Csökkenti a test kerületét a kezelt felületen, és simává teszi a bőrt. Június elején még nem késő! Válasszuk ki a számunkra legjobb narancsbőr elleni készítményt a High Care cellulit elleni termékei közül, és kezeljük otthon is szakszerűen a narancsbőrt!
A ceramidot tartalmazó készítmények elsősorban száraz és ránctalanító krémmánia bőr ápolására ajánlottak, mivel segítenek a bőr védőrétegének a helyreállításában. Legjobb Narancsbőr Elleni Krém 2018 | Legjobb Narancsbor Elleni Krém 2018 Date. További információ a ceramidokról Paula Begoun és a Thebautybrains oldalain található. Retinol a I v A-vitamin, mely hatásos antioxidáns és sejtszabályozó, vagyis segíti a sejtek normális működését, egészségesebb és jobb sejtek képződését. A retinoidoknak a retinyl palmitate után a második leggyengébb formája. Részletesebb információ a smartskincare-en.
Bövebben a kis molekulasúlyú alkoholokról itt olvashattok. Emulgeálószer, felületaktív anyag. Tartósítószer. Az egyik leggyakrabban használt, kevéssé irritáló. Világszerte engedélyezett a használata legfeljebb 1%-os koncentrációban. Bár a kozmetikumokban használt verzió csaknem mindig mesterségesen előállított, a Phenoxyethanol a természetben is megtalálható, például a zöld teában. ( forrás) Sűrítő anyag, amit elsősorban gélszerű állag előállításához használnak. Glicinből (aminosav) származó tartósítószer, melyet szeretnek a parabének természetes alternatívájának beállítani. Az igazság azonban az, hogy bár a glicin valóban egy természetes anyag, ahhoz hogy sodium hydroxymethylglycinate váljon belőle egy egyáltalán nem természetes eljáráson kell átesnie. Általában 1% alatti mennyiségben használják a kozmetikumokban. Potenciális bőr- és szemirritáló anyag. További info itt és itt. Illatanyag, mely az amerikai termékek címkéjén Fragrance, míg az európai termékek címkéjén Parfum néven szerepel.
Gyűlésüket areioszpagosznak nevezik. A cserépszavazás intézménye arra szolgált, hogy kiderüljön akar-e valaki türannosz lenni. Ha lett ilyen személy, azt 10 évre száműzték a városból. Az athéni demokrácia fénykorának Periklész idejét szokták nevezni, akit 15 éven át újraválasztották sztratégosznak.
Demokrácia: A többség uralmán alapuló politikai rendszer. Az athéni demokrácia formája Kr. e. az V. században nyerte le végleges formáját, amit Kleiszthenész alakított ki. Kleiszthenész Kr. 507. -től, mint arisztokrata vezető, alakítja ki az új berendezkedést. Célja megakadályozni a zsarnokság visszatérését, a hatalmat ellenőrizhetővé tenni. Az új berendezkedés az új elvek szerint kialakított területi egységen nyugodt, szemben a korábbi származási, majd vagyoni besorolással. A területi egységek váltak a tisztségek betöltésének, a katonáskodásnak, és a közigazgatásnak az alapjává. Megszüntetik a szabad polgárok közötti különbségeket. Tehát Kleiszthenész 10 kerületre osztja fel Athént, amikben kb. egyenlő számban élnek az emberek, ezzel akarja biztosítani a szabad népképviseletet. A 10 kerületet PHÜLÉNEK hívják. Ezen kívül még 3 nagy részre is felosztja a területeket, egy városi, egy tengerparti, és egy belföldi-termelői körzetre. Egy phülé területe mindhárom részből kellett, hogy álljon, nagyjából területükhöz viszonyítva azonos mértékben.
Athens democracia tétel A demokrácia kialakulása Athénban - Történelem kidolgozott érettségi tétel | Érettsé Beszámoló: Az athéni demokrácia intézményei, működése - Tételek: I. Tétel: Az athéni demokrácia fő jellegzetességei Fokozta a problémát, hogy a rossz termések miatt kis- és középbirtokos paraszt eladósodott, majd elvesztette a földjét. Az adósságba süllyedőkre az adósrabszolgaság réme jelentkezett. A kenyerüket vesztett földművesek, az új lehetőségeket kereső iparosok tengerre szálltak, hogy új hazát találjanak. Ahol kikötésre és földművelésre alkalmas területet találtak, ott új várost alapítottak. A folyamatot görög gyarmatosításnak nevezzük. A gyarmatosítás 3 fő iránya: északkelet: Dardanellák, Márvány-tenger, Boszporusz, Fekete tenger. Nyugat: Dél-Itália és Szicília, Déli: Észak-Afrika partvidéke, mai Tunézia, Líbia, Egyiptom. Gyarmatosítás hatásai: A gyarmatvárosok önállók voltak, de az anyavárosokkal szoros gazdasági kapcsolatban álltak. A jó minőségű földeken megtermelt gabonát az anyavárosokba szállították, onnan kézműipari termékeket, szöveteket, kerámiát, szerszámokat, fémeket, szőrmét, fegyvereket, feldolgozott élelmiszereket (olaj, bor) fuvaroztak a gyarmatvárosokba, ill. szállítottak vissza Hellászba.
A keleti despotikus birodalmakkal ellentétben az ókori Görögországban a lakosság egy része beleszólhatott a közélet irányításába. Városállami méretek között közvetlen demokráciáról beszélünk: a népgyűlésen a teljes jogú polgár közvetlenül szavazott. A lakosságnak csak egy kisebb része vehetett aktívan részt a közéletben: Athénban pl. kizárták a rabszolgákat, a metoikoszokat (bevándorlók), nőket. A demokrácia megvalósulása egy alkotmányozási folyamat eredménye: Drakón törvényeket, Szolón vagyonelvű alkotmányt adott a polisznak (Kr. 594. k. ); lerakva a demokrácia alapjait. Kleiszthenész ezt továbbfejlesztette (Kr. 508). Ő teremtette meg a cserépszavazás lehetőségét, a zsarnokság visszatérésének megakadályozására. Fogalmak: · démosz: köznép · demokrácia: népuralom · politika: a polisz közügyeivel foglalkozás · cserépszavazás: A zsarnokság visszatérését megakadályozandó vezette be Kleiszthenész. 6000 szavazat volt az érvényességi küszöb. Akire a legtöbben szavaztak, azt 10 évre száműzték, vagyonát megtarthatta.
Szövetségeseitől súlyos adókat követelt. Az állam ügyeinek napi viteléhez olyan intézmények is kellettek, amelyek tagjai "főfoglalkozásként" politizáltak. Államszervezet: · Népgyűlés(eklészia): a legfőbb hatalom, tagja minden 18. /20. életévét betöltő athéni polgár, feladata törvényhozás, állásfoglalás alapvető kérdésekben, háború és béke kérdése, cserépszavazás, tisztségviselő választás, szövetségkötés, évente 40 alkalommal ülésezett, bárki felszólalhatott. Tanács(bulé)-Ötszázak Tanácsa: tagjait évente sorsolták a 30. életévüket betöltött polgárok közül, valamint területi felosztás alapján: 10 phülé egyenként 50 tagot delegálhatott. Feladata: javaslatokat tesz a népgyűlésnek, hivatalnokok választása, bírói feladatok, pénzügyek, végrehajtás-tisztségviselők ellenőrzése, tagjai és a tisztségviselők egy évig maradtak hivatalban és fizetést is kaptak. Bíróságok: o Vének tanácsa(Areioszpagosz): főbírói funkció, tagjai a legtekintélyesebb, arisztokratákból(arkhónok) kerültek ki, feladata a tisztviselők ellenőrzésére szűkült.
Ez lehetővé tette azt, hogy az állami élet irányításában a polgárság egésze ténylegesen részt vegyen. 461-ben Ephialtész arkhón korlátozta az Areioszpagosz tanácsának hatalmát, mely tovább növelte a népgyűlés szerepét. Igazságszolgáltatás: Az esküdtbíróságok (heliaia) tagjait a 30 éven felüli athéni polgárok közül sorsolták, de csak egy napra, akik napidíjat kaptak. Tíz sztrategosz (hadvezér) választása. Ezt a tisztséget egy évnél tovább is lehetett viselni. Periklész Kr. e 443 és 429 között folyamatosan betöltötte a sztrategosz tisztségét. Remek adottságokkal rendelkezett: jó hadvezér, kitűnő politikus, nagyszerű szónok volt. A peloponnészoszi háború elején pestisben halt meg. 431-404. A peloponnészoszi háború A perzsa háborúk után egyre növekedtek a Spárta vezetése alatt lévő peloponnészoszi szövetség, és az Athén irányítása alatt álló déloszi szövetség közötti politikai, gazdasági és katonai ellentétek. Ez végül is háborúhoz vezetett (peloponnészoszi háború), amely Athén teljes vereségével végződött.
Ezek a rendelkezések meglehetősen szigorúak voltak és az arisztokrácia érdekeit képviselték. De továbbra is maradtak ellentétek, aminek levezetése érdekében Kr. 594-ben Szolón új törvényeket alkotott. Amik többek között tartalmazták az adósrabszolgaság eltörlését és az állam felé való tartozások eltörlését. A politikai jogokat kiterjeszetette a legszegényebb polgárokra is, a lakosságot pedig vagyoni helyzet alapján csoportokba osztotta. Ezekkel az intézkedésekkel Szolón megteremtette a demokrácia (népuralom) alapját, vagyis a rendszert, amelyben az államhatalom (törvényhozás, kormányzás, bíráskodás) a nép kezében van. Szolón visszavonulása után az arisztokrácia gazdasági szerepe csökkent, politikai szerepe viszont jelentős maradt. A démosz esetében pedig az ellenkező történt; gazdasági szerepe nőtt, ehhez képest viszont kevés politikai joggal rendelkezett. 560-527 között Peiszisztratosz egyeduralmat vezetett be. Ezt a rendszert zsarnokságnak (türennosznak), vezetőjét pedig türannisznak (zsarnoknak) nevezzük.