2021. nov 27. 18:15 Még vizsgálják, mennyire hatékonyak a vakcinák az omikron ellen /Illusztráció: Pexels Megszólaltak a szakemberek az omikron vírusvariánsról, Rusvai Miklós szerint akár további szigorításokra lehet szükség. Ahogy arról a Blikk beszámolt, Karikó Katalin is megszólalt a koronavírus új mutációjáról, az omikronról, ami már Európában is felütötte a fejét. Karikó az ATV Híradónak nyilatkozott bővebben arról, mi lesz akkor, ha új oltóanyagot kell gyártani a vírus új variánsa miatt. Magyar szakember a helyszínről: A kínai vakcina gyártása biztonságos. A tudósnő mellett pedig további szakemberek is megszólaltak. ( A legfrissebb hírek itt) Jó hírt jelenthet a Sinopharm-vakcinával oltottaknak az, amiről Boldogkői Zsolt molekuláris biológus számolt be a híradónak. Mint mondta, ugyan az omikron csökkentheti az mRNS-vakcinák hatékonyságát a tüskefehérje-mutációi miatt, azonban ez az elölt vírust alkalmazó vakcinákat kevésbé érinti - ide tartozik a kínai vakcina is. Hogyha egy olyan mutáció történik, ami elsősorban a tüskefehérjére korlátozódik, akkor ezeket az inaktivált vakcinákat ez kevésbé érinti.
A vonatkozó kormányrendelet értelmében hazánknak lehetősége van olyan készítmények alkalmazására, amelyeket olyan államban engedélyeztek, ahol a gyógyszergyártás és a klinikai vizsgálatok a magyarországi szabályozással egyenértékűnek tekinthetőek (Kanada, Ausztrália, Egyesült Államok, Izrael, Japán, Svájc, Új-Zéland). Fotó: Pixabay A CoviShield vakcinára a kanadai gyógyszerészeti hatóság (Health Canada) februárban adott ki veszélyhelyzeti alkalmazási engedélyt. Az engedély kiadása az AstraZeneca vakcinával való összehasonlításon alapult, amelynek eredményeként megállapították, hogy a két termék szükséges mértékben hasonló, így a CoviShield hatásossága és biztonságossága az AstraZeneca vakcina alapján megállapítható. OGYÉI: a kínai vakcina gyártása biztonságos. További lehetőség hazánk számára a kanadai-kínai együttműködésben, a CanSino Biologics Inc. és a Pekingi Biotechnológia Intézet által fejlesztett Convidecia védőoltás, mely szintén egy vektor-alapú vakcina. A készítmény előnye, hogy már egyetlen oltás is elegendő a védettség eléréséhez.
A kínai vakcinák egy kutatás alapján hatásosak a delta variáns ellen az 59 éves kor alattiaknál: két adag 59%-os hatásosságot mutatott az összes COVID-19 és 70, 2%-os hatásosságot a közepesen súlyos COVID-19 fertőzés ellen - számolt be a hírről Dobson Szabolcs szakgyógyszerész. Kínai kutatók az Emerging Microbes & Infections című szaklap augusztus 14-i számában tették közzé az első kínai vizsgálat eredményeit az inaktivált vírus vakcinák hatásosságáról a delta variáns ellen - írja Dobson Szabolcs Facebook-oldalán. 10-20 ezer forintért ellenőrizhető a kínai vakcina hatásossága. Ebben a teszt-negatív esetkontroll vizsgálatban a vakcinák hatásosságát a való világ körülményei között értékelték. A résztvevők... Kedves Olvasónk! Az Ön által keresett cikk a hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött. Cikkarchívum előfizetés 1 943 Ft / hónap teljes cikkarchívum Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái
Könnyen és gyorsan le lehetne tesztelni, hogy a kínai Sinopharm-vakcina milyen hatásosságot mutat a magyar lakosság körében. Sok magyar lélegezne fel, és jót tenne az oltási kedvnek kakat megrázott és elbizonytalanított a hétvégén Gao Fu, a kínai járványügyi központ vezetőjének nyilatkozata, miszerint az első generációs, elölt vírust tartalmazó kínai vakcinák hatékonysága "nem túl magas A szakember másnap már visszakozott, azt mondta, kiforgatták a szavait, de a lényeg, hogy sok millió magyarral fordult egyet a világ hirtelen. Az itthon alkalmazott Sinopharm-vakcina hatásossága "hivatalosan" nagyon is jó, 79 százalék, de mivel az ezt bizonyító, harmadik fázisú klinikai kísérletek eredményeit máig homály fedi, így semmiben nem lehetünk biztosak. Fu nem említett márkanevet, általánosságban beszélt, a kínai Sinovac készítményéről pedig korábban is tudtuk, hogy hatásossága alig 50 százalék. Jelen helyzetben még ez is jó, de nyilvánvalóan kiábrándító, frusztráló a szavai keltette bizonytalanság.
Európai Bizottság: biztonságos menedéket kell biztosítani minden menekültnek Oroszország ukrajnai háborúja elől menekülőknek mindig biztonságos menedéket kell találniuk, függetlenül faji, etnikai hovatartozástól, származástól, bőrszíntől, vallástól, illetve szexuális irányultságtól – jelentette ki az Európai Bizottság csütörtökön, a romák április 8-án esedékes nemzetközi napja alkalmából kiadott nyilatkozatában. Az uniós… Európai Bizottság: biztonságos menedéket kell biztosítani minden menekültnek Oroszország ukrajnai háborúja elől menekülőknek mindig biztonságos menedéket kell találniuk, függetlenül faji, etnikai hovatartozástól, származástól, bőrszíntől, vallástól, illetve szexuális irányultságtól - jelentette ki az Európai Bizottság csütörtökön, a romák április 8-án esedékes nemzetközi napja alkalmából kiadott nyilatkozatában. Az Mti szer
Közélet Eddig több mint 600 millió adag védőoltást biztosítottak kínai, illetve a világ több országában történő felhasználásra. 2021. 06. 01 | Szerző: MTI 2021. 01 | Szerző: MTI Hitelesítette a koronavírus elleni második kínai vakcinát, a pekingi Sinovac Biotech gyógyszergyár által kifejlesztett védőoltást az Egészségügyi Világszervezet (WHO), lehetővé téve ezzel annak sürgősségi felhasználását, ami elősorban a fejlődő országok számára jelenthet újabb segítséget. A WHO sürgősségi listája útmutató a nemzeti gyógyszerfelügyeleti hatóságok számára a termék hatásosságát illetően. A listára való felvétel egyben lehetővé teszi a kis és mérsékelt jövedelmű országok vakcinával való ellátására a WHO által létrehozott Covax program keretében történő felhasználást is. A Covax súlyos ellátási gondokkal küzd, miután India a saját súlyos járványa miatt felfüggesztette az exportot. A WHO független szakértői bizottsága közleményében tudatta, hogy a 18 év felettiek számára ajánlja a vakcinát, két adagban, 2-4 hetes intervallummal a két oltás között.
A film talán legmegnyugtatóbb és bölcsebb gondolata is ebben leledzik, nevezetesen ez az egész nem a bolygó, hanem az ember túléléséről szól - hiszen a természet vagy velünk, vagy utánunk, de újból virágozni fog. Mindezt pedig tökéletesen szimbolizálja Csernobil és Pripjaty allegóriája, ami a film teljes egészét is keretbe foglalja. A folytatáshoz többre lesz szükségünk, mint intelligencia. Bölcsességre van szükségünk. Az Egy élet a bolygónkon amellett, hogy természetfilmként is az eddigi legszebbek egyike, Sir David Attenborough életművének is egy közel hibátlan összegzése. Egyszerre tájékoztatja a nézőt, képbe helyezi őt, majd egy utolsó, roppant elkeseredett segélykérést fogalmaz meg felé. Bízom benne, hogy erre a filmre nem pusztán egy letűnt civilizáció digitális fosszíliájaként fognak visszatekinteni azok a valakik, akik utánunk jönnek. Hanem remélem, ahogy Attenborough munkásságára, úgy többek között az Egy élet a bolygónkra is úgy fogunk emlékezni évtizedekkel később, mint a számos ébresztők egyike, mely változásra, cselekvésre sarkalt minket.
Emellett a BBC programigazgatója volt az 1960-as és 1970-es években. "Amit a modern világ csodájának érzünk, az nem egyéb, mint egyszerű, kendőzetlen lopás. Amint a tanúvallomásom végén ismertetett megdöbbentő statisztikai adatok mutatják, mindent közvetlenül az élő természettől vontunk el, ügyet sem vetve arra a pusztításra, amit okoztunk. Nem törődtünk a fajpusztulással, amit azzal idéztünk elő, hogy erdőségeket irtottunk ki pusztán azzal a céllal, hogy szójababot termesszünk csirketápnak. Senkit sem érdekelt, hogy mekkora kárt okozunk a tengeri életközösségekben azzal, hogy elhajítjuk a műanyag ásványvizes palackokat. Fittyet hánytunk arra, hogy mennyi üvegházhatású gázt bocsátunk a légkörbe az egyre nagyobb arányú építkezésekhez szükséges cement gyártásával. Nem csoda, hogy az okozott kárt ilyen gyorsan felhalmozódtak, és fölébünk tornyosultak. " (David Attenborough: Egy élet a bolygónkon) A természettudományok széles körű ismertetésében végzett nagy formátumú munkásságának elismeréseképpen egy 1998-ban felfedezett új hangyászsün fajt róla neveztek el, ez az Attenborough-hangyászsün (Zaglossus attenboroughi).
Bolygónk stabilitása azonban megingott, miközben a biológiai sokféleség vészesen lecsökkent - a kettő ugyanis szorosan összefügg. Helyre kell állítanunk a biodiverzitást, amit oly kíméletlenül pusztítottunk. Ez az egyetlen kiút a magunk által előidézett válságból. Vissza kell vadítanunk a világot. A könyvhöz kapcsolódó film, Egy élet a bolygónkon címmel, a Netfilxen látható. Sir David Attenborough (1926) a világ legismertebb és legnépszerűbb brit természetfilmese. Oyyan legendás, mára klasszikussá vált BBC-filmsorozatokat készítése fűződik a nevéhez, mint az Élet a Földön (1979), Az élő bolygó (1984), Az élet megpróbáltatásai (1990), A növények magánélete (1995), A madarak élete (1998), A kék bolygó (2001), Az emlősök élete (2002), a Bolygónk, a Föld (2006) és az Élet hidegvérrel (2008). 1985-ben II. Erzsébet királynő lovaggá ütötte. Sir David Attenborough a Royal Society tagja, és fáradhatatlan képviselője a természetvédelemmel kapcsolatos kezdeményezéseknek.
Ezt szemlélteti a film egy-egy pontján felvillanó számláló pörgése, amely a világ népességének, a légkör szén-dioxid tartalmának és az érintetlen vadon arányának gyorsuló ütemű növekedését ábrázolja Attenborough születésétől napjainkig. David Attenborough: Egy élet a bolygónkon/Netflix Sir David filmje mélyen a lelkiismeretünkre hat. Súlyos következtetések von le tetteink tragikus hatásáról, néhol igen hatásvadász módon. A film olyan háromnegyedénél hosszú másodpercekig kitartva nézhetjük Attenborough lesújtóan szomorú arckifejezését, ezt követően pedig drámaian sokkoló felvételek következnek, amik az én ízlésem határát inkább meghaladják, mint súrolják: magukat a mélybe vető rozmárokat ábrázoló képsorokkal sokkolják a nézőt, majd a felvételekkel egy konferencián szembesülő közönség teljesen ledöbbent, sírásba forduló arcainak közelijeivel fokozzák a film szörnyülködésbe forduló, ujjal mutogatósra váltó dramaturgiát. Számomra ez az egyébként tragédiájában is szép film mélypontja. Ettől eltekintve az alkotóknak sok esetben sikerült frappánsan, a helyzet valódi drámáját finomabban, ötletesebben tálaló megoldásokkal előrukkolniuk.
Bolygónk stabilitása azonban megingott, miközben a biológiai sokféleség vészesen lecsökkent - a kettő ugyanis szorosan összefügg. Helyre kell állítanunk a biodiverzitást, amit oly kíméletlenül pusztítottunk. Ez az egyetlen kiút a magunk által előidézett válságból. Vissza kell vadítanunk a világot. A könyvhöz kapcsolódó film, Egy élet a bolygónkon címmel, a Netfilxen látható. Sir David Attenborough (1926) a világ legismertebb és legnépszerűbb brit természetfilmese. Olyan legendás, mára klasszikussá vált BBC-filmsorozatokat készítése fűződik a nevéhez, mint az Élet a Földön (1979), Az élő bolygó (1984), Az élet megpróbáltatásai (1990), A növények magánélete (1995), A madarak élete (1998), A kék bolygó (2001), Az emlősök élete (2002), a Bolygónk, a Föld (2006) és az Élet hidegvérrel (2008). 1985-ben II. Erzsébet királynő lovaggá ütötte. Sir David Attenborough a Royal Society tagja, és fáradhatatlan képviselője a természetvédelemmel kapcsolatos kezdeményezéseknek.
Jól tette. Az Egy élet a bolygónkon persze kapott kampányt is, kedvenc természetjárónknak lett például egy Instagram-oldala, amely jelenleg közel 6 millió követőnél jár, és amelyen a film készítői folyamatosan csepegtettek információkat, már a megjelenés előtt is. Sokan talán tartottak attól, hogy a film túlságosan hasonlít majd az Our Planetre, vagy annak "spinoff"-jára, a Night on Earth-re, de nem így lett. Bár előbbiben a narráló Attenborough már bőven ejt szót arról, hogy milyen ökoszisztémákban, milyen módon tettünk kárt, itt – néha szemtől szembe a kamerába beszélve, néha régi természetfilmjeiből kiszedett képsorokkal illusztrálva – a saját élete és karrierje jelentős állomásainak segítségével meséli el nekünk, hogyan tettük és tesszük tönkre a Földet. Kedvenc vadonjárónk végig T/1-es személyt használ, nem kivonva magát a felelősség alól, így az egész, általa elmondott történetet nem dorgálásként fogjuk fel, hanem sokkal inkább felelősnek érezzük magunkat abban, hogy ne a természet kárára, hanem azzal harmóniában éljünk a mi bolygónkon.
–) brit természettudós, dokumentumfilmes, az ismeretterjesztő televízióműsorok egyik úttörője. A Cambridge-i Egyetemen végzett, 1957 óta készít természetfilmeket és sorozatokat a brit BBC televíziócsatorna számára, amelyek közül is a legismertebb a kilenc tagú Élet-sorozat, mely átfogó képet mutat be a földi élővilágról. Emellett a BBC programigazgatója volt az 1960-as és 1970-es években. A természettudományok széles körű ismertetésében végzett nagy formátumú munkásságának elismeréseképpen egy 1998-ban felfedezett új hangyászsün fajt róla neveztek el, ez az Attenborough-hangyászsün (Zaglossus attenboroughi). Attenborough a magyar nézők szívébe híres-hírhedt trilógiájával lopta be magát annak idején, amelynek darabjai az Élet a Földön, Az élő bolygó és Az élet megpróbáltatásai voltak. Később jött a szintén nagy sikerű Az első édenkert, majd az Antarktiszt bemutató Élet a fagyban című sorozat, de természetfilmjei mellett, más szálak is kötötték a tévéhez: a hetvenes években a BBC programigazgatójaként a csatorna az ő elnöklése alatt kezdett el például színes filmeket sugározni.