, főleg a szovjet hadvezetés, hogy hogyan. A nemzet színe-javát húsdarálóba küldték, a csapatok jó részét át kellett csoportosítani a délebbi frontszakaszokra, de a támadók csigalassúsággal haladtak előre, szinte álltak. Ezekben a hetekben, ahogyan Gyula is mondta, mindenkinek fegyvert adtak a kezébe. Nem egyszer előfordult, hogy csendőrnek készülő kamaszokkal töltötték fel a századokat és úgy vezényeltek rohamot. És a roham áttörte az ellenséges vonalakat, mintha a csendőrök, akik pár hónapja a zsidók deportálásában vettek részt, most tigrisként harcolva akarták volna visszanyerni a becsületüket. István gyakorta megfordult Huszton, a hadsereg vezérszállásán. Ez a honvédség már nem az volt, amelyik 1938-ban csodával határos módon felszabadította Kárpátalját, de nem is az, amelyik a Donnál próbálta meg feltartóztatni a szovjetet. 1944 október 15 jours. Szakadt egyenruhák, borostás, megfáradt arcok, a kórház folyosóján fekvő csonkolt sebesültek, összeszorított fogak, gyermekekből férfivá érett fiúk szemei, akik tágra nyílt tekintettel néztek a világba, hogy minél többet befogjanak belőle, mielőtt rájuk borul az örök sötétség.