A Magyar Színházi Társaság Jó kérdés sorozata három kerekasztal-beszélgetésen járta körbe a vidéki operatagozatok célkitűzéseit, működésének nehézségeit – az utolsó alkalomról a Kultú adott részletes beszámolót. Az ominózus harmadik alkalomra meghívták Ókovács Szilvesztert, a Magyar Állami Operaház főigazgatóját, aki azonban a beszélgetés napján lemondta részvételét. A személyes diskurzus elmaradt, de a vidéki zeneigazgatók reagáltak Ókovács "Édes néném" kezdetű levelére: Tisztelt Főigazgató úr, kedves Szilveszter! Kulturinfo Jegyiroda | Jegyvásárlás Online. "Kedves Nénjéhez" írt levelét mi is olvastuk, és mivel szólítva érezzük magunkat, igyekszünk ugyanezen a felületen válaszolni állításaira és felvetéseire. Mindenekelőtt kérjük Önt, hogy a vidéki és a fővárosi operajátszást szíveskedjen egységesen és ugyanannyira támogatni, hiszen ez Önnek a Nemzeti Kulturális Tanácsban betöltött szerepe alapján kötelessége is. A matematika nyelvére lefordítva a problémát kiemelték, hogy a Magyarországon aktív operaénekesi társadalom nem több, mint 140 énekesből áll, akik közül több mint 120 énekes vállalkozói szerződéses, azaz nem alkalmazotti jogviszonyban dolgozik az Állami Operaházzal.
2000 és 2009 között az Óbudai Danubia Szimfonikus Zenekar muzsikusa és rendszeres szólistája volt zongora, orgona, csembaló és cseleszta hangszereken. 2001-től 2007 novemberéig a Magyar Telekom Szimfonikus Zenekarban a zeneigazgató asszisztense volt, majd 2007 decemberétől 2011- ig a Békés Megyei Szimfonikus Zenekar karmestere, művészeti vezetője, igazgatója. Debreceni megbízatása előtt fél évig a Pécsi Nemzeti Színház operakarmestere, 2009-től pedig napjainkig a Budapesti Operettszínház állandó vendégkarmestere. Somogyi-Tóth Dániel – Wikipédia. Rendszeresen koncertező orgonaművész.
A level et Bakos-Kiss Gábor és Silló István, a Győri Nemzeti Színház igazgatója és zeneigazgatója, Barnák László és Dinyés Dániel, a Szegedi Nemzeti Színház igazgatója és zeneigazgatója, Béres Attila és Cser Ádám, a Miskolci Nemzeti Színház igazgatója és zeneigazgatója, Gemza Péter és Somogyi-Tóth Dániel, a Debreceni Csokonai Nemzeti Színház igazgatója és zeneigazgatója írta alá. Somogyi-Tóth Dániel | Koncert.hu. (Borítókép: Ókovács Szilveszter 2021. október 6-án. Fotó: Mónus Márton / MTI)
- IV. hangverseny Boldog békeidők Családi matinéhangverseny a Zene Világnapján CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ - operett két részben - a Csokonai Színház előadása Kölcsey Központ Debrecen ritmusai DUNA SZIMFONIKUS ZENEKAR - TITOK Duna Palota Északi fény Évadzáró koncert Gleccser és sivatag Háború és béke Hangok diadala Hommage a Beethoven - Legoczky Géza és a Kodály Filharmonikusok Müpa Karácsonyi koncert King's Singers koncertje 1. Klasszikus magyarok Goran Filipec a Kodály Filharmonikusok és a Kodály Kórus Kodály Filharmónia Debrecen, Bach és Mozart koncert C&M Hungary Kft. Koncert a Liszt Ferenc Nemzetközi repülőtéren Koncert orgonára és két énekhangra Szentendrei Kulturális Központ Nonprofit Kft. Kortalan hagyomány Madame Pompadour - musical Mario és a varázsló - Gershwin-est Miklósa Erika áriaestje Actor/Actress Mozart, Beethoven, Haydn, Budafoki Dohnányi Zenekar, Vezényel és zongorán km. Somogyi-Tóth Dávid Tünde Tickets Kft. Nagy korok - Nagy mesterek Zongorán és csembalón közreműködik Nagyheti hangverseny ELMARAD!
Február 23-án első alkalommal, hagyományteremtő szándékkal rendeznek báli koncertet a Kodály Filharmonikusok és a Kodály Kórus Debrecen művészeinek közreműködésével. Az eseményről Somogyi-Tóth Dániel művészeti vezetővel beszélgettünk. – Honnan jött a rendezvény ötlete? – A Kodály Filharmonikusok Debrecen város báljának szinte állandó közreműködői. Nagyon szeretünk ezen játszani, de ez mindig csak egy pár perces produkciót jelent. Az utóbbi években a nyitótánc is jellemzően szimfonikus zenei közreműködéssel történik, ez hozta magával a gondolatot, hogy legyen egy olyan esemény Debrecenben, ahol az élő klasszikus zene nagyobb szerepet kap báli környezetben. A másik motiváció az volt, hogy azokra a koncertjeinkre, amelyeken Strauss-műveket tűzünk műsorra, főleg a farsangi időszakban, nagyon hamar elkelnek a helyek. Bízunk abban, hogy a zeneszerető, kultúraszerető, táncolni szerető debreceniek örömmel fogadják a báli koncert ötletét, hogy most nem csupán egy hangverseny keretei között hallhatják a legnépszerűbb, legszebb keringőket.
Úgy tartják, Szent Iván éjjelén virágzik a páfrány. Németországban, Ausztriában a Johannisfest St. János születésnapja, egyházi és régi pogány hagyományok keveredésével. Itt már jobban előtérbe kerül a Nap Krisztusnak való megfeleltetése a magyarázatokban. Tüzeket általában hegytetőkön gyújtanak (Johannisfeuer), táncolnak körülötte, szalmabábút égetnek. Ez gonoszűzésre is jó, valamint a villám és jég elhárítására. Koszorút fonnak virágokból, ágakból, melyet János koronájának neveznek (Johanniskrone) és gyógynövényeket gyűjtenek. Szent Iván éj Magyarországon Hazánkban hiteles adataink a 16. sz. óta vannak Szent Iván-i tüzek gyújtásáról, de valószínűleg már régebben is örömtüzeket gyújtottak ezen a napon. A tűzgyújtás alkalmából hosszú éneksorozatot énekeltek. Ez volt a Szent Iván-i ének, melyről Heltai Gáspár is megjegyzi, hogy annyira hosszú, hogy az ördög azt megkezdvén, el nem végezhette, hanem megfulladott rajta. A tüzet zsúpkévéből, szalmából, gallyakból gyújtották, illatos növényeket, virágokat füstöltek rajta, melyeket gyógyításra is felhasználtak, hiszen különösen ezen a napon rendelkeztek gyógyító erővel.
2020. június 23. Népszokások tűzugrás Szent Iván éj napforduló Szent Iván (János) és a napforduló A nyári napforduló az északi féltekén június 21-én van (esetenként 22-én vagy 20-án). A kereszténység felvétele óta Szent Iván napjához (éjjeléhez), június 24-hez kötik. A nyári napfordulót már az ókori egyiptomiak is ünnepelték, mint minden szoláris időszámítás szerint időt rendszerező nép az északi féltekén. Európában a kereszténység előtt is fontos időszak volt, és napjainkban is a világi és vallási ünnepeket magába olvasztó kitüntetett időszaknak számít. A kereszténység felvétele után is sok elem megőrződött a pogány szokásokból. Az 5. századtól a napforduló is keresztény ünnep lett, Szent Iván-naphoz, azaz Keresztelő Szent János ünnepéhez kapcsolódott. Az északi féltekén élők számára a nyár hozza az érést, a termés betakarítását. A napfordulót nyárközépnek is tekintik, utána nem sokkal kezdődik az aratás, melynek sikere egykor az emberek egész éves megélhetését jelentette. Nyárközép Európában A nyárközép különösen Európa északi országaiban mitikus időszak.
A túrára előzetesen kell regisztrálni, és fontos, hogy kizárólag védettségi igazolvánnyal lehetséges a részvétel! Regisztrációval kapcsolatos információk ITT. Ócsai Selyem-réti Tanösvény Egyébként, ha nem veszünk igénybe vezetést, a tanösvény nappal ingyenesen végigjárható. Erről és még sok más hazai tanösvényről itt írtunk bővebben: Szent Iván éjjeléhez kapcsolódó további várható programok, amikről még nincs végleges döntés és bővebb információ: Múzeumok Éjszakája több helyszínen "A pusztáról sző mesét az éj" – Szent Iván éji napforduló a Hortobágyon című program több helyszínen A Hortobágy idén enélkül is remek program. Hogy miért, arról itt meséltünk: Szentjánosbogár leshelyek az országban Szentjánosbogár-leső túra az Equinox Trekking Klub Egyesület szervezésében Időpont és helyszín: 2021. június 19., Vértesszőlős Aki velük szeretné megnézni a szentjánosbogarak táncát, ne egy szimpla sétára készüljön, ugyanis a Vértesszőlősről induló 10 kilométeres túra keretében Tatáig fog elgyalogolni a csapat, ahol az Öreg-tó éjjeli pompájának megcsodálása után átsétálnak a Cseke-tóhoz, a szentjánosbogarak rajzásának a színhelyéhez.
Svédországban nem Szent Ivánhoz kötik az év leghosszabb napját, hanem Keresztelő Szent Jánoshoz. A Midsommar – amely mindig a június 20 és 26 közötti szombatra esik – nem véletlenül nagy ünnep: nyúlfarknyivá válnak az éjszakák, bőségesen kárpótolva őket a téli sötétségért. Itt az év leghosszabb napja késő májustól kora augusztusig tart, amikor az északabbi területeken egyáltalán nem megy le a nap. Ilyenkor a romantikusabb lelkületűek előszedik az egyébként sosem használt népviseletet, és zöldekkel, virágokkal, szalagokkal feldíszített májusfák körül táncolnak, koszorúval a hajukban. A többiek csendben kivárják az esti dorbézolást. Pilisszentiván is ünnepel Pilisszentiván, amely nevét égi patrónusáról kapta, 18 éve ünnepli védőszentjének neve napját, s egyúttal a hozzá fűződő legendát is. A községben minden esztendőben nagy nyüzsgéssel várják a Szentiván-éj jöttét. Éji zene Pilisszentivánon (Fotó: Rege Sándor) Az utóbbi esztendőkben ez már egy sokszínű, majd tíznapos rendezvénysorozat. A fesztivál fő eseménye a Szentiván-éji, hatalmas máglya meggyújtása, amelyen a rontó boszorkányt égetik el, s amelyet minden évben több ezren énekelve, táncolva vesznek körül.
A jeles nap természetesen nem csak a folklórba, hanem a magaskultúrába is mélyen beágyazta magát: az erről született alkotások legsikeresebb darabja természetesen Shakespeare örök érvényű és talán a legkönnyebben fogyasztható vígjátéka, a Szentivánéji álom. A darab 1595-ben született, azaz 425 éves, és a nagy drámaíró munkái közül talán ezen fogott a legkevésbé az idő, hiszen a szerelem már csak szerelem, ami még a tündérvilágot is megbolondítja – és ebben a történetben legalább szerencsésen is fonódnak össze a szálak. A darab számtalan feldolgozást megélt már, legyen szó színházi előadásról, képzőművészetről, zenéről, előszereplős vagy animációs filmről. Ezek némelyike természetesen csak nyomokban tartalmazza már az eredeti történetet, ám sok igen hűen követi Shakespeare eredeti szövegét. Zeneműként is többször újjászületett az athéni szerelmesek története: Henry Purcell, Felix Mendelssohn-Bartholdy és Benjamin Britten is írt belőle klasszikus zenei művet – itthon pedig Szakcsi Lakatos Béla komponált belőle musicalt a Budapesti Operettszínház felkérésére, míg világszerte számos könnyűzenei feldolgozása is megért.