63 m K&H fiók és ATM - Fő tér Salgótarján, Fő tér 4 65 m FHB Bank Salgótarján, Erzsébet tér 7 72 m MKB Zrt. Salgótarján, 3100, Fő tér 6 136 m Erste Bank fiók Salgótarján, Erzsébet tér 5 149 m OTP Bank Nyrt. Északkelet-magyarországi Régió Salgótarján, Rákóczi út 22 152 m MKB Bank Salgótarján, Rákóczi út 15-17 194 m UniCredit Bank Salgótarján, Rákóczi út 13 234 m OTP Bank Salgótarján, Rákóczi út 22 317 m CIB Bank Zrt. Salgótarjáni Fiók Salgótarján, Rákóczi út 1 319 m CIB Bank ATM Salgótarján, Rákóczi út 1 420 m Budapest Bank - Salgótarjáni Fiók Salgótarján, Losonci utca 2 12. 916 km OTP Bank Bátonyterenye, Bányász út 1/a 18. K&h bank salgótarján nyitvatartás. 677 km Ecseg és Vidéke Takarékszövetkezet Mátraszőlős, Tanács utca 1 20. 779 km Gyöngyös-Mátra Takarékszövetkezet Mátraballa, Május 1. utca 5 21. 378 km Szécsény és Környéke Takarékszövetkezet Szécsény, Rákóczi út 71 21. 455 km OTP Bank Szécsény, Feszty Árpád utca 1 22. 075 km K&H bankfiók és ATM Pásztó, Kölcsey Ferenc utca 4 22. 081 km OTP Bank Pásztó, Fő utca 73 22.
× A Bank360 sütiket használ, amelyek elengedhetetlenek az általa üzemeltetett Honlapok megfelelő működéséhez. A honlapokat látogatók igénye alapján a Bank360 további sütiket is felhasználhat, amik segítik a honlapok használatát, megkönnyítik a bejelentkezési adatok kitöltését, statisztikákat gyűjtenek a honlapok optimalizálásához és elősegítik a látogatók érdeklődésének megfelelő tartalmak meghatározását. A Bank360 sütiket használ a jobb működésért.
1-9 Összes Salgótarjáni bank, bankfiók © 2008-14 | ATM, bankautomata kereső | Áruház kereső | Generated: 2022-04-08 11:26:12
Az általános információs szolgáltatásokhoz nem szükséges azonosítás, de számlákhoz kötődő szolgáltatások igénybevételéhez elektronikus azonosításra van szükség. A szükséges azonosítókódokat az automata rendszerben lehet megadni.
A Budapesti Fegyház és Börtön több, mint száz éves múltra tekint vissza. A "Székesfőváros" által adományozott telken Wágner Gyula építész tervei alapján kezdték meg az építési munkálatokat 1894-ben. Érdekességként elmondható az építészről, hogy az utókor az "igazságügyi épületek specialistájaként" jegyezte fel a nevét, hiszen számtalan törvénykezési palota, illetve több börtön épült tervei alapján, mint a híres-hirhedt emlékű szegedi Csillag börtön, a Nagyenyedi Fegyház, vagy a Mosonyi utcai Toloncház. A közel héthektárnyi területen fekfő, 800 fő befogadására alkalmas Budapesti Fegyház és Börtön épületegyüttesét 1896. október 27-én adták át rendeltetésének Királyi Országos Gyűjtőfogház néven. Innen ered, hogy a pesti szleng és a börtönzsargon a mindenkori hivatalos elnevezéssel szemben kezdetektől napjainkig csak "Gyűjtő" néven emlegeti. Az intézmény megépítése kereken négymillió koronába került, jelképezve, hogy a milleniumi "aranykorszak" nagy építkezései során nem feledkeztek meg a társadalom egyetlen rétegéről sem.
Büntetése megkezdése után röviddel raktári segédmunkásként dolgozhatott egy XV. kerületi presszóban. Ott ölte meg géppisztollyal őt és bolgár állampolgárságú társát 1999. február 2-án egy máig ismeretlen férfi. Azoknak az elítélteknek, akik nappal egy külső munkahelyen szeretnének dolgozni, egy bizottság elé kell állniuk. A börtön különböző területeinek vezetői, - a bizottság tagjai - döntik el, hogy az elítélt kap-e engedélyt arra, hogy külső területen dolgozzon. Döcher esetében a bizottságot nem hívták össze. Az ügyészség szerint Kövér György alezredes, a Budapesti Fegyház és Börtön egykori gazdasági igazgatója, parancsnokhelyettese arra utasította egyik beosztottját, hogy a börtönben fogva tartott Döchert a lehető leghamarabb engedje külső munkahelyre. Ennek engedélyezése azonban szabálytalan körülmények között történt: Kövér György akkori gazdasági igazgató elmulasztotta megvizsgálni a Döcher Györgyöt foglalkoztató Fruzsina Bt. cégadatait. Ha ez megtörténik, akkor kiderült volna, hogy a bt.
A bíróság pótnyomozást rendelt el a tényállás teljes felderítése érdekében a Döcher-ügy miatt ismertté vált Kövér György, a Budapesti Fegyház és Börtön korábbi gazdasági igazgatójának ügyében. Kövér a vád szerint szabálytalanul, a hivatalos eljárást kikerülve hozzájárult ahhoz, hogy a zsarolás és önbíráskodás miatt elítélt Döcher börtönbüntetése megkezdése után nem sokkal saját presszójába kijárhasson dolgozni. Kövér György alezredest, a Budapesti Fegyház és Börtön egykori gazdasági igazgatóját kedden két ügyben is vádolták a Fővárosi Bíróságon. A vád első pontja egy magánéleti feljelentéssel volt kapcsolatos, a második pedig a Döcher-üggyel. A szokatlan eljárásról Kövér ügyvédje az [*****]-nak elmondta: még soha nem találkozott olyan esettel, ahol magánélettel és, munkakörrel kapcsolatos vádakat egy tárgyalás keretében tárgyaltak volna. A keddi tárgyaláson Kövér György, a Budapesti Fegyház és Börtön korábbi gazdasági igazgatója ellen az első vádpont alapja egy feljelentés volt, melyet Deák Attila tett.
Új pozíciójában jelentős szerepe volt a hazai jogrendszer reformfolyamatainak beindításában. 1869-től a Kúria bírájává nevezték ki, és sok munkája mellett a fegyintézetek felügyeletét is ő látta el. A Kozma utcai izraelita temető (1970). Fortepan / Major Ernő Utóbbi munkakört különösen lelkiismeretesen és hozzáértéssel látta el, célja elsősorban a börtönkörülmények javítása, a hazai fegyházrendszer megreformálása volt, nem véletlenül nevezték a börtönök atyjának: rendszeresen látogatta, ellenőrizte a fegyintézeteket, számonkért, szakértői szemmel vizsgálódott, gyakran elbeszélgetett a rabokkal és az őrökkel (egyik ilyen látogatását Mikszáth Kálmán is megörökítette A rab története című novellájában). Intézkedéseinek hála jelentősen javult a börtönökben a fegyelem és a tisztaság, ő vezette be Magyarországon a rabok különböző szakmákban való foglalkoztatását, és teljesen átalakította a vizsgálati fogság, illetve az ideiglenes szabadlábra helyezés gyakorlatát. Határozottan fellépett a nyomozásoknál tapasztalt túlkapásokkal szemben is, többször feletteseivel is szembeszállt: ez történt a hírhedt 1883-as tiszaeszlári vérvádper alkalmával is, melyet első fokon a nyíregyházi bíróságon Kozma vezetésével tárgyaltak.
Az intézményt építészeti, épületgépészeti szempontból sokáig Európa legmodernebb börtönei között tartották nyilván. A tervek tartalmazták a kor számos technikai újdonságát és a nyugat-európai, illetve észak-amerikai börtönépítészeti tapasztalatokat egyaránt. Az intézet tervezése, építése során a fő hangsúlyt – az ír fokozatos rendszer értelmében – az egyszemélyes elhelyezés alkalmazására fektették, azonban az átadás után alig egy évvel az itt elhelyezett fogva tartottak létszáma már jelentősen meghaladta a férőhelyek számát. Az eredeti épületegyüttes egyedi jellemzője a két teljesen azonos külső és belső elrendezésű, alaprajzában "háromágú, egyenlő szárnyú" csillagot formázó építészeti megoldás volt. A kor fővárosi viszonyait messze meghaladva az épületekben központi fűtés, saját áramfejlesztő telepről villanyvilágítás, az udvaron pedig két úszómedence is volt. Utóbbiak a többször végrehajtott átépítés, bővítés során eltűntek. A "Gyűjtőfogház" nevével ellentétben már működésének kezdetekor - a korabeli hatályos törvénynek, a "Csemegi-kódexnek" megfelelően – háromfokozatú (fegyház, bötrtön, fogház) bűntetés-végrehajtási intézet volt.